Zempléni Kisujság, 1947. január-november (1. évfolyam, 1-49. szám)
1947-08-17 / 34. szám
Ára 50 fillér. Sátoraljaújhely, 1947. augusztus 17. L. évfolyam 34 ' 'l ^ A Független Kisgazda, Földmüijkás és Polgári Párt ZemplénVármegyei Szervezetének Lapja Főszerkesztő: Dr. Búza Béla Felelős szerkesztő: Kemény András Fömunkatárs: Dr. Dubay István IV. harctéri jelentés a választási frontról A koalíciós pártok a választási szövetség szellemében küzdenek a választási fronton és felvették a harcot az ellenzék meginduló támadásaival szemben Teljes erővel megindult a „harc“ a választói szavazati jogokért A koalíciós pártok vezérszónokai továbbra is a választási szövetség szellemében folytatják a választási küzdelmet. Az ellenzéki (ront támadásba indult, egyelőre azonban csak Balogh Páter pártjának van némi hangja a sajtóban. Természetesen, támadásának középpontjában a Kisgazdapárt áll. Ezek a támadások azonban any nyira erőtlenek, hogy elegendő egy-egy „előőrs harcbavetése“ ahhoz, hogy az ellenség támadásait meghiúsítsa, illetve „felmorzsolja“. Zsolt Béla és a Szoc. dem. pártból kilépett Peyer Radikális Pártja a „plakáthadjárat“ után, már népgyííléieken és a sajtóban is „harcba szállt“. A harc eredményeiről azonban nincsenek jelentések. Lehet, hogy nincsenek eredmények!* Ugyancsak megiuauió harci tevékenységet jelentenek a Barankovics-fele Demokrata Néppárt frontjáról, valamint Pfeiffer Magyar Függetlenségi Pártja is megindította már egyelőre „plakáthadjáratát“, nagy küzdelme azonban még az ajánlások elnyeréséért folyik. Különösebb eredményről azonban még itt sem lehet beszámolni. Ellentétben a koalíció és a választási szövetség szellemével teljesen kiéleződött a harc a választási szavazók összeírásának frontján. Itt sem történt egyéb, mintahogy az egyes lapok jelentik: vannak vidékek, ahol a; összeiróbizottságok önkénye a választópolgárok 60 százalékát fosztotta meg szavazati jogától. Ezzel kapcsolatban a „Világ“ megállapítása szerint: „ha a panaszokat lelkiismeretes, igazságos orvoslás nem követi, — erős kételyt támaszt a választások komolysága iránt". Csak néhány példával illusztráljuk a történteket. A fővárosi sajtó megállapítása szerint Budapesten vannak házak, mélyekben egyetlen választó sem maradt, sok helyen 50—70 százalékot töröltek. Auschwitből hazatért zsidó deportáltakat, mint nyugatosokat, falvak parasztjait, mint B listázott, nyugdijelvonásra ítélteket, aktiv állami közalkalmazottakat, tanárokat, értelmiségi pályán lévőket, mint elmebetegeket, tisztes becsületben megőszült matrónákat és családanyákat, mint erkölcsrendészeti okokból felügyelet alatt állókat fosztották meg választójogaiktól stb... Az önkényuralom ellen az ország minden részéből panaszos és tiltakozó táviratok érkeznek a Belügyminiszterhez, valamint küldöttségek jelennek meg és követelik jogos panaszaik orvoslását Úgy hírlik a Belügyminiszter a beérkező panaszok alapján uj rendeletet készül kiadni, amely már a legközelebbi napokban megjelenik. A rendeletnek az lesz a lényege, hogy mindenkinek meg kell adni a szavazati jogot, aki olyan nyilatkozatot ad, amely szerint büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a törvényben felsorolt kizáró okok rá nem vonatkoznak. A bizonyítási kötelezettség, tehát a választási bizottságot terhelné. Olyan esetben aztán, ha a nyilatkozatról kiderül, hogy valótlan akkor a nyilatkozat adóját szigorúan megbüntetik. A polgári életforma, az észszerttség, a lelkek békéje, az Istenbe vetett hit és a nemzeti gondolat mellett tett hitet a Kisgazdapárt a sárospataki Boldogasszony BnyánL. A mai napon hazánk fatornyos kis falusi templomaiban és a városok székesegyházaiban felcsendül a szent ének ősi dallama: „Boldogasszony Anyánk, Régi nagy patronánk, Nagy Ínségben lévén, Így szólít meg hazánk: Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél meg, szegény [magyarokról.“ Századok óta száll a magasba mindnyájunk imája, nemcsak a hívők egy- része, hanem az egész nemzet fohászkodik ezen a napon Boldogasszony Anyánkhoz, védőszentünkhöz, mert O a mi patronánk: Patrona Hungária, aki mindmáig végig kisért bennünket ezeréves vérzivataros történelmünk során, velünk volt balsorsunkban, ritkajó óráinkban és tisztaságtól tündöklő égi szemével biztatón, vagy vigasztalón tekintett le reánk. Amikor Rákóczi Ferenc,! a nagy fejedelem másodszor kísérelte meg, hogy felszabadítja hazánkat és népünket a német elnyomatás alól és megtörje Kollonics és labancainak embertelen zsarnoki, magyarpusztitó uralmát, Szüzmáriás lobogóval tért vissza lengyelországi száműzetéséből, azt bontotta ki: és a földig a'ázott, elcsigázott, kiuzsorázott magyar nép lelkesülten vonult a lobogó alá, hogy kivívja szabadságát. Szent István királyunk halálos ágyán Boldogasszony Anyánknak ajánlotta fel az országot, s ősi hagyományaink szerint amíg mi el nem fordulunk tőle, addig O sem fordul el tőlünk. Es ma talán méginkább, mint valaha, az övé az ország, mert annyi szenvedés és balsors után, végre az ő segítségével elindulhatunk .a megálmodott szebb jövő felé. Ma is szivünk mélyéről csendül fel az ősi szent ének szépséges dallama: „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patronánk...“ Zúgjatok harangok szerte az országban, hirdessétek népünk hivő ragaszkodását ősi hitéhez, évezredes vallási és nemzeti hagyományaihoz. Hirdess sétek harangok, hogy az a szent örökség, amelyet első királyunk, István király, reánk hagyott nem fog elkallódni, nem fog ebek harmincadjára kerülni. Mélyen él az egész magyarság szivében a hit. a bizalom, hogy any- myi sok veszély, balsors után a nemzet ismét magára talál s bűneitől meg ‘,'sztulva, romlottságából meggyógyulva és romjaiból újjáépülve elindul a boldogulás, a tiszta erkölcs, a becsület és a demokrácia utján újabb ezredév fele. „Ne feledkezzél meg, szegény magyarokról..." Éneklik ma szerte a haA Kisgazdapárt Sárospatakon vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg választási gyűlését. A Főiskola kertjében szépszámú, lelkes közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa a gyűlés vendégszónokait .Heinrich Sándor párszavas üdvözlő beszéde után Szakács József kisgazdapárti képviselőjelölt lépett elsőnek a szónoki emelvényre. „Az üj milliomosok...“ Beszédében hangsúlyozta, hogy a hároméves terv egyik fő követelménye a fokozott mértékű termelés. Mai su lyos gazdasági viszonyaink közt arra kell törekedni, hogy mind az iparosság, mind a mezőgazdaság olyan színvonalra jusson, hogy a dolgozók a termeléshez nélkülözhetetlen szerszámaikat meg is tudják venni. Nagy le- rongyolódottságunk közepet! is kitenyésztődött ebben az országban az uj milliomosok fajtája. Ezek ma is. akár a múltban a dolgozók kizsákmányolásán keresztül csakis a nyereségnek élnek. Elsőrendű feladat, ennek az uj tőkés rendnek a legszigorúbb megrendszabá- lyozása. A Demokráciában mindenkit egyforma jog é-, kenyér illet. Rámutatott arra is, hogy különösen most a választások előtt nyugalmi állapotot kell végre teremteni a különböző pártok küzött. Sok az ellenzéki nagygyűlésen párt, mondotta a képviselőjelölt beszédében, s mindegyik ígéretekkel halmozza el kisebb nagyobb számú táborát. Mi azonban realitásokkal számolunk s* nem áltatunk senkit hiú ígéretekkel. Célunk mondotta a továbbiak során, rádöbbenteni arra, hogy mi a magyar élet keresztmetszete. Legyőzött nép vagyunk, nem számíthatunk idegen segitségre, amit megvalósíthatunk, saját erőnkből valósítjuk meg, 1935 ben a polgári életforma győzött, s az elmúlt két esztendő alatt is bebizonyítottuk élniakarásunkat, amelynek elismerését sehol a külj földen sem vitathatják el. — Bízom a népben, a nagy paraszti Akinek jege van választani, éljen is jogával!
