Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-11-05 / 21. szám

21. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 5. oldal. A fajkérdést ezúttal nem kivánom érinteni, mert e tekintetben e lap hasábjain már annyi köz­lemény jelent meg pro és kontra, hogy mindenki leszűrhette a tanulságot belőle. A fajkérdést ille­tőleg csak annyit kívánok megjegyezni, hogy min­den egyes irányzatnak a maga szempontjából — azt a maga érveivel alátámasztva — igaza van, azonban egy országos tenyésztésnél általánosítani, az egész országra nézve egyféle fajtát megállapí­tani a mi viszonyaink közt nem lehetséges. A probléma kapcsán inkább olyan kérdésre kívánok rámutatni, amelyet a kis és nagytenyésztő, sőt még a háztartás is minden különösebb áldo­zat és fáradság nélkül megoldhat és kell is hogy megoldjon, mert csak akkor lehet az export fel­lendíthető és tökéletesíthető. Baromfitenyésztésünk­ben a cél nemcsak az élő és levágott áru szállí­tása, exportálása. Exportunk mérlegében a tojás is igen jelentős szerepet játszik, fontos tehát az utóbbinak mennél intenzivebb kiépítése. Köztudo­mású, hogy valamely áru csak akkor exportképes és csak akkor talál jó külföldi elhelyezésre, ha az márkázott, standardizált, ha minden tekintetben kifogástalan, jó minőségű. Tojásexportunkat nagyban hátráltatja az, hogy a termelt tojás nem egyöntetű és nem megfelelően kezelt. Hogy a szakszerű (ojáskezelés milyen fon­tos, mennyire befolyásolja a tojás jóságát, minő­ségét, felhasználhatóságát és eltarthatóságát, azt néhány adattal kivánom megvilágítani, annál is inkább, mert a nagyközönség előtt ezek a dolgok javarészt ismeretlenek. Intenzív tojástermeléssel eddig nagy általá­nosságban nem foglalkoztunk s igy a tojásterme­lésre export szempontjából nem is helyeztünk annyi figyelmet, de foglalkozni kívánok vele azért is, mert a szakkönyvekben sem találunk erre vonat­kozólag összefoglaló ismereteket. A hollandok, németek, amerikaiak példája igazolja, hogy a szak­szerű tojáskezelés fokozottabb jövedelmet jelent, könnyebb értékesítést, biztosabb piacot és vevőt. Beható vizsgálattal megállapíthatjuk, hogy a külsőleg egyforma nagyságú és szinü tojások belső értéke nem mindig egyforma, ami leginkább az okszerű kezelés hiányára vezethető vissza. A tojás kezelése körül sok a hiba és mig azokat ki nem küszöböljük, addig az export fellendítéséről nem beszélhetünk. Fokozottabb figyelmet kell fordíta­nunk ezekre a kérdésekre azért is, hogy tojásex­portunk az előző évekhez viszonyítva feltűnően visszestek. Eltekintve a helytelen tartástól és fajtameg­választástól, ami a tojás minőségét és számát lé­nyegesen befolyásolja, rá kívánok mutatni azokra a hibákra, amelyek a tojás értékét lényegesen csök­kentik, de amelyeket mindenki egy kis gondos­sággal elkerülhet. Már a tojófészekben történhetnek olyan hi­bák, melyek esetleg hasznavehetetlenné teszik még a háztartásban felhasználandó tojást is. Sokáig a tojófészekben nem szabad hagyni a tojást, naponta délig legalább is kétszer össze kell gyűjteni és beeste'.edés előtt is össze kell szedni. Nem tehe­tünk különbséget nyári és téli időszak közt, mert nyáron, ha a tojások a forró nap hevének vannak hosszabb ideig kitéve, úgy egyrészt megindulhat bennük az élettani folyamat és akkor a tojás már vészit frisseségéből, piaci értékéből, sőt meg is romolhat. Helytelen az az általános felfogás, hogy a tojást nem szabad a fészekből kivenni, mert ak­kor a lyuk nem tojik többé abba a fészekbe. Csa- logatóul mütojást lehet a fészekbe tenni. A tojá­sokat már csak azért is többször kell naponta összeszedni, hogy kotlós tyúkok rá ne telepedhes­senek. A tojást nem szabad hogy érje természetes vagy mesterséges hő, mert a hőség hatása alatt a tojás fehérje higabb lesz s a nehezebb tojás sár­gája helyet változtat és a héj felé húzódik. Télen azért kell a tojást nagyon gyakran összeszedni, mert a nagy hideg ugyancsak befolyásolja a tojás konzisztenciáját. A tojás ugyanis melegen jön ki a tyuk testéből és ha huzamosabb ideig éri a hideg, át- hül, sőt meg is fagy. A nagy hidegnek kitett to­jásnak a héja könnyebben reped és törik, ezzel kereskedelmi értékéből vészit, sőt értéktelenné vá­lik. A nagy hideg a tojás tartalmát annyira meg­változtathatja, hogy a tojás sem tenyésztésre, sem feldolgozásra nem alkalmas, mert ize is lényegesen megváltozik. Igen sok változáson mehet át a tojás, ha a fészek nem megfelelő, ha nem puha, nem elég meleg és legfőképen, ha nincs elég tisztán tartva. Ebből nagyon sok hiba keletkezhetik. A nem elég puha fészekben a tojás odaütődhetik, eltörik, kü­lönösen azért, mert a tyúkok a fészket a tojás előtt kapargálással megigazítják és igy, ha a fészek­ben kevés az alom, esetleg úgy kotorják azt össze és úgy ülnek le, hogy a tojás a földre esik. A nem elég tiszta fészekben piszkos lesz a tojás, annak megtisztítása pedig nagyon körülményes, mert nem szabad megmosni. Mosás által eltávolítjuk ugyanis a tojást leheletszerüen bevonó zsírréteget. A szeny- nyezett és megmosott tojást átvilágítva megálla­píthatjuk, hogy annak belsejében a pórusokon át

Next

/
Oldalképek
Tartalom