Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-07-05 / 13. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 13. szám napokban van szükség, miután tavasztól késő őszig jóval kevesebb értékű takarmányt fogyasztanak a baromfiak, úgy, hogy évi takarmányszükséglete 6 P-nél semmiesetre sem vehetünk többet számításba. Ugyanezen eredményhez jutunk, ha a a lágyétel helyett automata száraz eleséget használunk. Ezzel szemben vegyünk egy drb. tyuk átlagos évi hozamául 130 drb. tojást, melynek értéke — kiegyenlítés végett a téli és nyári tojásokat egyformán 10 fillérjével számítva — 13 P. Vagyis még a parlagi tyúkokkal is elérhetünk a fenti drágának látszó takarmányozással 6—7 P tiszta hasznot. Ha pedig tiszta fajtájú baromfiakat tartunk, tenyésztojások eladása révén ezen kimutatott átlagos jövedelmet meg is kétszerezhetjük. Ha tehát jövedelmet akarunk, szakszerűen takarmányozzunk! Mikor lesz a tojásból kakas és mikor jérce? A baromfitenyésztésnek minél gazdaságosabbá tétele céljából nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon kísérletezések folynak. Az egyik ilyen kísérletezés arra irányul, hogy már a tojásból lehessen következtetni a kikelő csibe nemére. Külföldön az erre vonatkozó kísérletek az alábbi eredményre vezettek: Minden tyúknak keltetésre szánt tojását külön-külön gyűjtötték. A tojást letojás után lemérték s annak súlyát a tojásra feljegyezték. Amikor egy tyúktól mintegy 9—10 darab tojás összegyűlt és azoknak súlyát megállapították, az igy nyert súlyt elosztották a tojások darabszámával. A megkapott középarányosnál magasabb súlyú tojásból kakas, a kisebb súlyú tojásból jérce kelt ki, mig a középarányosnak megfelelő tojásból nem biztos, hogy kakas vagy jérce kell ki. Eddig jutottak a külföldön e téren a kísérletezéssel. A német tenyésztők nagyrésze hátározottan állítja, hogy az eredmény csalhatatlan és biztos. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara (Győr) most felkérte a baromfitenyésztőket, hogy saját érdekükben végezzenek hasonló kísérleteket és az eredményeket közöljék a Kamarával, hogy azokat összegyűjtve, megállapíthassa a németek állításának igaz voltát s azt a magyar gazdák javára felhasználhassa. (Vasárnap.) öyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Meszes kénfőzet. Irta.- Moór Zoltán oki. kertész, beosztva a tarcali m. kír Állami Faiskolában. (Folytatás.) Összehasonlítva ezt a karbolineumos permetezés költségeivel, mikor is a karbolineum ára cca 1 P, ebből 15%-os oldatot kell használnunk, tehát egyszeri téli permetezés anyaga cca 15 P-be kerül. S ekkor még a gombák ellen nem is védekeztünk^), tehát tavasz felé 2%-os bordói lével való permetezés is szükséges, melybe valamelyik kénpraeparátumból még 2—3 kg.-t is kelj kevernünk. 2 kg. rézgálic cca á 1 P — 2 P; 3 kg. kénpraeparátum cca á 3 P = 9 P. Ez a permetezés tehát 11 Pengő. Együtt a két permetezéshez használt permedé 2 hl.-ként cca 25 pengőbe kerül. Permetezés eredményét nézve a kétféle permetezés között észrevehetően feltűnő különbség nincs (feltéve, ha a gyári készítmény jó!), anyagi részét tekintve 2 hl -ként csak cca 17 pengő. Kis törődéssel és munkával, minimális ösz- szeggel rendben tarthatom tehát gyümölcsösömet a téli idény alatt. Nem kell nagy számolási tudomány ahoz, kiszámítsa ki-ki magának a fent ismertetett hatszori permetezés költségeit. Egy-kél éven át való következetes permetezéssel elérhető a teljesen egészséges, eltartható, nagy áron értékesíthető 1. osztályú gyümölcs termesztése. S nem kell permetezésünk után majd 40—50 filléres almaárakkal szégyenkeznünk önmagunk előtt. Hogy mennyire rentábilis a permetezés, kérdezzünk meg egy német, francia és különösen amerikai gyümölcstermesztőt. A magyar gyümölcs, különösen az alma, a világpiacon — boldog békeidőben is — csak bőrgyártásra vétetett meg, akkor, mikor izével és illatával koronája lehetett voina a világ minden almájának. (Van szerencsénk élvezni az amerikai Jonathánt. Hasonlítsa össze az izét mindenki a Zemplénben termett Jonathánnal!) Kérdem a gyümölcstermesztőket: igy akarják, hogy legyen ezután is ? Az állam hihetetlen propagandát fejt ki tanfolyamok tartásával, iratok terjesztésével stb. a gyümölcstermesztés érdekében. Zemplénmegye is telve van áldott lelkű apostolokkal, kik dolgoznak
