Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-02-05 / 3. szám
3. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. 1. Elnök ismerteti azon közgazdasági érdekeket, melyek a baromfitenyésztés minél intenzivebb művelésével járnak. A magtermelés terén a külföld, főleg Amerika és Kanada oly versenyt támasztott mezőgazdaságunkkal szemben, amely a szem értékesítését illetve oly értékesítését, amely haszonnal is járna, lehetetlenné teszi. Helyesebben cselekszünk, hogy ha ahelyett, hogy magtermésünket termelési áron alul dobjuk piacra, felhasználjuk baromfitenyészetünkben, igy értékesítjük, mert ezen a téren még mindig meg van az értékesítés lehetősége, még pedig nem megvetendő haszonnal. A belterjes baromfitenyésztés a legrövidebb idő alatt s a legkisebb befektetéssel megvalósítható. Arra kell azonban ügyelni, hogy a baromfitenyésztést az előttünk immár feltárt, kipróbált modern alapon folytassuk. Elsősorban feltétlenül el kell tekintenünk a degenerált korcs fajtáktól; e korcs fajták kevés tojás- hozamuak s tojásaikkal a külföldi piacokon meg sem jelenhetünk, de le keil mondanunk arról is, hogy e korcs fajtákat kiváló tenyészkakasok utján nemesítjük, mert hisz ez a procedura hosszú, kérdés, ha eredményes lesz-e és kár az időveszteségért, amikor előttünk van az egész világon már elterjedt, a mi kiimánk alatt kitünően bevált, nagy tojáshozamu két fajta: a Leghorn és a Rhode Island. E két fajtának évi tojáshozama, szemben a magyar korcs baromfi 70—80 drb. hozamával, 150—200 darab 72—74 gramm súlyú tojás. Ezt a két fajt kell minden áron meghonosítanunk, ami a meglévő telepek utján, a kormány hathatós támogatása mellett 2—3 éven belül megvalósítható. Arra kell azonban figyelnünk, nehogy beleessünk abba a hibákba, amelyet a múltban elkövettünk azáltal, hogy a tenyészetnél a külső Szépségre törekedtünk s ezzel az igazi célt elvesztettük szemeink elől. Nem a külső szépségre, hanem megfelelő szelektálás által arra kell törekednünk, hogy nagyhozamu egyedeket neveljünk. Illésházy Endre ismerteti azon ténykedést, amelyet a Gazdasági Egyesület az 1929. év folyamán a baromfitenyésztés érdekében kifejtett, eszerint a fö'dmivelésügyi kormány hathatós anyagi támogatása mellett közel 2000 drb, a legjobb telepekről beszerzett Rhode Island keltető-tojást osztott ki, majd az ősz folyamán több mint 100 drb tenyészkakast osztott szét tisztviselők és kisgazdák között teljesen ingyenesen. Ezt a ténykedést a folyó év tavaszán ismét folytatni fogja. Thuránszky László és Göndör Herman felszólalásaiban azt hangoztatták, hogy a közös eljárás a tojás, a csibék s a tenyészkakasok, illetve jércék közös és jobb értékesítése végett egy közös szervet kellene létesíteni. Göndör Herman részleteiben is ismertette egy ily szervezet alappontozatait. Többen szólották a fölvetett indítványhoz. Ehezképest a Baiomfitenyésztési Osztály kimondotta, hogy ezennel megalakítja a Sátoraljaújhely és vidéke Baromfitenyésztő és Értékesítő Szövetkezetét, mint a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Baromfitenyésztési Osztályának tagját. A Szövetkezetbe azonnal beléptek: báró Waldbott Frigyesné, dr. Oláh Istvánné, Komjáthy Oszkárné, dr. Ilykovics Endréné, Benkő Sándorné, Thuránszky László, Komjáthy Gyula, Arkosi Mihály László, vitéz Munya György, Pancz Gáborné, Léringi Gyárfás István, Kneiszl Emil, Hrabéczy Kálmán, Mészáros Ödön, Kiss Sándor és Göndör Herman. A Szövetkezet ügyvezetésére Göndör Herman városi állatorvos kéretett fel. A tárgysorozat ezzel kimerittetvén, az elnök a gyűlést berekeszti. Kmf." Jegyzetté: Illésházy Endre Dr. Szén József e. titkár. a gyűlés elnöke fi „Zempléni gazda“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a »Zempléni gazdádban
