Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-05-20 / 10. szám
6. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 10. szám. y t levélzeten ; éppen azért tapadóképességét általában nem tartják szükségesnek növelni. Hogy egyikmásik esetben a kipermetezett bordói lé rosszul tapad, annak szerintem az oldat készítéséhez használt mész gyenge minőségében, esetleg a lé helytelen elkészítésében rejlik az oka. De ha valaki a jól tapadó bordói levet még jobban akarja odatapasztani, az lényeges megtakarítást érhet el, ha 100 liter bordói léhez fél kg Vinol helyett, azzal teljesen egyenlő hatású 25 deka (2 és fél%o) szilárd nátronlugot (szappanfőző szódát) használ s azt vízben feloldva keveri a kész oldathoz. A fürtperonospora elleni védekezésre használatos porozószerek közül pedig a legjobb eredményt ezideig a 16% kalcinált rézgálicot tartalmazó rézmészporral értem el, miért is a fürtperonospora elleni védekezésre — részemről — az ilyen rézmészporok használatát ajánlom. A rézkén- porok (melyek általában 70% ként tartalmaznak) alkalmazását -- fürtperonospora ellen — én már régebben mellezöm, mivel a nap hevétől gyorsan oxidáló kén a zsenge szőlőfürtöket gyakorta megperzseli. Különben is a kén hatására fürtvédelmi szempontból nálunk julius közepéig semmi szükség nincsen, mivel a lisztharmat ezideig nem szokott mutatkozni. Ezért a fürtperonospora elleni porozásokat sokkal célszerűbb és eredményesebbnek vélem a több hatóanyagot tartalmazó rézmészpo- rokkal eszközölni, már csak azért is, mert biztosabb hatásúak, nem perzselnek, hozzá még lényegesen olcsóbbak is. Távol maradjon azonban tőlem az a gondolat, hogy a szőlősgazdákat vagy kartársaimat az újabb permetezőanyagok kipróbálásáról lebeszéljem. Nem szabad ezt tennem már csak azért sem, mivel a szóbanforgó szerekről kiváló szaktekintélyeink közül is többen kedvezően nyilatkoznak. Ki-ki próbálkozzék meg — kísérletképpen — az újabb szerekkel is, de legyünk óvatosak és csak kisebb területen használjunk újabb anyagokat. Az eredményt pedig közölje mindenki a Borászati Lapok utján gazda- vagy kartársaival. Ezzel nemcsak magunknak, hanem az egész szőlősgazdatársadalomnak is használunk. Végül még csak annyit, hogy egy évi kísérlet eredményéből akár jó, akár rossz, nem szabad végleges következtetést levonni. Munkabérek. A Sárospataki Felsőhegyközség f. évi május hó 4-én tartott ülésében a munkabéreket a következőleg állapította meg: Férfi munkabér óránként 20, a női kapálásért 16, kötözésért 16 fillér. Vagy: férfinapszám 2 P, női napszám kapálásért P 160, kötözésért P P40, fiatalabb lányoknak 1 P. Ojtás 3 P, permetezés P 2,40. Munkaidő: Va7—6-íg. Reggelire fél, ebédre 1 órai szünet. A Tokaji Hegyközség munkabérei: Férfi napszám ..........................P 2 — „ „ permetezőknek . P 2-40 Női napszám kötözőknek . P 120 „ „ vizhordásért . P T60 Munkaidő reggel 6—este 7a7 óráig, ebéd szünet 1 és fél óra. Baromfitenyésztési rovat. Rovatvezető: dr. Szén József esperes-plébános. Baromfitenyésztő és értékesítési szövetkezet. Irta: Göndör Herman. A baromfitenyésztésről, mint jövedelmező foglalkozásról sokat lehet hallani. Követendő például Amerika, Dánia stb. fejlett baromfitenyésztését szokták említeni. Hogy nálunk Magyarországon is fejletté tegyék ezt a foglalkozási ágat, sajtó utján, oktató előadásokkal, nívós kiállításokkal folyik nagy propaganda a jó ügy érdekében. Sőt tenyészállatok, tenyésztojások, napos csibék kiosztásával, jelentékeny és előnyös kölcsönök nyújtásával maga a földmivelésügyi kormány igyekszik a tenyésztőkön segíteni. Mindenesetre a legnagyobb hálával lehetünk a nyújtott kormánysegitségért. Azonban! „Segíts magadon, Isten is megsegít.“ Igazi, jól megérdemelt és tartós eredményt csak a legszélesebb körökben, általánosan kifejtett önsegély nyomán okvetlenül megnyilvánuló istensegitségében fogunk találni. Miben rejlik a baromfi tenyésztés jövedelmezőségének a titka ? Ha valahol van alapja a közös munkára, a
