Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-05-20 / 10. szám
10. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3 oldal 9. (17/1930.) A Zempléni Gazda részére érkezett adományok. 10 Dr. Mizsák Józsefnek az Egyesület javára tett alapítványa. 11. (424/1929.) Zemplén vármegye Törvényhatósági Bizottságának segélye az 1930. évre. 12. (304/1929.) Földmivelésügyi Miniszter segélye az 1928/29. évre. 13. (228/1929.) Tiszajobbparti Mg. Kamara válaszlevele az Egyesület támogatása ügyében. 14. (252/1929.) A TESz megkeresése támogatás végett. 15. (5/1930.) A Nemzeti Figyelő megkeresése támogatás végett. 16. Társegyesületek megkeresése. 17. (129/1930.) Alispáni megkeresés közlekedési rendészeti ügyben. 18. (130/1930.) Mezőgazdasági osztály előterjesztése a f. évi állatkiállitások megtartása ügyében. 19. Tagfelvételek. 20. Tagtörlések. 21. Titkár jelentése a tagdijak befolyásáról. TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Csatlakozási felhívás a gazdákhoz A felvidéki gazdák íömörülési akciójának rendkívüli jelentőségéről ma már nemcsak a hírlapi közleményekből van tájékozódva minden nagyobb felvidéki gazda, hanem az akció kapcsán már is elért nagyszerű eredményekből is, amely a Felvidék gazdatársadatmán kívül valósággal felrázta mozdulatlanságából az egész ország társadalmát. Az eddig csatlakozott gazdák javára a hallgatólagos petroleumkartellnél elért 13%-os átlagkedvezmény, a legismertebb traktorolajféleségeknél elért 22®/o-os átlagkedvezmény, valamint a műtrágya áránál s a műtrágya hitelnél a f. évi tavaszi árakhoz viszonyítva kilátásban lévő jelentékeny kedvezmény valóban olyan biztatást jelent a jövőre vonatkozólag, amely mellett szemet hunynia egyetlen magyar gazdának sem szabad. Minthogy a Felvidéken tömörült és immár 250.000 hold szántóterületet reprezentáló gazdák 8 tagú intézőbizottsága az akcióhoz csatlakozott és illetve csatlakozó gazdák részére a nagyban való vásárlás kapcsán a még lekötés előtt álló műtrágyán kívül bizonyos kenőanyag, olaj, zsák, ponyva, zsákmadzag, kévekötőzsineg, szén, csávázószer stb.- nél is biztosítani óhajt a fentiekhez hasonló előnyöket, minden gazdának a maga iránti legfőbb kötelessége, hogy az akcióhoz sürgősen csatlakozzék. A csatlakozási szándék Kulin István, Miskolc, Városház-tér 16. sz. címre küldendő meg, ahonnan az intézőbizottság a legrövidebb időn belül megküldi aláírás céljából a csatlakozást megerősítő nyilatkozatot. Megkeresésre a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága is igen szívesen közvetíti a jelentkezést, avagy bővebb felvilágosítással szolgál a beszerzési akció ügyében. A Z G. E. elnöksége. A rozsos búzák. A búzát nemcsak a különféle gyomok teszik tisztátalanná, hanem értékesítési szempontból gyomként szerepel a búza között előforduló rozs is. A tőzsdei szokvány szerint a búzának 96°/» tisztaságúnak kell lenni. Csak 4% idegen anyagot tartalmazhat, de ebben a 4%-ban benne vannak az idegen gabonamagvak is. Ha a tisztátalanság ennél nagyobb, ez esetben az értékesítés nehezebb, a kereskedő jóval olcsóbb áron veszi meg az ilyen u. n. rozsos búzát. Értesülésünk szerint a tőzsdén, búzában levő rozs miatt, az elmúlt évben igen sok kifogásolás történt. Ezt azért kell figyelembe vennünk, mert főleg kisgazdáink búza vetésében nagyon sok a rozs és az a helyzet állhat elő, hogy értékesítéskor a magasabb százalékú rozs miatt a búzát nem lehet megfelelő áron eladni. Ezen a bajon úgy segíthetünk, hogy a búzában látható rozskalászokat még a búza kikalá- szolása előtt kivagdaljuk. Ez az eljárás már régebben is szokásban volt, az utóbbi években azonban a gazdák erre gondot nem fordítottak, mert a búza értékesítése eddig nem ütközött nehézségekbe. A mai nehezebb értékesítési viszonyok között azonban a gazdáknak újból figyelmet kell fordítani arra, hogy a buzavetésekből a rozskalászokat kivagdalják. Hirdessünk a ,Zempléni gazdádban
