Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-03-20 / 6. szám
X. évfolyam. Sátoraljaújhely, 1930 március 20. 6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNIGazoa MEZŐ- ÉS SZŐLÖGAZDASAGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án Előfizetési ár: Egy évre 4 pengő Hirdetések díjszabás szerint Főszerkesztő; Dr báró WALDBOTT FRIGYES alelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: ILLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár Egyesületi élet. Nemesített tengerivetőmag kiosztás. A m. kir. földmiveléstigyi minisztériumnak 19580/1930. II-1. szám alatt kelt rendelete. A nemesitett vetőmagvak használatának a kisebb gazdák körében való terjesztése céljából az elmúlt években megindított vetőmag kiosztási akciót az idén tavasszal — hitelfedezet hiányában — a földmiveléstigyi minisztériumnak nincs módja a régebbi keretekben megismételni, úgy, hogy csupán a nemesitett tengeri fajták vetőmagjának kiosztására kell szorítkoznia. Az akció keretében eredeti nemesitett tengerivetőmagot azzal a kedvezménnyel fogja az illetékes Kamarák közreműködése mellett kiosztani, hogy a vetőmag nemesitői Jelárát és a vasúti szállítási költségét tárcája terhére vállalja, a gazdák pedig csak a vetőmag alapárát (budapesti tőzsdei középárfolyam) és a szállításhoz szükséges uj zsákok árát fogják a vetőmag átvételekor megfizetni. A vetőmag szállításához a növénynemesitők által beszerzett 78 dekás uj jutazsákok ára darabonként 2 P 20 f, amelyett ugyancsak a gazdák fizetnek meg. A fenti kedvezménnyel kiosztandó tengerivetőmagban csak olyan kisebb gazdák részesíthetők, akik 100 k. holdnál nem nagyobb kiterjedésű területen gazdálkodnak és kötelezik magukat arra, hogy a kiosztott nemesitett vetőmagra nézve a termelés folyamán szerzett tapasztalataikat a Kamarákkal annak idején közölni fogják. Tekintettel arra, hogy a nemesitett vetőmag is csak helyes talajmivelés esetén válhatik be és biztosíthat nagyobb terméshozamot, a kedvezményes vetőmagban elsősorban olyan gazdák részesitendők, akik földjükön az őszi mély szántást elvégezték. Igényeket az illetékes Mezőgazdasági Kamaráknál és a községi elöljáróságnál lehet bejelenteni. TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Bodrogközi adatok a buzaproblémához. Irta: Vatády Béla. Alig egy pár esztendeje, hogy letűnt a sokak által annyira irigyelt „búzás-korszak,, s már ott tartunk, hogy mezőgazdasági terményeinknek jó része úgyszólván bagatel áron is alig adható el. Különüsen a búzatermelés váltsága vált világprób- lémává, úgy, hogy ma alig van európai ország, amelyben a gazdának maguknak többe ne kerülne egy mázsa búza előáilitása annak értékesülési áránál. Hogy ez töméntelen értékvesztesség okozza jórészben az ipari és kereskedelmi váltságot is, azt már számtalan nemzetközi szaktanácskozáson megállapították. Aki merkantil lapokat is szokott olvasni, minden héten talál egy cikket a búzáról, a kartelek levegőjében nevelkedett asztfaltközgaz- dász nekiront az elmaradt magyar Pató Páloknak egy csomó amerikai blöffre hivatkozva kiadja a jelszót „le a búzával!* A magyar gazdatársadalom intelligens vezetői már számtalanszor kimutatták ezen kívánság tarthatatlan voltát. Elég nagy vonásokban annyira rámutatnom, hogy Csonkamagyarország a világszükséglet alig 3° 0-át tudja exportálni — a három európai kiviteli állam is csak elenyésző százalékkal van az exportnál képviselve — úgy, hogy az európai búza felesleg pár millióval való fluctuaciója szerepet nem játszik legalább is addig, míg Oroszország nagyobb gabona-mennyiséget nem exportálhat. Erre pedig egyes erőszakos pár <hctoo ex- — portól eltekintve, szakértők szerint alig van kilátás. A búza világpiaci áru tőlünk függetlenül alakul — azt az európai tőzsdék átveszik Amerikától sok
