Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-09-28 / 40. szám
Vádiratot adott ki a sátoraljaújhelyi ügyészség az MSzX vezetője Hercegh Károly és az internálás alatt lévő Túrák Gábor helyettes vezető ellen Az ügyészség vádiratot adott ki a sátoraljaújhelyi MSzK vezetője Hercegh Károly és helyettes vezetője Túrák Gábor ellen, közellátási érdekeket veszélyeztető bűntett és árdrágítás büntette címén. A vádiratot a sátoraljaújhelyi törvényszék megkapta, melynek alapján a közeljövőben már tárgyalásra kerül a sátoraljaújhelyi MSzK kirendeltségének egy év óta húzódó különös visszaélési ügye. Egy letartóztatás és ami még feltűnőbb... Mint ismeteles a gazdasági rendőrség Budapestről Sátoraljaújhelybe kiküldött nyomozói az ügyben megindult vizsgálat során őrizetbe vették már néhány héttel ezelőtt Túrák Gábort, az MSzK helyettes vezetőjét s értesülésünk szqrint a vizsgálat befejezéséig ill. tárgyalás megtartásáig internálták. Tuiák Gábor őrizetbevétele nagy feltűnést keltett, de még nagyobb fetünést keltett, hogy a MSzK vezetője szabadlábon maradt. Egyesek ezt az esetet úgy magyarázták, hogy Turákot azért vették őrizetbe, meít nem volt egy pártnak sem tagja, mig Hercegh azért maradt szabadlábon, mert jól „helyezkedett“ és mert „jószinü“ pártigazolvány van a zsebében. Ezzel szemben utánéztünk a dolgoknak s érdeklődésünkre az illetékes hatóság azt a választ adta, hogy Turakot azért vették őrizetbe, mert ő volt a közvetlen végrehajtója a szabálytalanságoknak s elkövetett otyan szabálytalanságokat is, amelyről Hercegh nem tudott. Igaz, hogy Hercegh» mint az MSzK vezetője a legtöbb esetben személyesen adta ki utasításait Túráknak, s neki mindenről tudnia kellett, ami a sátnraljaujhélyi MSzK-ná! történik, mégis előfordult, hogy valami olyat követett el Túrák, amiről Herceghnek sem volt tudomása. Ezenkívül tekint tettel voltak a hatóságok arra is, hogy ha Herceget is elviszik, az MSzK sátoraljaújhelyi kirendeltsége vezető nélkül marad. Jogos kérdés azt eldönteni, hogy ki követte el a nagyobb hibát: a vezető, aki mindenről tud, vagy akinél előfordulhat az, hogy olyan dolgok történjenek a vezetése alatt álló,hivaEnni jó. inni jó, Gyuri-bácsi kocsmájában minden jóKossuth Lajos huszonegy Nézzen be, ha arra megy talban, amelyről ő nem szerzett tudomást, vagy pedig az, aki a vezető utasítására vagy anélkül a visszaéléseket elkövette. Mindenesetre nagyon érdekes, hogyan jutott a MSzK sátoraljaújhelyi vezetése az elindulástól a vádirat Bizalmas bejelentés Az MSzK budapesti központjában még az elmúlt év végén bizalmas be- jentés érkezett arról, hogy a sátoraljaújhelyi MSzK kirendeltségnél nincsen minden rendben s különféle szabálytalanságok tör* • w ténnek. A pesti központ kiküldötte revizor- ját, aki megállapította, hogy a szabálytalanságok a gabonautalványok kiadásánál történtek. Tudvalévő, hogy a malmoknak a gabonautalványokat kész- pénzfizetés ellenében kell kiadni. Ezzel szemben Sátoraljaújhelyben az történt, hogy augusztustól januárig 14.000 q. gabonára adtak ki utalványt kéz- pénzfizetés nélkül az egyes malmoknak és igy az MSzK kintlevősége mintegy 280.000 Ft. volt. Ezért amikor a bizományosok jelentkeztek, nem tudtak az MSzK-tól pénzt kapni a szükséges gabona felvásárlásra s néha napokig, sőt hűekig kellett várni a vásárlással. A kiküldött központi revizornak néhány hét alatt sikerült az MSzK kintlevőségeit 50.000 Ft-ra csökkentenie. Ezeket a rendelkezéseket: a kész- pénzfizetés nélküli utalványok kiszolgáltatását Hercegh adta ki és Túrák hajtotta v;gre. Ebből a megállapításból és jelentésből született azután meg a veszélyeztető bűntett vádja. Megjelenik a gazdasági rendőrség Az MSzK központi revizórja elment, mindenki azt hitte, hogy a vizsgálat befejeződött, amikor váratlanul megjelent a budapesti gazdasági rendőrség egyik nyomozócsoportja Sátoraljaújhelyben. A gazdasági rendőrségnek ugyanis tudomására jutott, hogy a gabonautalványokkal üzérkedés és egyébb visszaélés is történt. Megállapitották, hogy az MSzK vezetői a Hegyaljai Áru és Borszövetkezetnek, amelyik tudvalévőén liszt elosztási joggal is rendelkezik, több ezer q-róí szoló utalványt ajánlott fel olyan formában, hogy a szövetkezet az MSzK-nak q- ként a rendes vételáron felül 1 Ft. jutalékot fizessen. Az ajánlatot a szövetkezet vissza- utasitotta, de ez az MSzK-1 nem menti, mert árdrágítást követ el az is, aki a megállapított áron felül kínál valamely árut. A gazdasági rendőrség megállapította, hogy az ajánlatot Hercegh Túrák együtt tették, tehát közösen követték el az árdrágítást. es Amiről Herceg nem tudott gaz gi rendőrség tovább folytatta a vizsgálatot; melynek során megállapitották, hogy Túrák 80 darab zsákot az Anyag és nrhivataSnál nem jelentett be, valamint a múlt év nyarán a sátoraljaújhelyi malomból zsákköl- csönzés cimén 30 q lisztet vett fel s azt a saját céljaira használta fel, miáltal a közellátást károsította meg, mert a 3000 kg lisztet a közellátástól vonta el. Túráknak erről az „üzletéről“ állítólag Hercegh nem tudott és igy történt Túrák őrizetbevétele és Hercegh szabadlábon maradása. Érdekes volna azonban megtudni, hogy a malomban kötelező revízió hogyan siklott el a 30 q tétel, mint „zsákkölcsön“ felett és Túrák hogyan tudta ezt a tételt a malommal, a forgalmi adóhivatallal és az MSzK-vai elszámoltatni, hogy azok kifogást nem emeltek ellene. Ezekre a kérdésekre és Hercegh Károly, szerepére a közeli időben megtartandó tárgyalás remélhetőleg megadja a végleges és tiszta választ. Az én szociálizmusom nem egyenlőséget akar, hanem igazságot. (Juhász Gyula 1928) Feltűnően enyhén Ítélkezett a sátiraljaujiieiyi törvényszék; zsarolás vétségében bűnösnek mondta ki a ,(Zempléni Barátság“ volt felelős kiadóját, de csak 200 forint pénzbüntetésre Ítélte A sátoraljaújhelyi törvényszék Tóth László tanácsa a napokban tárgyalta a „Zempléni Barátság“ volt felelős kiadójának, Kapros Bélának zsarolási ügyét. Mint emlékezetes és a „Zempléni Kis Újság“, megírta Kapros Béla megjelent Lukács Béla vendéglősnél és megzsarolta azzal a fenyegetéssel, hogy birtokában van egy feljelentés, melyben a szakszervezetnél Lukácsot munkásellenes magatartással vádolják. A zsaroló álhirlapiró közölte a vendéglőssel, hogy 200 forint ellenében hajlandó a „Zempléni Barátság" a cikk közzétételétől eltekinteni. A vendéglős látszóiág belement az üzletbe és • elbujtátott detektívek jelenlétében adta át Kapros Bélának az előre megjelölt két drb. 100 forintost s igy a hatóság tettené'rte a zsarolót. A most megtartott tárgyaláson Kapros Béla tagadta az ellene elhangzott vádat, mire szembesitették Lukács Béla vendéglőssel és a nyomozóhadnagygyal, aki Kaprost a zsaroláson tetten- érte. A két tanú szemébe mondta a „Zempléni Barátság“ volt felelős kiadójának az igazságot: zsarolt. Ezekután Kapros védője már csak arra szorítkozhatott, hogy a lap volt felelős kiadója nem a saját zsebére követte el a zsarolást, haoem, mint a védőügyvéd is beismerte, a lap érdekében tette, mely rosszul megy s igy akart a la- pon segiteni. A bíróság zsarolás vétségében mondta ki Kapros Bélát bűnösnek és 200 forint pénzbüntetésre Ítélte. A zsarolás ügyben a sátoraljaújhelyi törvényszék feltűnő enyhe Ítéletet hozott, mely semmi esetre sem szolgálja a becsületes, tiszta újságírás védelmét s ilyen ítéletekkel nem lehet megtisz titani a sajtót az oda beférkőzött és nem oda való „álhirlapiróktóí,“ zsarolóktól. % Gyalog jött líyetropelrovszkbáf A napokban egy 34 év körüli asz- szony jelentkezett a sátoraljaújhelyi rendőrségen, ahol azt kérte, hogy adjanak szabadjegyet a vonatra, mert Sopronkőhidán tartózkodó családjához akar menni és nincs pénze a vonatjegy megváltására. A különös kérelmü aszony azután elmondta, hogy Braun Jakabnénak hívják s a férjét, aki angol kém volt elvitték a németek, mig őt azért, mert zsidó felesége volt, a svábok jelentették fel a felszabadító orosz hadseregnél s az oroszok vitték el és hosszabb ideig Nyetropetrovszkban dolgozott, ahonnan négy hónappal ezelőtt engedték el. Konstancán, Bukaresten és Máramarosszigeten keresztül gyalog tette meg az utat Sátoraljaújhelyig. Braun Jakabnét a rendőrség tolonc utón elindította Sopronkőhidára. Kölcsönt kapnak az aszálysuj tóttá gazdák A Gazdasági Főtanács az aszály- suiytott vidékek őszi búzával és rozs- zsal történő bevetésére hat millió bankhitelkeret felhasználását engedélyezte. Ínséges vetőmagra jogosultak mindazon gazdák, akiknek kát. holdanként 3 q-án aluli termésük van. Hitelben csak azok részesülhetnek, akiknek igényjogosultságát a véleményező bizottság megállapítja. A bizottság az UFOSz, FÉKOSz, községi elöljáróság megbizottaiból, valamint a községi termelési bizottságból áll A búza vetőmag vételára q ként 110.—Ft, a rozsé q-ként 100.—Ft. A megszavazott kölcsönről az adósok folyó év november 30 án lejáró váltót kötelesek adni. A kölcsönt az 'igényjogosultak nem készpénzben kapják kézhez, hanem az igényelt vetőmag mennyiségre utalványt kapnak. A hitelben részesült gazdák a váltó lejártakor terményben fizetik vissza tartozásukat. A kölcsön visszafizetése úgy történik, hogy legkésőbb november 15 ig a kölcsön összegnek megfelelő mennyiségű kukoricát kell a szállításkor érvényben lévő hivatalos áron átadni, kivételesen, ha a községi elöljáróság igazolja, hogy az adósnak kukoricából feleslege nincs, a kölcsön a váltó lejártakor készpénzben is visszafizethető. Azon igénylők, akik az államhitel .mellett kapják a vetőmagot az uj termésből 1948 szeptember l-ig kötelesek a kapott vetőmaggal azonos fajú szokványminőségü terményt 20 százalékos többlettel természetben visszaszolgáltatni. Olcsóbb lett a jegyes, drágább a szabadcukor A közellátásügyi minisztérium a hatósági jegyes cukor árát 7-60 forintról 7 20 forintra szállította le. Ugyanakkor a szabadcukor árát az eddigi 1140 forintról, a kristálycukrot I3‘80-ra, a kockacukrot I4'40 forintra emelte fel kilogrammonként. Szegiben a legszebb helyen V Hat. Hold szőlő eladó Esetleg hosszabb időre bérbeadó. Cim a kiadóhivatalban.
