Népújság - Zempléni Népújság, 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám), 1945 (1. évfolyam, 15-66. szám)

1945-11-04 / 57. szám

2. oldal ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG 1945. viti /ember 4. Mi Eómmunistái nem akarunk sem keleti, sem nyugati demokráciát, hanem magyar demokráciát akarunk építeni“ . mondotta Nógrádi elvtárs szerda esti naggyülésünkön Több mint kétezer ember hall­gatta végig a Magyar Kommunista Párt szerda esti nsggyüléséi. A naggytílés előtt hatalmas demon­strációs felvonulás volt. A pattogó zenét a vasúti és dohánygyári zene­kar szolgáltatta és végig az útvo­nalon, amerre csak a tüntető menet elhaladt,* Partunkat, vezetőinket éltető lelkes kiállások hangzottak fel, s Nógrádi eivtars $ Himnusz elénekiése után ieikes hangulatban kezdte meg nagyhatású beszédét: Ai eső szabad választásnál Partunk küzd és küzdött azért, hogy a választások tisztaságát biz­tosítsuk. Egyetlen párt se gyako­rolhasson pressziót senkire, de megállapítom, hogy a pártos kö­zötti megegyezést egyes pártok fel­borítják. Mi azt mondtuk, ne rágal- mázuk, hanem becsüljük meg egy mást. lit más nem történt. A reakció, amely nem bír belenyugodni gaz­dasági és politikai vereségébe, rágalmazza Partunkat, de mi nyu­godtan üzenjük ezeknek az urak­nak, bárhonnan is jöjjön ez a támadás mi visszaütünk. Meg kell mondanom nyíltan,# kommunista őszinteséggel, üogy a reakció a Kisgazda Partba tömö­rült. A regi ezerholdasok, a nagy­banitoknak a vezetői, az Uimann bárók, a Pfefferek es társaik mind .kisgazdák“ lettek. De csak olyan értelemoeu kisgazdák, hogy el leit véve tőlük az ezer holdjuk, és most a Kisgazda Parion keresztül akarjak visszaszerezni. Le fogunk számolni ezzel a reakcióval es ha keli minden eszközzel megvedjük a dolgozó nép szamara a demo­kráciát. Szólnom keli az asszonyokhoz, mondotta Nógrádi elvtárs. Az asszonyok Budapesten rosszul szavaztak. Nem arra a pártra sza­vaztak, amely békét akar és azt akarja, hogy többet apák, férjek és fiuk r.e menjenek idegen érde­kekért a vágóhidra. Mi békepoli­tikát csinálunk. Nagyon jól tudják azt is, hogy Rákosi elvtársnak az ő személyes közbenjárásának kö­szönhetjük, hogy a hadifoglyok a tisztek kivételével még a tél be­állta előtt hazajönnek^ és hazajöt­tek már nagyon sokan. Gondol­kozzanak tehát az asszonyok és a nők, mielőtt a szavazó urnák elé lépnek és saav ólaikkal erősítsék nt a pártot, mei/.valóban békét akar a család, a dolgozó nép és az egész Magyar Nemzet számára. Végül felhívta a hallgatóságot a reakció elleni kíméletlen és meg­alkuvás nélküli harcra és arra a körülményre, hogy a Magyar Kommunista Párt az egyetlen párt, amely le fog számolni a reakció­val s mindenki szavazzon erre a pártra, mely párt biztosítja min denki számára a jó közellátási, a nyugalmat és rendet. Ez alkalommal nyújtotta át Nógrádi elvlárs a sátoraljaújhelyi Vasutasságriak a Magyar Kommu­nista Párt Északmagyarországi Területi Bizottságának gyönyörű selyem zászlaját, azért a hő$i mun- kájért, melyet a sátoraljaújhelyi vasutasság a felszabadulás első percétől fogva végezett. Az ő mun­kájuknak köszönhető, hogy a me­gye ierületén a vonatköziekedés megindult. A vasutassá^ nevében Mikola György a MkP vasúti üzemi párt- szervezet titkára köszönte meg a szép ajári lékot s tett ígéretet, hogy hűségese« maradunk az újhelyi vasutasok e zászlóhoz és diadalra fogják vinni a szabadság nagy eseményét. A naggyülés az Intenácionálé elánekléséval fejeződött be. A mi képviselőjelöltjeink j Dr. Vándor Rácz Született 1882-ben Kecskemé­ten. Szegény parasztszülők gyerme­keként nevelődött fel. A felsőipari iskola elvégzése után kitanulja a kőműves mesjgrséget. 1904-től tagja az Épiíőmunká- ' sok Szakszervezetének, majd a Szociáldemokrata Pártnak. A forra­dalom I itöréöekor a Munkástanács tagja. Börtönbe vetik és 12 heh vizsgálati fogság után 2 évig voii rendőri felügyelet alatt. 1927 és 1929-ban ismét rendőri felügyeled alá helyezik. 1938 ban »zalaeger­szegi toloncnázba viszi ismét a Horthy reakció, majd szabadulása után isméi rendőri felügyelet alá kerül. Rácz elvtárs a legrégibb harcosa Páliunknak. A fiatalok előtt Ő az ideális kommunista. Harcos, soha megnem alkuvó ter­István mészete, szereidre méltó egyéni sége, végtelen becsületessége min­denütt, ahol csak megfordult, a legnagyobb elismerést váifoila ki. Ahol és amikor tud segit ember­társain és talán moät érkézéit el életének legboldogabb korszakába, amikor szabadon hirdetheti az esz­mét, amiért olyasokat szenvedett. Reméljük, hogy az egyszerű pa­rasztimból lett nagy harcos még sokáig fogja pártunkat építeni és tanításait bölcs, hosszú harcos élettapasztalaton nyugvó tanácsait még igen sokszor, megszívlelhet ük. Reméljük azt is, hogy élete, nagy muhja ezen a választáson olyan elismerést kap, melyet minden­képpen megérdemel és magasabb fórumon fogja képviselni a dol­gozó nép érdekeit. •• I •• megszökött Csathó József Református lelkész, egyházme­gyei főjegyző. Legyesbényén szü­letett 1908 ban. Sárospatakon végzi a theologiát, majd ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne-on tanul. Vizs­gáit kitüntetéssel teszi le. Tanul­mányai befejezése után Vámosuj- falura kerül lelkésznek és később mint egyházmegyei főjegyző 12 évig töltötte be hivatalát. Hívei őt nevezték az aranyszáju papnak. S olyan hallatlan népsze­rűségre tett szert, amivel kevés lelkész társa dicsekedhet. Öi a nép szeretete tette népszerűvé és ami­kor pártunkba belépett, ugyancsak a nép szeretje vezérelte, hogy abban a pántban szolgálja népet, amely egyedüli képviselője a szé­les dolgozó tömegeknek. Azóta a Magyar Kommunista Párt zemplénvármegyei bizottsága titkára lett és ebben a minőség­ben is fáradhatatlanul dolgozik a népért, mely nép annyi szeretettel veszi körül Öl. A Magyar Kom­munista Párt listáján Csathó Jó­zsef a hetedik jelölt és reméljük, a nemzetgyűlésben továbbra is a népért fog dolgozni. Húsz íoiini sót topott Sáísraljaupiely Illetékes helytől nyert értesülés szerint közölhetjük, hogy Sátoral­jaújhely városa a Szovjet hatósá­gok közben járására húsz tonna sőt kapott. A só rövidesen elosz­tásra kerül. Alig egy hete, hogy nyilas buz­dító beszédet lariott a Kisgazda Párt gyűlésén a Kisgazda Párt nevében, de ugyláísziíi, jobbnak látta elillanni a városból, mert tudhatta, hogy órák kérdése csak a letartóztatása. Megrágalmazta a másik fiská­lissal dr. Dubayval együtt Jekkel Árpád rendőrörn&gyol, a bodrog­közi kapitányság vezetőjét, de a választ már nem várta meg amit Jekkel Árpádtól kapott volna. Nem kellett volna ennek a kát kintor­násnak egyebet tenni, mint iesé- tálni Ricsére és ott találkozhatnak Jekkel elvtánunkkal. De ugylátszik éppen ettől találkozástól félnek és Vándor ur jobbnak látta ha meg­szökik. Karabély, boxer, bujkáló csendőrök, orvtámadások a nyilas kisgazda pártiak eszközei Zemplénben A választási'agitáció az ellen­fél részéről ugyanazokat az erő­ket hozta felszínre, mint a Szálasi uralom alatt. Tállyán bujkáló csendőrök ga­rázdálkodnak. Mádon tarkón szúr­tak egy kommunistát, Ujhelyben nyilas kisgazdapárti kölykök meg­támadták a kommunistákat ésVi- (ányba Kondráth Géza a Kisgazda Párt oltani megalakitőja fegyvert rejteget a kommunisták ellen. Az eszközök tehát a régiek, csupán annyi a változás, hogy most nem a nyilaskereszíes párt­ban vannak ezek az elemek, ha­nem a Független Kisgazda Párt­ban vannak. Talán mégis jő lenne, ha a Kis­gazda Párt felelős vezetői körül 'néznének egy kicsit, hogy miiyen élemekkel van tele pártjuk 1? Vagy talán a vezetők sem kfl- iömbek? Kenyeret a mpnek, hogy éhen ne vesszen. Jó pénzt, hogy cipőt és ruhát is vehessen, Rendet, hogy itt senki ne tehessen kárt: Ezért küzd a JKagyar Kommunista párt! 6S lista kommunista .■*... érre szaVazz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom