Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)

1928-12-20 / 24. szám

24. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal mellett elérhetjük, hogy a gyümölcsfa többé-ke vésbé jól fejlődik és termőre válik. Azonban a termés mennyiségét, különösen pedig minőségét az említett eljárások bármily pontos végrehajtásá­val se biztosíthatjuk. Ugyanis: a gyümölcsfának és termésének annyiféle állati és penészgomba kártevője van, hogyha ezek ellen nem védekezünk, akkor a gyümölcstermés jelentékeny részét — olyankor egész mennyiségét —, az említett kártevők és nem az ember emészti meg. A megfelelő védekezés hiánya miatt kiszá­míthatatlan mennyiségű és értékű gyümölcstermés megy évenkint, hazánkban veszendőbe. Mintha lerongyolódott gazdasági helyzetünkben nem vol­nánk reászorulva a legkisebb bevételre is?!... Vájjon : a gazdaközönség mikor ébred már tuda­tára annak, hogy a gyümölcsfa permetezőgépre és a védekezésekre fordított költség visszatérülő hasznos befektetés? A földmivelésügyi minisztérium a gyümölcsfa ápolás és védekezés gyakorlati teendőinek ismer­tetése céljából, ez évben nagyfontosságu akciót indított meg. Az ország különböző vidékén, 50 gyümölcstermesztési gócponban, 277 község be­vonásával, gyümölcsfa ápolási és védekezési tan­folyamokat tartott, ahol a szakemberek a fák szak­szerű gondozását és permetezését gyakorlatilag mutatták be a gyömölcstermesztő gazdáknak. A szóban lévő tanfolyamokon kb. 700 kertmunkás, vincellér és kisgazda szerzett gyakorlati jártasságot, akik községükben a faápolási és védekezési mun­kákat szakszerűen tudjak elvégezni. Ezenkívül több ezer érdeklődő és tanuló tanítóik vezetése mellett vett részt a tanfolyamokon. A földmiv. minisztérium a jövő évben is 65 gócpontban szándékozik hasonló tanfolya­mokat rendeztetni, hogy a gyümölcstermesztők­nek alkalom adassék a faápolás és védekezés gyakorlati teendőinek elsajátítására. E tanfolyamok felvilágosító és oktató eredményeitől eltekintve, azért előnyösek a gyümölcstermesztőkre, mert az érdekelt vegyészeti gyárak reklámjai és sokféle védekező szerei olyan zűrzavarossá teszik a véde­kezést, hogy a gyümölcstermesztők azt sem tud­ják, mihez kezdjenek. Másrészt a gyárak ügynökei, hangzatos {gyümölcsészeti szaktanár, kertészeti felügyelő, fő­kertész, stb.) címek alatt reklámszerü előadásokat tartanak és megrendeléseket gyűjtenek. A hiszé­keny gazdaközönség azután magára maradván, a legtöbbször nem megfelelő módon készíti és hasz­nálja a védekező szereket, minek folytán az ered­mény elmarad és többé nehezen vehető rá, hogy ismét megkísérelje a védekezést. Tehát a földm. minisztérium által rendezett gyakorlatias tanfolyamok, másrészt az illetékes szakemberek által összeállított és minden község részére, ingyenes szétosztás végett megküldött útmutató nyomtatványok igen jó szolgálatot tesz­nek a gyümölcsfa védelmi eljárások helyes alkal­mazása tekintetében. Minthogy a gyümölcsfák ápolását és perme­tezését a lombhullás után már megkezdhetjük, úgy vélem : nem végzek felesleges munkát, hogyha a gyümölcstermesztők figyelmét erre a fontos teendőre felhívom. Elsősorban is szedjük le a termő gyümölcs­fákról a hernyók állal összehúzott száraz faleveleket. Ugyan ezen alkalommal a gályákon látható és az alatt található száraz gyümölcsöket, melyeken a Monilia-gyümölcspenész telelő csirái rejtőzködnek, gondosan szedjük össze és a hernyófészekkel együtt égessük el. Majd a száraz vagy beteg ágakat és gályá­kat fűrészeljük ki a koronából. Továbbá az idő­sebb alma-, körte-, esetleg szilvafák sűrűn álló ágait és gályáit kell ki ritkítanunk. A fiatalabb, még nem termő fák koronáit is, ha azt látjuk, hogy az ágak túl sűrűn nőttek, szintén megritkitjuk, úgy» hogy az egyes faágak 40 cm.-nél sűrűben ne legyenek. Olykor csak a fiatalabb, (egy-két éves) vesszőket, illetve galyakat kell eltávolitanunk. Az eltávolitandó ágakat és galyakat úgy kell le­vágnunk, hogy a legkisebb csonk se maradjon vissza a fán. Az esetleg meglevő régi csonkokat is tőben fűrészeljük le. A fürészelés folytán kelet­kezett, roncsolt sebeket késsel faragjuk simára, majd kenjük be felforralás után lehűlt kőszénkát­ránnyal. A fák tővében lévő tősarjakat is egészen tőből vagdossuk le és a sebeket itt is kenjük be. A fiatal fák törzsén esetleg kihajtott hajtá­sokat is le kell vágnunk. A netán villaalaku (két­ágú) fiatal fa egyik ágát szintén távolítsuk el, mert Hirdessünk a »Zempléni gazdádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom