Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-11-11 / 59. szám

2. ©Idái ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. november II. Álljunk munkába! A téli gondok szerte az országban súlyos |probléma- ként foglalkoztatják a 5töme- geket. A zempléni dolgozók sok panasza kényszerit ben­nünket arra, hogy első ol­dalra hozzuk azokat a kérdé­seket, amelyek legalább nagy részben már megoldódtak volna. Zemplénvármegye felelős tényezői élén a Főispán úrral ugylátszik nem foglalkoztak kellő komolysággal ezekkel a kérdésekkel. Keveset utaz­tak keresztül a Bodrogon, ke­veset hallgatták azokat a vá­doló kijelentéseket, amelyek­nek mi teljes mértékben hitelt adunk. Egyik hidason ember­életek estek áldozatul. A má­sikon egy magyar 'dolgozó keservesen szerzett állatait, szekerét sodorta magával az ár. Negyven, ötven kilométe­res utakon megy tönkre a jármű, pattan szét a jráf és sántul le a patkó nélküli ló. A munkaórák elvesznek az utakon. Megyénk leggazda­gabb vidékéről a város hiába várja az élelmet, a jjparaszt embert csak a súlyos helyzet hozza be a városba. Máglyák­ba rakott burgonya halmazok rothadtak el már a tavaszon is. Bodrogköz raktáraiban megdohosodott a tárolt liszt készlet A mulasztások sok­sok következményét falu és város egyaránt érzi. Szívesen méltatnánk me­gyénk vezetőit, szívesen és boldogan kürtölnénk szerte nem csak megyénkben, ha­nem azon túl is, hogy ime Zemplénmegye felelős irá­nyítói teljesítették feladatukat. Könnyítettek a 'dolgozók ter­hén, az újjáépítésért mindent megtettek. Számtalanszor felkerestük az illetékes hivatalokat, kér­déseket intéztünk felajánlottuk segítségünket, papíron és szó­ban egyaránt. Sajuos minden esetben hiába való volt idő­töltésünk. Szinte egy régi sláger jutott eszünkbe ilyen esetekben: »Hiába csűröm csavarom, még sincs úgy ahogy akarom". Főispán ur és közegei, mi mást várunk. Essék bár jól vagy rosszul, mi nem vagyunk meg­elégedve az eddigi munkával. Ne csűrjünk és ne csavarjunk, hanem össze dugva fejünket találjuk meg a módját annak, hogy valamit lásson is a’nép, amelynek akaratából hivatalt kaptunk. De a dolgozók párt­jának egyik .felelős állásban levő tényezője ezeket magá­tól is elvégezhette volna. Látogasson el Borsodvárme- gyébe, oda ahol sokkal több a pusztítás a rom, jahol sok­kal több a nélkülöző, lés ne resteljen megkérdezni hogyan sikerült ott felépíteni a hida­kat, eltüntetni a romokat és jobb ellátást biztosítani a nép­nek. ' Aztán induljanak el oda, ahonnan a panaszok érkez­nek, keressék meg a bajokat a helyszínen. Vigyük ezeket az Íróasztalunk mellé és min­den képességünket a bajok megoldására irányítva tegyünk meg mindent a népért, mely többet vár tőlünk mint má­soktól. Jtem szűnnek a mailt és környéki bonyodalmai Előző lapunkkan már közöljük, j hogy Mádon felelőtlen elemek el- i rejtett fegyvereiket előszedték, hogy nyilvánosságra hozzák tiltakozásu­kat azok ellen, akik az elnyomottak szabadságáért harcot kezdtek, azok ellen, akik a reakció eltiprását a Nemzet jövőjeszempontjából szük­ségesnek tartják. A jegyzőkönyvek tömegével akarják ezeket az elien- foradaimi megnyilatkozásokat meg­szüntetni akkor, amikor golyók röpködnek a levegőben és emberi életek vannak veszélyben. A mádi bonyadalmak nem szige- telődtek el. A szomszédos Tállya községben hasonló tünetek Ütöt­ték fel fejüket. Egyes felelőtlen népámitók sugallatára a reakció itt is szervezkedik és a múlt jelszavait hangoztatva viszi a ferde útra a népet. Egymásután fogja el a ren­dőrség a gyanús elemeket kiséri a szerencsi kapitányságra, hogy néhány órai pihenő után szabadon engedje őket. Rátka község a beszolgáltatás ellen foglalt állást. Németországban bujkáló S. S. katonák családtagjaira vetette ki az elöljáróság a kötele­zettséget. Férjeikhez, illetve apáik­hoz ülő modorban tagadták meg a beszolgáltatást. Amikor a ren­dőrség vette kezébe as ügy végre­hajtást, kézigránátokkal és fegyve­rekkel próbálták megakadályozni a kötelezettség teljesítését. Nyomozásra még pedig sokkal erélyesebb nyomozásra volna itt szükség. Meddig ígéri még Hajdú kapitány, hogy átadja hivatalát olyannak, aki kellő komolysággal és felelőséggel tudna beleavatkozni ezekbe a dolgokba. Látjuk mind­annyian, hogy a reakció hol itt, — hol ott próoálkozik felütni a fejét. Ennek a közellenségnek le- Uprása minden felelős tényezőnek kötelessége. Ne jegyzőkönyvezzünk napokon keresztül, hansm teljes eréllyel állítsuk félre azokat a fer­tőzött múlt szennyes ruháiban járó alakokat, akiknek semmi keresni valójuk nincs ebben az országban. Ván-e erre paragrafuss?... nélkül. Nem az els<^ eset, de mod istépot adott a bölügyminiszternek, jelentése alapján, hogy Ozőbe vegyenek egy demokratikus gon­dolkodású vidéki kapitányt, ki otthon közszeretetnek örvend, & kiért tüzbe-vizbö mennének járá­sában. S ha a Főkapitány ur evvel nem elégszik meg, még több érvvel is tudjuk iámogatni az ön »tény kedését" Zemplénmegyében. Biz, ez nem más, mint destruliáss a rendőrségnek és feltesszük a kér­dést: Nern volna jobb Főkapitány ur, ha visszsmtmne a BStKRThoz tisztviselőnek, hol teljes és tőkéié tea ismerete n paragrafusoknak és sima udvarias modora sz Ön sze­mélyének használhatóbb Itt aj Ön helyén nem lehet mindenre egy megfelelő paragrafust húzni, ami a demokráciának nem is áll jól 1 Tartsunk ki ennél | Hilton a Népújságban Számtalan apró kérdéssel for dultunk már a vármegyei főkapi­tány úrhoz szerény, de amikor semmi foganata nem volt, ön előtt talán szerenytelennek látszó káré sekkel is. Most, hogy ezek a problémák már emberhaláiig és géppuska­ropogásig fajultak, ismét meg­kérdezzük a Főkapitány urat. Hogy lehet az, hogy a mádi, tállyai, oJaszliszkai, pácini fasiszta zendü lésekről kapunk jelenlést? Még pedig szervezett kézigránátos, gép- pisztoiyos komoly megmozaulá- sokról, kiknek tagjai »kitartás“-sál buzdítják egymást és embervért kívánnak újra meg újra, kielegit- hetetlen hajlamuk szerint. Nos Főkapitány ur, ennek az okét mi fogjuk Önnek most meg­magyarázni. Azért történhet ilyesmi, mert nem fizeti rendesen a rendőrlegény­séget úgy, hogy kénytelenek a fegyvert letenni és jövedelmezőbb foglalkozás után nézni. A megye területén igen sok őrszoba csukott már be és vsn rendőrlegénység Tüzelőt bérnek a betegeit A nélkülözések szembetűnően legyengítették egyes betegségekkel szemben a szervezetek ellenálló képességét. Mindig jobban és job­ban megtelik az Erzsébet kórház betegekkel. Takarójuk alatt remeg lázas testük, összekuporodva igye­keznek elviselhetőbbé tenni a szo­bák hideg levegőjét, Sürgősen tüzelőt kérnek ezek a bstsgek. Minden felhívás nélkül rájöhet­tek volna a felelős tényezők arra, hogy a mai állapotok között, ami­kor a kórházak alig-alig tudják a szükséges táperőt biztosítani, leg­alább a betegségek legveszedelme­sebb okozójával, a hideggel fel­vegyék a harcot. Siessünk segít­ségére a kórháznak és ne kívánjuk, hogy annak lelkiismeretes igazgató- főorvosa egyéb gondjai mellett még ezen a téren is magára le­gyen hagyva. Maili és iparosait kötetesek áruikat ármeg­jelöléssel ellátni Ármegjslöiési kötelezettségüket isméi szigorúan előírja a kereskedők és iparosoknak a 10.100/1945 M. E. az. rendelet. A kereskedő és ipa­ros, aki árut közvetlen fogyasztásra árusít, köteles az árasitóhelyen lé­vő árukat az eladási ár megjelö­lésével ellátni, — továbbá a kira­katokban elhelyezett árucikkek árát szembetűnő módon úgy feltlntet- ni, hogy azt a kirakat szemlélője elolvashassa, mert ennek a ren­delkezésnek megszegőjét kihágá­sért 6 hónapig terjsdhető elzárás­sal, vagy 80.000 P ig terjedhető pénzbírsággal lehet büntetni, áru­készletet pedig el kell kobozni. Aki ilyen kihágást egy éven belül két ízben követett el, annak az iparjogositványit el lehet vonni és vele szem Den internálás! eljárás­nak te hely« van. Bortermelők óhajai A régi világ szüreti képei el­múltak ezen a vidéken. Dáridőzás és hajnali nótáé mulatozások he­lyett serény munka folyik minden­felé. Uj gazdák százai hordják a puttóitokat, gyűjtik a nektárt a ke­servesen beszerzett hordókban. Szép termés volt az éven. A há- . ború pusztításai után a gondok megkeveaebedtek a szőlősgazdák vállain biztosítva van a tőke, hogy a következő évre beszerezhessék azokat az eszközöket, amelyek biz­tosítják a további termelést. Azonban kikeli nyitnunk »sze­münket, megkell vizsgálnunk ko­molyabban ennek a rétegnsk sor­sát. Nagymennyiségű bor áll már a pincékben. Értéke nem lebacsü- lendő, most amikor a táplálkozás nem kielégítő. Sürgősen gondos­kodni kell olyan intézkedésről, amely biztosítja a szőlőtermelők hiányzó szükségleteinek kiclégité- és eljuttatja a bort azokra a he­lyekre, ahol különösképpen egész­ségügyi okok ezt kívánatossá teszik \

Next

/
Oldalképek
Tartalom