Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-09-20 / 18. szám

6 oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 18. szám. v katrészeket, amelyek lehetővé tették, hogy abban a búza, tengeri, krumpli megtermett. Kiveszi, de vissza nem adja a földnek. A múlt évszázadban Liebig megalapítja a műtrágyázás elméletét és gyakorlatát. Ez még nem minden, sőt egymagában, istállótrágya nélkül nincs is hatása. Mert mi is az az istállótrágya tulajdon­képen ? Nem más, mint földbenlakó lények tömeg­kultúrája, edafon termelés. A baromfitrágya pedig csodálatosképen alkalmas edafon képzésre. Hogy ez igy van, arról minden tenyésztő társam meg­győződhetik anélkül, hogy a próba egy fillérjébe kerülne, avagy munkatöbblettel járna. A kert vagy kifutó egy, a baromfiak számára hozzáférhetetlenné tett helyén, lehetőleg közel az ólakhoz, készítendő egy ágyas, amelynek széles­sége 120 cm. Ezt meghordjuk humusszal, még jobb komposzttal, 30 cm.-nyi magasságig. A sár­deszkákról naponta összegyűjtött baromfitrágyát ide teregetjük szép sorjáDan egymás mellé s azt vas- gereblyével azonnal bekapáljuk a földbe, hogy a trágya a föld alá mintegy 10 cm.-nyi mélyre ke­rüljön. A bekapált rész naponta állott vízzel gyen­gén megöntözendő. Három-négy hét múlva az ásó nyomán néhány gilisztát már találunk, jeléül an­nak, hogy jól dolgoztunk; 8 — 10 hét múlva a giliszták már annyira elszaporodnak, hogy a fel­ásott helyeken ezerszámra nyüzsögnek egymáson keresztül-kasul. Ez az ágyas tehát elkészült, nyom­ban foghatunk a másodikhoz. Ha most földszitán átszitáljuk a földet, a giliszták a szitán maradnak; ezeket föletetjük a baromfival. Az átszitált földet kétféleképen hasz­náljuk fel. A földből egy maroknyit ásunk fiatal gyümölcsfáink tányérjába, vagy ugyanannyit vete­ményes ágyaink, krumpliföldünk vagy tengeritáb­lánk minden négyzetméterjére. Ahol öntözhetünk, ott egy hektoliternyi ál­lott, langyos vizbe teszünk egy ásónyi szitált föl­det, 3—4 nap múlva felöntözzük az igy kezelt vizet. Egy gyümölcsfa tányérja fél kanna ilyen planktont bir el. A trágyázás eme módjának hatása szinte csodával határos. Fiatal gyümölcsfák edafonnal vagy planktonnal kezelve, kétszer oly hosszú — amel­lett erőteljes, hosszú — hajtásokat hoznak, mint a többiek; 3—4 éves fák már teremnek. Tök, bab, borsó, gyenge kukorica hetekkel előbb érleli ter­mését, ha edafonnal vagy planktonnal trágyázot- tak. Ugyanígy a bogyósak. Díszcserjék, díszfáknál ugyanaz az eredmény. Hát még a sárga- és görög­dinnye? Óriási a hatás a zöldségféléknél is. Az edafonágyat kora tavasszal, amint a föld fagya fölengedett, kell csinálni s az edafon hatása augusztus végéig egyenlő. Akkor a földbenlakók virulenciája alábbhagy s a következő tavaszig pi­hen, hogy az első tavaszi napsugárra ismét sza­porodásnak induljon. Mint már említettem, a próba sem pénzki­adást, sem munkatöbbletet nem jelent. Próbálja meg tehát mindenki, aki teheti. Kivált az, akinek gyümölcsöse van. Rövidesen meg fog győződni arról, hogy ezzel az eljárással tenyészetének ren­tabilitása igen nagy százalékkal fog növekedni. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Tanulmányi kirándulás a recski gyümölcsösbe. 25 holdon 16 vagon féregmentes almatermés. A miskolci Mezőgazdasági Kamara a szak­szerűen végzett gyümölcsfa védelem gyakorlati eredményeinek bemutatása céljából folyó évi szep­tember hó 13-án tanulmányi kirándulást rende­zett a felügyelete alatt álló recski Chinoin bér­gyümölcsösbe. Ezen tanulmányúton vármegyénkből az Egye­sület ügyvezető titkára és Kneiszl Emil vármegyei gyümölcsfatenyésztési felügyelő vettek részt. Meg­jelentek a különböző mezőgasági Kamarák kikül­döttein kívül az ország minden részéből sokan azok közül, kik a gyümölcstermelés iránt érdek­lődnek. A nagy előrelátással megrendezett tanulmányi kirándulás felejthetetlen emléket hagyott a megje­lentekben s igyekezni fogok azokat e lap szűk terjedelméhez mérten csak nagy vonásokban leírni, a szakszerűség szerint való megítélést és közlést ezzel a pár sorral áthárítom Kneiszl Emil úrra, ki bizonyára sokak okulására el fogja mon­dani azokat, amik megkapták az ő szakértői szemét is. Mint érdekességet kell megemlítenem, hogy Recsken van Párád vasúti állomása. Innen autó­buszok, autók és kocsik szállították az érkezőket a Kosztka csendőralezredes tulajdonát képező s a Chinoin bérletében levő 25 holdas gyümölcsösbe, hol dr. Friedl vegyészmérnök és Deák intéző ismertették nagyon röviden a megjelentek előtt azokat az ápolási munkákat, melyeket ott végeztek s melyeknek gyümölcseiben fogunk gyönyörködni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom