Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)
1930-03-05 / 5. szám
10. oldal. ZEMPLÉNjGAZDA 5. szám. Tjsza árterén, nemes fűztelepet létesített ipari célokra. Késő tavasszal, május hóban megtitődve vette észre, hogy füztelepének egyik részében a tőkék még nem fakadnak. Mikor kutatta ennek az okát, rájött, hogy a tőkéket egy szürkés szinü, 8—10 mm. nagyságú ormányos bogár, a mocsári füzbarkó pusztítja igen nagy mértékben A kártétel abból állott hogy a fiatal hajtásokat és a rügyeket a füzbarkó lerágta, aminek következtében a tőkék nem tudtak lombot hajtani. Tekintve, hogy a füztelepet és a megtámadott tőkéket még vastag rétegben borította a lehullott őszi lomb, a különben eredményes arzénes permetezés a jelen esetben még nem lett volna célravezető, mivel a permedé nem juthatott volna a hajtásokra. Ezért tehát megkísérelte a mocsári füzbarkók irtását pulykával. A pulykák eredményesen irtották a bogarakat, de csak a földszinen levőket, ami tehát szükségessé tette a kaparni szerető tyúkok beállítását is. Meggyőződvén róla, hogy a tyúkok kedvelik ezt a bogarat, vásárolt 100 drb kifejlett csirkét, amelyeket egy napszámos leány őrizetére bízva, a füztelepen legeltetett. Néhány heli legeltetés után a csirkék a füztelepet a füzbarkóktól teljesen megtisztították, miközben magok is tetemesen gyarapodtak súlyban a dús fehérjetartalmú rovartakarmánytól. Hogy a csirkék irtási munkáját megkönnyítse és tökéletesebbé tegye, a földet kapálással lazizotta fel s az izes táplálékért serényen kapkodó csirkék a munkásokat a kapálásban mindenütt nyomon követték. Szántóföldi rovarirtás répaföldön baromfiakkal a tiszafüredi gazdaságban. Török Béla alsónémedi-i (Pest megye) föld- birtokos szerencsés ötlettel a komlótelepén helyezte el a leghornokat s hogy a komlótőkéket a tyúkok ki ne kaparják, drótfonatú boritókosarakat alkalmazott minden tőkére, amely az állatok kártétele ellen teljes védelmet nyújtott anélkül, hogy a tőkének hátrányára lett volna. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen komlóültetvényekben nem fog kárt okozni a komló gyökerét átrágó cserebogár és a tőke nyaki részét megtámadó ormányos bogár, a hamvas vagy vincellérbogár sem üti fel a fejét a tyúkok jelenléte következtében. Kitűnő sikerrel jár továbbá a gabonatarlóknak tyúkokkal való keresztül-kasul járatása is erősen bagolypillés évjáratokban. Olyan földeket, ahol erre a célra a sertéseket nem használhatjuk fel, mivel erősen kötött talajunkat károsan összetipornák, a tyuk még mindig kitűnő szolgálatokat tehet. Ilyen években aztán nincs megállása a vándor tyúkólaknak (erről külön cikkben irok) tarló- ról-tarlóra huzatják őket addig, mig a szántóföldi mivelés vagy a beálló fagy az épített ólakba nem kényszeríti a tyúkokat. Megbecsülhetetlen hasznot hajtanak ilyenkor úgy a tyúkok, mint a pulykák és a ludak, a tarlón kipergett gabonaszemeknek az összeszedege- tésével is. Erre azonban a modern gazdálkodás már csak édes-kevés lehetőséget nyújt, mivel a tarlókat rögtön a gabona felkötözése után, még a keresztben állás ideje alatt, alászántják. Újabban nagyon elterjedt Amerikában a tyúkoknak a kukoricaföldeken való tartása is, — különösen azóta, amióta a kukoricának az újabb és a jobban bevált mivelési módjára tértek át, hogy t. i. nem töltögetik, csak gyakran kapálják. Ilyen mivelés mellett nem tehetnek kárt a tyúkok a töltögetések széjjel kaparásával. Előnyösen kihasználhatók baromfitenyésztési célokra az erdők szélén lévő tisztások is. Ezek a nagy nyári forróságban árnyékkal és hűvös levegővel rendelkező erdei tisztások ideális természetes levegővel szolgálnak a növendékállatoknak épugy, mint tojótyúkoknak is, mert ezeken a helyeken soha sincsen aszály. Temérdek azoknak a kihasználatlanul heverő földterületeknek a száma, amelyeket egy kis leleményességgel, mondjuk életrevalósággal, de mindenesetre szaktudással, a modern hasznothajtó baromfitenyésztés révén dúsan gyümölcsözővé tudnánk varázsolni. Nincsen talpalatnyi olyan terület a mezőgazdaságban, amelyiket a szakértő gazda nem tudna a baromfitenyésztéssel előnyösen kihasználni. Akár kulturterületet, akár pedig parlagon heverő földterületeket jövedelmezővé, illetőleg még jövedelmezőbbé tehetünk azáltal, ha baromfitenyésztéssel kapcsolatosan használjuk föl a földet. Miért adjon ki a gazda óriási összegeket a
