Zempléni Gazda, 1930 (10. évfolyam, 3-24. szám)

1930-02-20 / 4. szám

6. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 4. szám. litva 12.5 magasak legyenek, melyek, a kályhát tartani fogják. Ezen tartótéglákra ráhelyezzük az 54X54 cm. vastagságú vaslemezt. A vaslemezre agyagsarat kenünk és abba beágyazunk kilenc drb kemencetéglát lapjára fektetve. Ha ez meg van, az ajtót tesszük helyére és akkor körülfalazzuk élére állított rendes téglával két tégla szélességnek megfelelő magasságig. Ezen falazásnál gondosan vigyázzunk arra, hogy a téglasorok egymásba kapcsolódjanak, mert enélkül könnyen szétdülő építményt kapunk. Ha a kályha ezen alsó része köröskörül el­érte a két téglaszélességnek megfelelő magasságot, akkor ezen falon átfektetünk két lapos vasat (8X20 mm. keresztmetszetű), úgy, hogy a kályha alsó egész építményt s ha azt bemeszeljük, egész csi­nos csibenevelő kályhánk lesz. Az egész kályha — mint mondottam — há­rom sorban elhelyezett 2—2 téglán nyugszik. A kályhát tartó téglát vegyük körül sürü sodronnyal, nehogy a csibék a kályha alá, a túl meleg térbe kerülhessenek. Az ernyő papirlemezből készítendő és pedig csak a kályha három oldalára. U. i. arra az oldalra ernyő nem tehető, amelyik oldalon a kályha aj­tója van. A háromoldalú ernyő léc-vázra erősítendő és úgy szerelendő össze, hogy egy — a menyezetre erősített — csiga segítségével bármikor felemel­hető legyen. Célszerű az ernyőre nyitható üveg, JOitcsé terének menyezetét képező kemencetéglákból 2—2 drb-nak a széle támaszkodhasson egy-egy vasra. Az alsótér menyezetét 8 drb. kemencetéglából ké­szítjük, úgy hogy a kilencedik tégla helye — az ajtóval szemben levő soroknál üres maradjon, igy nyílást nyerünk az alsórész tetején, melyen keresz­tül a füst és a meleg az alsó részből a felsőbe juthat. A kályha felső tere ismét élére állított tég- lamagasságu lesz s azután a 2 lapos vas álfekte­tése után, rendes téglából megcsináljuk a kályha tetejét. A tetőbe, az ajtó fölött befalazunk egy vascsődarabot, melyhez csatlakozik a kéménybe vezető kályhacső. A falazáshoz szecskával kevert agyagsarat használjunk, ugyanezzel kívül is tapasszuk be az vagy legalább nyitható papirlapocskákat is csinálni, hogy azokon keresztül az ernyő alatt tartózkodó csibéket is megfigyelhessük. (Lásd 1-ső ábra). Az igy elkészített ernyős müanya befütése és üzeme rendkívül egyszerű. Aprófával vagy pa­rázzsal begyújtunk a kályhába s ha már élénk tűz van, kőszenet teszünk rá s mikor ez is élénken ég, bezárjuk az ajtót s csak a kis tologatható nyílásokat hagyjuk nyitva. Ezzel elérjük azt, hogy a szén csak lassú izzással ég el és pl. este 10-től reggel 6-ig élénk parázs marad a kályhában. Ter­mészetesen igy a hőszolgáltatás állandó s 1—1 foknyi ingadozástól eltekintve, egyenletes is. Reg­gel a visszamaradó hamut vagy salakot az ajtón keresztül (a kályhának rostélya nincs) eltávolítjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom