Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-12-30 / 24. szám
2. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 24. szaru. Közéleti működését a proletárdiktatúra bukása után, fiatalon, 35 éves korában kezdette meg. Nehéz, terhes, szomorú idők! A vörös csapatok visszavonulása után rablóhordákként özönlötték el az oláh seregek a Tokajhegyalját; raboltak, pusztítottak és kegyetlenkedtek. Debrecenben székelő tábornokuk a román királyi család magánvagyonának jelentette ki a tokajhegyaljai pincék kincseit. Kezdetét vette a borok elszállítása. És nem is válogattak a rabló csapatok, de mégis nagy előszeretettel viseltettek a szamorodni, az asszu, az esszenciák iránt. Friedrich István miniszterelnök báró Maillot Nándort kormánybiztossá nevezte ki s őt bizta meg a Tokajhegyalja megmentésével. És ő megmentette, ami még menthető volt, Debrecenbe ment, kedves modorával annyira megnyerte, megszelidette a mogorva román katonát, hogy az megelégedve a tokaji nektár egy hányadával, beszüntette a borok további elszállíttatását. A románok kivonulása után a kormány felhívása Zemplén vármegye élére állította, az Ö érdeme, hogy abban a nehéz, szomorú időkben Zemplénben a bosszuállás nem ült orgiákat, mint — sajnos — ült az ország más vidékein. 1922 nyarán választotta képviselőjévé a tokaj — mádi választókerület, még azon évben választotta meg elnökévé a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület. Mint képviselőnek ;i Tokajhegyalja felvirágoztatása volt minden gondolata. Az Ö, kizárólag az Ő érdeme, hogy a Tokajhegyáljának s ennek folyományaként az ország összes szőlőbirtokosainak nem kellett a szőlő után is buzaparitásban valorizáltan megfizetni az 1922. és 1923. évi jövedelem- és vagyonadót. Szinte elképzelhetlen, mily anyagi romlástól mentette meg ezzel báró Maillot Nándor a Tokajhegyalja s az ország szőlőbirtokosait. Összeköttetései révén Ő ütötte nyélbe a magyar lengyel kereskedelmi szerződést. Nem az Ő számlájára kell írni, hogy a „testvér nemzet“ minden, csak nem loyális eljárása folytán, nem váltak be az e szerződéshez fűzött reményeink. De báró Maillot Nándor ezután is élén állott minden oly mozgalomnak, mely a Tokajhegyalja érdekeit tűzte zászlójára. A vármegyei Gazdasági Egyesület Ő alatt érte el renesszánszát. A háború, a forradalom, a proletárdiktatúra kivégezte e szép és dicső múltú egyesületet. Báró Maillot Nándor, az Őt annyira jellemző szeretettel, melegséggel fogott hozzá az egyesület életrehivásához és feltámasztotta, életre keltette azt. Ma egyesületünk egyik számottevő szerve gazdasági életünknek. Újabban is nagyratörő tervei voltak az Egyesülettel. Sajnos, terveit nem valósíthatta meg : reményeit, céljait keresztezte, megsemmisítette a kérlelhetetlen halál. Legyen könnyű kihűlt teteme felett a magyar föld, melyet annyira szeretett! Mi, társai a munkában, szeretettel őrizzük meg emlékét!
