Zempléni Gazda, 1929 (9. évfolyam, 10-24. szám)
1929-06-05 / 11. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 10. szám ményekre, beleértve az Országos Kamarát, {!., III. és IV. rovat,) összesen 91.550 P, irodai költségekre (V. rovat) 8800 P, tehát a Kamara központi adminisztrációjára összesen 100.350 P van előirányozva, vagyis u kamarai illetékek teljes 100°lódnak megfelelő összeg, holott a vidéki bizottságok támogatására (II. rovat) csak 8000 P, a Gazdasági Egyesületek fölsegélyezésére pedig semmi sem jut! A költségvetésnek ilyen konstrukciója mellett lehetetlen észre nem venni a miskolci központtól távolabb eső vidékek sérelmét Senki nem vonja kétségbe a miskolci kamarai központ kitűnő működését, de a gyakorlatban ezen kiválóan megszervezett központi szervet inkább csak a Miskolc- hoz közelebb eső vidék gazdái vehették igénybe. A távolabb eső vármegyék, nevezetesen Hont, Nógrád és Zemplén nagy részének gazdái ügyesbajos dolgaival legföljebb levélben vehetik igénybe a Kamara központját. Épp ezért kívánatos volna e távolabbi vidékeken, a jelen esetből kifolyólag elsősorban Zemplénben egy erős helyi érdekképviseleti szerv fönntartása, amely szerv legcélszerűbben a régi tradíciókkal rendelkező Zemplénvár- megyei Gazdasági Egyesület volna. Egészen biztosra veszi — folytatta báró Waldbott fölszólalásában — hogy eddig a zempléniek nem vehették igénybe a Kamara segítségét oly arányban, amilyenben a közelebb fekvő vármegyék ezt tették. Ha tehát a zempléniek ennek kárpótlásául a fönt körüliit kívánsággal állanak elő és a 110.C30 pengős költségvetésbe egy szerény 2000 pengős segélyösszeg beállítását kérik, úgy ez semmiesetre sem minősíthető a Kamara elleni támadásnak, hanem egy nagyon is méltányos kérésnek, melyet ha a Kamara továbbra is elutasít, úgy a zemplénmegyei érdekeltség méltán fog megtelni keserű érzéssel. Báró Bottlik József kamarai elnök, az előbb ismertetett fejtegetésre reflektálva, tárgyilagos, komoly szavakkal rámutatott arra, hogy a jelen év költségvetésében ugyan változtatnunk már nem lehet, de kilátás van arra, hogy a Kamara jövőre nagyobb államsegélyben fog részesülni, amikor is módjában lesz a Zemplénvárm. Gazdasági Egyesület kívánságának eleget tenni. Mi a magunk részéről köszönettel tudomásul vesszük az elnök ur jóindulatú ígéretét és bízva az igazságérzetében, nyugodtan várakozó álláspontra helyezkedünk. Persze jobb szeretnők, ha a kívánt támogatást nem a Kamara rendkívüli bevételeiből, hanem a Zemplén megye területéről beI folyó kamarai illetékből kapnók. No de ez csak 1 akadémikus jellegű eltérés. A fődolog, hogy tényleg megkapjuk, amit kérünk ! De ne vegye rossz néven a Kamara tisztelt vezetősége, ha mi már most is kijelentjük, hogy óhajunkat nem fogjuk föladni és arra a jövőben is vissza fogunk térni, mert itt nem közönséges értelemben vett kéregetésről van szó, hanem a fönti fejtegetések szerint, ha nem is jogbiztositotta követelésünkről, de mégis a méltányosság alapján nyugvó jogos kívánságunkról, melynek megvalósítására a jövőben is kitartással törekedni fogunk. Z*Z7*g*E*7r '7^' ITlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr báró Watdbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdaság osztályának elnöke. Az istálló trágyáról. Irta: Agncultur. Az istálló trágya képviseli minden gazdaság- ságban a főtrágyát, amennyiben ez a növény részére felvehető állapotban tartalmazza az összes szükséges tápanyagokat; másrészt a benne lévő organikus anyagok fizikai hatással vannak a talajra s ezen organikus anyagok a baktériumok tevékenysége következtében felbomlanak, miáltal széndioxid (CO2) keletkezik. Ez annyiban hasznos, hogy a talajban lévő tápanyagokra oldólag hat és ezzel egyetemben humusz képződik. Az istálló trágya tehát nemcsak a bennelévő tápanyagok szempontjából fontos, hanem elsősorban a fennt említett hatása miatt, amennyiben ezen hatás műtrágyával nem pótolható. Vigyáznunk kell tehát, hogy elsősorban érett istálló trágyával trágyázzunk, másodsorban pedig amennyiben lehet a nitrogént lekössük, hogy minél többet mentsünk meg az elpárolgástól. A nitrogén elpárologhat ammóniák (NH3) alakjában, azután a salétrom (KNO3) felbomlásával, miáltal a nitrogén felszabadul és eloszlik. Az előbbit megakadályozhatjuk azáltal, ha a kiürített trágya telep alján egy 15—20 cm. vastagságú erjedésben lévő érett trágyaréteget hagyunk és erre rakjuk a friss trágyát. Az erjedésben lévő trágyában nagymennyiségű COa keletkezik, amely a friss trágya ammóniák nitrogénjére kötőleg hat és egyben a friss trágya éredését sietteti. A nitrogén konzerválása pedig akkor történik a legtökéletesebben, ha
