Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-02-16 / 8. szám

A valódi szabads g éppen abban rejlik, hogy az ember, egyrészről: útját azoknak a cselekedeteknek melyek veszé­lyeztetik szellemének egyre följebb ívelő haladását, más­részről: serkenti szellemi fejlő­désének növekedését. A két gondolat tehát egy­mással teljesen összetörve oly erőket rejtene magában mely az emberiség már-már csüg­gedő hajóját nagy lépéssel lendítené örök célja, — a boldogság felé. Bokor Pál. Sárospataki megafon. Tiszteletjegy esdi. Nincsen hét, hogy halk kopogta­tás után meg ne nyitna lakásunk, vagy hivatalunk ajtaja s udvarias mosoly, simulékony mozdulat kísé­retében tiszteletjegyekkel meg ne prezentálnának. Bájos hajadonok a leányklub-teára, széles vállu ifjak a sportbálra, dióbarna cigányok a népzenészmulatságra, szőke gyerekek a cukrászestre (és igy tovább...) invitálnak s az arcvonásokon setten­kedő szorongő kifejezés csak akkor enged fel s olvad megkönnyebbült, kedves mosolyba, ha — magunkat a sorsnak megadva — kényszeredett mozdulattal nyúlunk lapossá sorvadt pénztárcánk felé. Minden egyesületnek szabad jogá­ban áll bárminő cimen, vagy anél­kül szórakozás célját szolgáló össze­jöveteleket rendezni és senki sem találhat kifogásolni valót abban, ha aranyifjuságunk a farsangnak ezidén amúgy is rövidre szabott tartamát táncai, mókával és dalolgatással fűszerezi, — ám szerény nézetünk szerint az ezzel kapcsolatos kiadá­sokat feltétlenül annak kellene fe­deznie, aki most mulatni tud és mulatni akar. Gondredőktöl szántott homloku családapák kényszeredett vigyorrái varázsolják elő foszlott szélű zsebükből a sápadt forintocs- kákat, hogy cigányzene melletti vi­dám poharazgatást tegyenek lehetővé — másoknak. Hány olyan család van, ahol a tiszteletjeggyel előcsalt összegnek sokkal jobb helye lenne, mint a rendező egyesület kasszájá­ban, hány olyan családot ismerünk, ahol bizony lampion és kreppapi'os helyet egy harisnya, egy cipőflekk, vagy akár egy kiló hús is jobban elkellene, — de hát nem lehet, mert ki kell rukkolni vele másra, — tisz­teletjegyre I Ezt a tiszteletjegyesdit valóban fonák szokásnak hell minősítenünk különösen, ha olyan dömping van benne, mint az idén Patakon. Fel­számolására társadalmi akciót kellene indítani: ám bizonyosak vagyunk abban, hogy nem sikerrel: a fertőzés annyira akut. Egyedüli mentségünk, hogy az egész már nem tart sokáig: folyó hó 18-ával lezárul a farsang s akkor talán remélhetjük, hogy egy álló esztendeig nem zavarnak ben­nünket tiszteletjegyekkel! Spectator. (?©llfol\EÉ®lr — (FELHÍVJUK Ä HIRPETM1 SZáMPÉKOIÓK FiaELMÉT, HOa HIRDETÉSEIKET Ä VÄJPH- mMywoMPi» <izicnEMyi-TÉK3.) CÍMEZZÉK A már elbírált ügyeket nem bírálhatja felül a Földhivatal Megszűntek a községi földigénylő bizottságok és a Megyei Tanács Az 1948. évi V. törvénycikk meg­szüntette a községi földigénylö bizott­ságokat és ettől az időponttól kezdő­dően hatáskörüket a Megyei Földhi­vatal vette át. Adminisztrációs ügyek- ben segítségére lesznek a hrvatalnak a községi elöljáróságok. Nagyobb jelen­tőségű ügyekben véleményező szerv­ként szerepelnek a nemzeti bizottsá­gok, az Ufosz., és a földmivelésügyi tanácsok s a két utóbbi közérdekű ügyekben fellebbezéssel is élhet. Itt hívjuk fel a figyelmet arra. hogy a hozott határozatok ellen 15 na^on belül lehet fellebbezni az Országos Földhivatalhoz, amely egyrészt átvette az Országos Földbirtokrendező Ta­nács hatáskörét. 2 ZEMPLÉNI KIS ÚJSÁG. A hatáskörváltozás következtében az alábbi változásokra hívjuk még fel olvasóink figyelmét: A Megyei Földbirtokrendező Ta­nács által egyszer már elbírált ügyeket a Megyei Földhivatal már nem bírál­hatja felül. A Megyei Földhivatal ügyvezetője minden ügyben személy szerint intéz­kedik és az elintézésért személyében felelős. Az Országos Föidbirtokrendező Tanács által hozott határozatok ellen ujrafelvételt március elsejéig lehet csak kérni a Megyei Földhivatalon ke­resztül az Országos Földhivataltól. Olvasd „o Zempléni Kis Újságot“ A Kisiparosok Országos Szabadszervezete f. hő 9-én tartotta meg Budapesten, székházának tanácstermében Il-ik évi rendes közgyűlését A közgyűlésen impozáns módon nyiivánult meg úgy a főváros, mint a vidék részéről a küldött elektorok megjelenése és a leadott szavazatok száma. Összesen 18.000 szavazat adatott le. Ez a szám fényes bizo­nyítéka annak, hogy az iparosság végre megtalálta önmagát, mert a kiküldött elektorok által leadott szavazatok számának nagysága, valamint az az őszinte és egyhangú választás, — amellyel a vezetőséget megválasztották — a legfényesebb bizonyítéka az iparosegységnek. Ilyen egyhangú, minden vitát mellőzött választás egyedülálló az iparostársa­dalom történetében. Az uj elnökség és vezetőség meg­választása után küldöttség kérte fei az egyhangúlag megválasztott Kovács Béla országos elnököt, az elnöki szék elfoglalására és felkérte az uj vezetőséget, Bihari Sándor ügyv. igazgatót, Fehér Kálmán és Martin Miklós alelnököket, Pásztor Béla és Szeberényi Alfréd főtitkárokat tiszt­jeik átvételére. Kovács Bála országos elnök nagy­hatású székfoglaló beszédében vá­zolta a kisiparosságért küzdő Szabadszervezet célkitűzéseit és nyíltan hitet tett az iparos-érdekek védelmére. A nagyhatású — állandó tetszésnyilvánítással kiséri — szék­foglaló után, a vidék: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagy­kanizsa, Szeged, Csaba, Baja, Pécs, stb. elektorai felszólalásaikban tettek hitet a Szabadszervezet mellett, hűségükről és ragaszkodásukról biztosították az uj vezetőséget. Egy­ben hálás köszönetüket nyilvánították a Szabadszervezetnek mindazért a számtalan előnyért és hathatós segítségért, amelyet a kisiparosság már eddig is kapott a Szabad­szervezettől. A főváros elektorai mindannyian annak a szükségességét hangoztatták, hogy a Szabaszervezet kebelén belül, de minden pártállásra való tekintett nélkül, kisgazda-, szoc. dem.-, kommunista-, párton kívüli kis­iparosnak a Szabadszervezeten belül kell kifejteni egymást támogató segítségét, hogy igy Összefogva egyesült erővel kell kiharcolni a kis­iparosság gazdasági felemelkedésé-' nek lehetőségeit. Több felszólalás után, amelyek mind az iparosegység jegyében történtek, a második közgyűlés lel­kes hangulatban ért végett. Megjelent a tojás árát felszabadító rendelet A tojásár felszabadításáról szóló előzetes jelentések nagy zűrzavart okoztak a tojáspiacon. A termelők és árusok nagymennyiségű tojást hoztak forgalomba a kialakult fekete árnál mindenesetre olcsóbban. A gazdasági rendőrség viszont arra hivatkozva, hogy az erre vonatkozó hivatalos rendelet még nem jelent meg, a korábbi 30 filléres ár be­tartását követelte. Több esetben ki is mérette a tojást ezen az áron. Most végre megjelent a hivatalos rendelet is. A régi árak csak a beszolgáhatási kötelesség teljesíté­sére fordított tojásra érvényesek. Egyébként a tojás ára szabad. Azokat azonban, kik a méltányos hasznot meghaladó nyereséggel árusítják, kérlelhetetenül megbünte­tik. Ez a kitétele a rendeletnek főként a közvetítő kereskedőkre vonatkozik. Közel száz vagon növényvédőszer és kén lesz tavasszal a gazdák kezében A háború pusztításai következté­ben nagy feladatok várnak megol­dásra gyümölcstermesztésünk béke- nivora való emelése terén. A kaliforniai pajzstetü okozott különö­sen nagy károkat a magyar gyümölcsösökben és okoz ma is. A parasztság kezében ugyanis nem voltak megfelelő védőszeiek, ame­lyek védőszerül szolgálhattak volna a pajzstetü elleni harc sikeres vég­hezvitelében. A fölmivelésügyi kormányzat előrelátó intézkedése folytán az egyes gyárak ásványoiajtartalmu szerekből 28 29, karbolineum tar­talmú szerekből 28 35, kontakt méreg tartalmú szerekből 4 és fél vágón növényvédőszert gyártanak, kénből pedig közel ötven vagónnyi áll a parasztság rendelkezésére. A növényvédőszereknek, a ter­melőkhöz való juttatását a MÉSZ- OSZ végzi. így a közvetítő keres­kedelem kikapcsolásával, olcsó nö­vényvédőszerekhez jutnak a gazdák, amelyeknek árát az Ár- és Anyag­hivatal állapítja meg a gyümölcs­árak figyelembevételével és azokhoz való hangolásával. Bárányos Károly fölmivelésügyi miniszter utasítására, szigorú vizsgálatnak vetik alá a növényvédőszereket — még a for- galombahozatai előtt, — hogy azok minőségileg és hatásukban is meg­feleljenek a követelményeknek. Azok a gazdák akiknek szükségük van a növényvédőszerekre, de pénzük nincs rá hathavi hitelt kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom