Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
14. szám. ZEMPÉNI GAZDA 5. oldal. gonyát (természetesen gondosan átválogatva előbb és osztályozva is) és a gép minden további be- leavatkozás nélkül maga csinálja a burgonyáknak való lyukakat a földbe, ahová azután egyenkint potyogtatja be a burgonyákat, hogy a végén szépen lehengerezze és betakarja. A gépet az egyik németországi gazdasági főiskola próbálta ki legelőször és olyan elismerőleg nyilatkozott, hogy a gyártójától mindjárt tucatszámra rendelték meg ezen uj fajtájú gépet. A véletlen úgy akarta, hogy nevezett tanin- intézetet éppen a Hustenyésztők Országos Egyesületének egyik illusztris tagja látogatta meg, aki azután nem mulasztotta el, hogy ezen gépet közelebbről megszemlélje és mert ügyes kereskedő is, (a jó gazdának ma már nem csak illik, hanem kell is jó kereskedőnek lennie) a gép vezérképviseletét Magyarországra nézve megszerezte. így jutottam én is ennek a csodálatos masinának tudomására. Közelebbi adatokkal még nincsen módomban szolgálni, mert az első gép még nem érkezett meg Magyarországba. De már útban van és talán már a nyár második felében alkalma lesz azt az illető gazdaságnak bemutatni. Ennek a gépnek a segítségével azután teljesen mechanikussá tehetjük a burgonya művelést. Jó volna, ha minden nagyobb burgonyatermelő tudomást szerezne erről az uj gépről. Bizonyára nálunk is be fog válni és hozzájárul majd nálunk is úgy, mint Németországban, a burgonyatermelés olcsóbbá tételéhez. Eladó 200 holdas (»irtok épülettel, egy 100 holdas szántóföld, egy 35 holdas szántóföld Zemplén vármegyében. Továbbá nagy lakóházak, kisebb családi házak eladók. Házhelyek nagy választékban lefizetés mellett kaphatók, amelyekre a bank is pénzt kölcsönöz. Bővebben BRETZ GUSZTÁV az Orsz. Földbirtokrendező Bíróság által eng. ingatlan adásvételi irodájában SÁTORALJAÚJHELY, FŐ UCCA 20. 41 Szőlőgazdasági rovat. A szőlők jövedelemadója. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete felterjesztést intézett a pénzügyi kormányhoz az 1928-ik évi jövedelmi adókivetések súlyossága ellen, mely kivetések nem felelnek meg a való tényeknek és igaztalanul sújtják a szőlőbirtokososztályt. A pénzügyminisztérium a felterjesztésre a következő leiratot intézte a MSzOE-hez: „Folyó évi junius hó 2-án kelt 16. számú felterjesztésére közlöm a következőket: A jövedelemadóról szóló 1927. évi 500. P. M számú H. Ö. 17. §-a alapján a saját kezelésében levő mezőgazdasági üzemekből eredő jövedelmet a saját gazdálkodás folytán valósággal elért tiszta jövedelem képezi. A H. Ö. e rendelkezéséhez képest a saját kezelésében levő szőlőbirtokok jövedelmét a tényleges termés és az ezzel felmerült termelési költségek alapján kell kiszámítani. A kiszámítás módját a hivatkozott H. Ö. 49. §-ának (4.) bekezdéséhez fűzött utasítás részletesen szabályozza. Eszerint a tényleges termés értékéből vagy eladási árából 40—60, az átlagosnál igazoltan rosszabb termés esetében a termés értékének 80, sőt ennél magasabb % át is lehet vonni. Vagyis az adóalapnak mindenkor a tényleges jövedelmezőségi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. Az 1928. évi adókivetés során az adóhatóságok a jövedelem kiszámítása tekintetében általában a fenti rendelkezésekhez alkalmazkodtak s e téren a legmesszebbmenő méltányossággal jártak el. Az 1927. évi elemi károk és értékesítési nehézségek az 1928. évi kivetés során általában mindenkinél figyelembe vétettek s az olyan szőlőterületek után, melyeknél a normális átlagnál alacsonyabb volt a termés, jövedelmet egyáltalán nem számítottak s a normális átlagot meghaladó termés esetében is általában a legmagasabb termelési költségeket vették figyelembe úgy, hogy az egészen kivételes olyan esetektől eltekintve, ahol a termés teljesen sikerültnek volt tekinthető, a szőlőbirtokból származó jövedelmet alig számbavehető összegben, vagy egyáltalán nem állapították meg. Az az általánosságban tartott panasz tehát, hogy az adóhatóságok a szőlőbirtok jövedelmének a megállapításánál általában nem jártak el helyesen, vagy hogy országos túlkapások történtek volna e téren, minden alapot nélkülöz és arra vall, hogy
