Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-03-05 / 5. szám
8. oldal. 5. szám ZEMPLÉNI G A Z D A A dió az év minden szakában könnyen értékesíthető. Túltermeléstől e ciknél nem kell tartanunk, mert az világpiaci áru s ha jó fajtájú diót ültetünk, úgy ezáltal idővel a tengerentúli államokat is fo- fogyáSztónkká tehetjük. Fája nagy értéket képviselvén, a diófa ültetés felkarolásával idővel még bútoriparunkat is fellendíthetjük. A faiskola kezelőkre a diófatermelés felkaro lása — tekintve, hogy ennél ojtás nincs — nagyobb terhet nem jelent. A fajta helyes megválasztására kell csak törekedni. A ma számbajövő dió fajták között a megszállott Erdély területén tér mesztelt sebeshelyi gömbölyű dió az, amely mint elsőrendű kereskedelmi cikk elsősorban szóba jöhet. A vármegye vezetőségének lesz gondja rá, hogy a vármegyei faiskola felügyelő Erdélyből, a jó sebeshelyi dió anyagról a folyó évben kellő időre beszerezze és őszre a faiskola kezelőknek rendelkezésre bocsáthassa. A dió — a mészben szegény és altalajvizes talajoktól eltekintve — mindenütt jól diszlik. — A Sajó és Hernád mentén fekvő községek kitűnő mészrétegü talajukkal szintén alkalmasak a diófa ültetésére. Itt óriási diófák fejlődnek a szárazabb fekvésű helyeken, miért is a talajvizmeiltes, magasabb fekvésű legelőknek diófával való kerítése, ritha diófa sorokkal való beültetése idővel nagy hasznot jelentene a legeltetési társulatokra. 100—200 ezer diófa csemete termesztése könnyen megoldható vármegyei faiskoláink utján s hogy mit fog jelenteni 100—200 ezer termő diófa vármegyénkre — ez ma szinte beláthatatlan. Vármegyénk diófa vidékké alakulna s igy ismernék diótermését, akár ma Kecskemét barackját. Rajtunk múlik, hogy ez a tervünk testet öltsön. fi „Zempléni jjazöa“ jelenleg vármegyénk legelterjedtebb, legtöbb példány számban megjelenő lapja. Ezért Hirdessünk a „Zempléni Gazdádban Panaszrovat. Ily címen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“ oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség A lengyel zioty arany árfolyama. Egyik tekintélyes, régi sátoraljaújhelyi bor- kereskedő cégtől vettük az alábbi levelet: „ Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület vezetőségének Helyben. Jelen soraimmal nb. figyelmüket bátorkodom felhívni a lokajhegyaljai borkereskedelem, de egyben a hegyaljai szőlőbirtokosságnak egyik sé- I relmére. T. i. a Lengyelországba váltandó származási bizonyítványok, illetve ezek konzuli illetéke stb. zloty összege a tőzsdei 64 filléres árfolyam helyett 112 filléres árfolyamon kerül elszámolásra. Pl. egy 5000 P értékű szállítmány után fizetendő a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamarának 58 zloty. Tőzsdei árfolyammal átszámítva — P 37G2. Ezzel szemben a Kamara „hivatalos árfolyama“ szerint — P 6496 -j- postaköltségek. Ezt az összeget előre kell beküldeni, utánvéttel nem küldik, illetve utánvétet még csak ezután vesznek. A táviratilag beküldött, postaköltségekkel megnagyobbodott 67 P-ért 3 nap múlva megérkezett az engedély — újabb 11 P utánvétellel. A Magyar Lengyel Kamara az ez ügyben hozzája intézett levélre többek között a következőket válaszolta : „A zloty átszámításának árfolyama az itteni Lengyel Követség konzuli osztályának rendelkezése alapján, nem a napi árfolyam, hanem ! az aranyparitás szerint van megái lapítva és ezen eljárás a konzulátus működésének kezdete óta változatlanul van érvényben. Nem forog fenn tehát tévedés és amennyiben Önök ezt sérelmesnek találják, a felsőbb helyen való jelentéstételnek Kamaránk nem áll útjában.“ Tehát mégis csak „a cigány is a maga lovát dicséri.“ — No de miért ne dicsérné a Lengyel Követség is zlotyját, különösen ha e dicséretet fel is lehet váltani. Mély tisztelettel Aláírás.“ Felelős kiadó: Illésházy Endre ügyv. titkár.
