Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)

1947-08-17 / 34. szám

Ára 50 fillér. Sátoraljaújhely, 1947. augusztus 17. L. évfolyam 34 ' 'l ^ A Független Kisgazda, Földmüijkás és Polgári Párt ZemplénVármegyei Szervezetének Lapja Főszerkesztő: Dr. Búza Béla Felelős szerkesztő: Kemény András Fömunkatárs: Dr. Dubay István IV. harctéri jelentés a választási frontról A koalíciós pártok a választási szövet­ség szellemében küzdenek a választási fronton és felvették a harcot az ellen­zék meginduló támadásaival szemben Teljes erővel megindult a „harc“ a választói szavazati jogokért A koalíciós pártok vezérszónokai továbbra is a választási szövetség szellemében folytatják a választási küzdelmet. Az ellenzéki (ront támadásba indult, egyelőre azonban csak Balogh Páter pártjának van némi hangja a sajtóban. Természetesen, támadásának középpontjában a Kisgazdapárt áll. Ezek a támadások azonban any nyira erőtlenek, hogy elegendő egy-egy „előőrs harcbavetése“ ahhoz, hogy az ellenség támadásait meghiúsítsa, illetve „felmorzsolja“. Zsolt Béla és a Szoc. dem. pártból kilépett Peyer Radikális Pártja a „plakáthadjárat“ után, már népgyííléieken és a sajtóban is „harcba szállt“. A harc eredményeiről azonban nincsenek jelentések. Lehet, hogy nincsenek eredmények!* Ugyancsak megiuauió harci tevékenységet jelentenek a Barankovics-fele Demokrata Néppárt frontjáról, valamint Pfeiffer Magyar Függetlenségi Pártja is megindította már egyelőre „plakáthadjáratát“, nagy küz­delme azonban még az ajánlások elnyeréséért folyik. Különösebb eredményről azonban még itt sem lehet beszámolni. Ellentétben a koalíció és a választási szövetség szellemével teljesen kiéleződött a harc a vá­lasztási szavazók összeírásának frontján. Itt sem történt egyéb, mintahogy az egyes lapok jelentik: vannak vidékek, ahol a; összeiróbizottságok önkénye a választópolgárok 60 százalékát fosztotta meg szavazati jogától. Ezzel kapcsolat­ban a „Világ“ megállapítása szerint: „ha a panaszokat lelkiismeretes, igazságos orvoslás nem követi, — erős kételyt támaszt a választások komolysága iránt". Csak néhány példával illusztráljuk a történteket. A fővárosi sajtó megállapítása szerint Buda­pesten vannak házak, mélyekben egyetlen választó sem maradt, sok helyen 50—70 százalékot töröltek. Auschwitből ha­zatért zsidó deportáltakat, mint nyugatosokat, falvak parasztjait, mint B listázott, nyugdijelvonásra ítélteket, aktiv állami közalkalmazottakat, tanárokat, értelmiségi pályán lévőket, mint elmebetegeket, tisztes becsületben megőszült matróná­kat és családanyákat, mint erkölcsrendészeti okokból felügyelet alatt állókat fosztották meg választójogaiktól stb... Az önkényuralom ellen az ország minden részéből panaszos és tiltakozó táviratok érkeznek a Belügyminiszterhez, valamint küldöttségek jelennek meg és követelik jogos panaszaik orvoslását Úgy hírlik a Belügyminiszter a beérkező panaszok alapján uj rendeletet készül kiadni, amely már a legközelebbi napokban meg­jelenik. A rendeletnek az lesz a lényege, hogy mindenkinek meg kell adni a szavazati jogot, aki olyan nyilatkozatot ad, amely szerint büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a törvényben felsorolt kizáró okok rá nem vonat­koznak. A bizonyítási kötelezettség, tehát a választási bizottságot terhelné. Olyan esetben aztán, ha a nyilatkozatról kiderül, hogy valótlan akkor a nyilatkozat adóját szigorúan megbüntetik. A polgári életforma, az észszerttség, a lelkek békéje, az Istenbe vetett hit és a nemzeti gondolat mellett tett hitet a Kisgazdapárt a sárospataki Boldogasszony BnyánL. A mai napon hazánk fatornyos kis falusi templomaiban és a városok székesegyházaiban felcsendül a szent ének ősi dallama: „Boldogasszony Anyánk, Régi nagy patronánk, ­Nagy Ínségben lévén, Így szólít meg hazánk: Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél meg, szegény [magyarokról.“ Századok óta száll a magasba mind­nyájunk imája, nemcsak a hívők egy- része, hanem az egész nemzet fohász­kodik ezen a napon Boldogasszony Anyánkhoz, védőszentünkhöz, mert O a mi patronánk: Patrona Hungária, aki mindmáig végig kisért bennünket ezeréves vérzivataros történelmünk so­rán, velünk volt balsorsunkban, ritkajó óráinkban és tisztaságtól tündöklő égi szemével biztatón, vagy vigasztalón tekintett le reánk. Amikor Rákóczi Ferenc,! a nagy fejedelem másodszor kísérelte meg, hogy felszabadítja hazánkat és né­pünket a német elnyomatás alól és megtörje Kollonics és labancainak embertelen zsarnoki, magyarpusztitó uralmát, Szüzmáriás lobogóval tért vissza lengyelországi száműzetéséből, azt bontotta ki: és a földig a'ázott, el­csigázott, kiuzsorázott magyar nép lel­kesülten vonult a lobogó alá, hogy ki­vívja szabadságát. Szent István királyunk halálos ágyán Boldogasszony Anyánknak ajánlotta fel az országot, s ősi hagyományaink szerint amíg mi el nem fordulunk tőle, addig O sem fordul el tőlünk. Es ma talán méginkább, mint valaha, az övé az ország, mert annyi szenvedés és balsors után, végre az ő segítségével elindulhatunk .a megálmodott szebb jövő felé. Ma is szivünk mélyéről csendül fel az ősi szent ének szépséges dal­lama: „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patronánk...“ Zúgjatok harangok szerte az ország­ban, hirdessétek népünk hivő ragasz­kodását ősi hitéhez, évezredes vallási és nemzeti hagyományaihoz. Hirdess sétek harangok, hogy az a szent örök­ség, amelyet első királyunk, István ki­rály, reánk hagyott nem fog elkallód­ni, nem fog ebek harmincadjára ke­rülni. Mélyen él az egész magyarság szivében a hit. a bizalom, hogy any- myi sok veszély, balsors után a nem­zet ismét magára talál s bűneitől meg ‘,'sztulva, romlottságából meggyógyulva és romjaiból újjáépülve elindul a bol­dogulás, a tiszta erkölcs, a becsület és a demokrácia utján újabb ezredév fele. „Ne feledkezzél meg, szegény ma­gyarokról..." Éneklik ma szerte a ha­A Kisgazdapárt Sárospatakon va­sárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg választási gyűlését. A Főiskola kert­jében szépszámú, lelkes közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa a gyűlés vendégszónokait .Heinrich Sándor pár­szavas üdvözlő beszéde után Szakács József kisgazdapárti képviselőjelölt lé­pett elsőnek a szónoki emelvényre. „Az üj milliomosok...“ Beszédében hangsúlyozta, hogy a hároméves terv egyik fő követelménye a fokozott mértékű termelés. Mai su lyos gazdasági viszonyaink közt arra kell törekedni, hogy mind az iparos­ság, mind a mezőgazdaság olyan szín­vonalra jusson, hogy a dolgozók a termeléshez nélkülözhetetlen szerszá­maikat meg is tudják venni. Nagy le- rongyolódottságunk közepet! is kitenyésztődött ebben az ország­ban az uj milliomosok fajtája. Ezek ma is. akár a múltban a dolgozók kizsákmányolásán ke­resztül csakis a nyereségnek élnek. Elsőrendű feladat, ennek az uj tőkés rendnek a legszigorúbb megrendszabá- lyozása. A Demokráciában mindenkit egy­forma jog é-, kenyér illet. Rámutatott arra is, hogy különösen most a választások előtt nyugalmi álla­potot kell végre teremteni a külön­böző pártok küzött. Sok az ellenzéki nagygyűlésen párt, mondotta a képviselőjelölt beszé­dében, s mindegyik ígéretekkel hal­mozza el kisebb nagyobb számú tá­borát. Mi azonban realitásokkal szá­molunk s* nem áltatunk senkit hiú ígéretekkel. Célunk mondotta a továb­biak során, rádöbbenteni arra, hogy mi a magyar élet keresztmetszete. Legyőzött nép vagyunk, nem számít­hatunk idegen segitségre, amit meg­valósíthatunk, saját erőnkből valósítjuk meg, 1935 ben a polgári életforma győzött, s az elmúlt két esztendő alatt is be­bizonyítottuk élniakarásunkat, amelynek elismerését sehol a külj földen sem vitathatják el. — Bízom a népben, a nagy paraszti Akinek jege van választani, éljen is jogával!

Next

/
Oldalképek
Tartalom