Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)

1929-06-20 / 12. szám

12. szám.

ZEMPLÉNI G A 2 D A

3. oldal.

E helyen közöljük a t. gazdaközönséggel, hogy a vármegye Közigazgatási Bizottsága föl- terjesztést intézett a Földmivelésügyi miniszter úrhoz, melyben az őszi vetés idejére és a mi vármegyénk részére 450 waggon jóminőségü búza vetőmag biztosítását kérelmezte.

Kérdést intéztünk e tárgyban a vármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőséghez, ahol is a következő adatokat sikerült megtudnunk:

Az ősszel bevetett terület Zemplén megyében hozzávetőleg a következő volt: búza kb. 50.000 kát. hold, rozs 16.500 kát. hold, őszi árpa 1100 kát. hold, egyébb 10,000 összesen 77.600 kát. hold. Ebből fagykár miatt kiszántás, illetve újbóli bevetés alá került összesen 51.939 kát- hold, még pedig búza 39.131 kát. hold, rozs 2474 kát. hold, őszi árpa 350 kát. hold, repce 949 kát. hold, lóhere 5114 kát. hold, lucerna 3569 kát. hold, egyébb 327 kát. hold. Ezen számok azonban a valóságban még magasabbak lehetnek, mert a hivatalos összeállítás óta is történtek újabb kiszántások.

A kevés megmaradt őszi búza és árpavetéseket sok helyen tavaszbuzával, illetve árpával felülvetették, úgyhogy azok termése vetőmagul már nem szolgálhat. Alig tehető 4000 kát. holdra az a megmaradt bu^avetés, mely közepes termést és féligmeddig tiszta magot igér. Ha ezt összehasonlítjuk a szokásos 50.000 kát, holddal, úgy nyilvánvalóvá válik az óriási hiány. Számításba kell még venni, hogy a várható búza- és rozstermésnek túlnyomó része emberi fogyasztás céljára lesz majd igénybevéve és igy vetőmagnak igen kevés fog maradni.

Egyáltaljában nem túlzott kérelem tehát a vetőmagnak való 450 waggon búza, nem is beszélve arról a sokszorta nagyobb szükségletről, mely a gazdasági alkalmazottaknak konvenciós kenyérmaggal való ellátása végett majdnem minden közép- és nagybirtokon elő fog állni

Ha tehát ezen nagy búza, részben rozs hiány fedezését szervezetlenül a gazdaközönségre bízzák, úgy a vetési szezonban oly kapkodás és oly szállítási torlódás fog bekövetkezni, mely roppant késedelmeket és indokolatlan helyi árfelhajtást fog okozni. Okvetlenül szükséges tehát az őszi vetőmagvak szervezett, hivatalos utón való beszerzése és szétosztása

Nagyon helyesen rámutat a gazdasági felügyelő ur hivatalos jelentésében arra is, hogy a gazdaközönség majdnem kivétel nélkül el van adósodva, beleértve a földbirtokos- és bérlő osztályt is. A fagykár a gazdákat tehát a katasztrófa szélére juttatta, a panasz, az elégedetlenség nőt- tőn-nő. II) körülmények között a gazdaközönség túlnyomó része képtelen a szükséges vetőmagot önerejéből beszerezni, amiért is szükségesnek látszik, hogy a őszi vetőmag beszerzése érdekében a vármegye közönsége olyan kamatmentes kölcsönt kapjon, mely kölcsönt a gazdák majd csak az 1930. évi termésből fizetnek vissza.

A gazdasági felügyelőség nagyon helyesen arra kért fölhatalmazást a minisztériumtól, hogy ezen vetőmagakció keretén belül minél előbb összevásárolhassa a vármegye területén a tavalyi jó termésből még föltalálható egészséges búza és rozs készleteket, a szükségletnek egy részéi pedig a minisztérium az ország egyébb részeiből jól bevált nemesitett vetőmag alakjában szerezze be és irányitsa ide, mindjárt cséplés után.

Arra is kéri engemet a gazdasági felügyelőség, hogy az őszi vetőmagszükséglet összeírását községenkint már most megkezdhesse, úgy hogy aratás után azonnal tiszta képet nyerhessünk és a vetőmag szétosztása majd gyorsan és simán lebonyolítható legyen.

Azonban a vetőmag kiosztása nem az egyedüli segítség, amelyre a fagykárral kapcsolatban szükség van. A segélynyújtás módozataira néz\te még más javaslatok is merültek föl. Az érdekelt Tiszajobbparti és Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarák részletes javaslatot nyújtottak be a kormánynak, amelynek megvitatásánál vármegyénk kiküldöttje is résztvett. Ezt a javaslatot helyszűke miatt itt le nem közölhetjük, csak rámutatunk annak főbb pontjaira:

1. ) a gazdaközönségnek őszi vetőmaggal való ellátása, a fönt leirt módozatok mellett,

2. ) megfelelő olcsó hitelnyújtás, a szenvedett fagykár arányában,

3. ) a régebben fönálló u. n. akcióhitelekre vonatkozó moratórium, nevezetesen az igénybevett mütrágyahitelre vonatkozóan, mely műtrágya nagy része a kifagyott öszivetésekkel együtt elenyészett.

4. ) Megváltoztatása adótörvényünk azon fölfogásának, kogy adóelengedésre a fagykár nem nyújt alapot ha a terület tavasszal újból be lett vetve. Ahol a téli fagykár oly óriási, eddig egészen ismeretlen mértékben mutatkozott, mint nálunk, ott annyi őszi vetőmag, annyi munka, annyi kamat, annyi rezsi költség ment veszendőbe, hogy mindez elegendő alapot nyújt a nagyon is indokolt adóelengedésre.

5. ) A fönnmaradó adótartozás behajtásának