Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-11-20 / 22. szám
22. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3 oldal nem trágyáztunk volna. Teljesen érett trágya aranyat ér! Tehát egyszerű, kevés költségbe kerülő trágyatelepek létesítése szükséges, melyekből a trágyalé ki nem folyhat. 6. Az istállótrágya kiegészítésére, vagy a trágyának ha nincsen, pótlására szóigái a műtrágya. 1—2 q műtrágya holdanként 2—3 mázsa terméstöbbletet eredményez. Tegyen egy kísérletet ! Hasítson ki földjéből egymás mellett két egyforma kis parcellát és vessen el rajtuk egyenlő minőségű és mennyiségű magot olyképen azonban, hogy az egyik parcellára műtrágyát szórjon, a másikra ne. Meg fog lepődi a külömbségen. Csak arra ügyeljen, hogy olyan műtrágyát használjon, amit földje éppen megkíván, mert pl. az agyagos földnek más műtrágya kell, mint a homokos földnek stb. 7. A vetés munkáját úgy ossza be, hogy október 20-a előtt a búzával mindég elkészüljön. Ha ezen időn túl vet, úgy az a veszély forog fenn, hogy a vetés nem tud a hideg beálltáig megerősödni, ennek következtében a növény nem fog jól kifejlődni és holdankint 2—3 q-val kevesebb termés lesz 8. Tavaszi gabona alá is ősszel szántson. A szántás télen átfagy, ennek folytán tavaszra a hantok maguktól szétomlanak. A vetés porha- nyós földbe jut és könnyű munkával lesz végezhető. 9. Tavasszal lehetőleg kerülje a szántást. A munkát úgy kell beosztani, hogy tavaszra szántani való ne maradjon. Ha ősszel szánt, legalább egyharmadával többet arat. 10. Nedves földben nem szabad semmiféle tavaszi munkát végezni, (sem vetni, sem hengerelni, sem kapálni, stb.) hanem meg kell várni, mig a föld megszikkad. Nedves földben nem lesz a magnak megfelelő ágya, sem takarása, az állatok, gép vagy eszköz nyoma állandóan meg fog maradni és ahol a föld összenyomódott, ott mag egyáltalán nem fog kikelni. Nedves földben történt vetés, különösen agyag talajon, fele termést fog hozni. Ne várja tehát máshonnan a segítséget, hanem fogadja meg a fenti jó tanácsot, tartsa be a többtermelés ezen tízparancsolatát és akkor meg fog győződni arról, hogy milyen köny- nyen fokozhatja termését. Szőlőgazdasági rovat. A tarcali értekezlet. Báró Prőnay Pál földmivelésügyi államtitkár a tokajhegyaljai szőlőkölcsön ügyében november hó 13-án Tarcalra értekezletet hivott össze. Az értekezletre a tokajhegyaljai érdekeltség részéről meghivattak s azon megjelentek: Széli József főispán, báró Maillot Nándor országgyűlési képviselő, báró Waldbott Kelemen, báró Schell Ernő, Máriássy Ödön, Constantin Géza, Szirmay László szőlőbirtokosok, Abonyi Sándor a herceg Lónyay Elemér szőlőbirtokainak, Réthy Aladár a korona szőlőbirtok főintézői, Hegedűs Sándor m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelő-igazgató és Illésházy Endre m. kir. gazd. tanácsos, a Zemplén- vármegyei Gazd. Egyesület ügyvezető titkára. Az államtitkár kíséretében voltak Balázsy Ferenc miniszteri tanácsos, osztályfőnök és Vargha Imre szőlészeti és borászati főfelügyelő, szakelőadó. Az értekezlet a tokajhegyaljai szőlőkölcsön régóta vajúdó ügyeivel foglalkozott — bizalmasnak nyilváníttatván, az értekezlet lefolyásáról s a létrejött megállapodásokról nincs módomban nyilatkozni. A „Borászati Lapok“ november hó 17-én megjelent száma a következőkben ismerteti az értekezlet lefolyását. A tokajhegyaljai kölcsön. (Saját tud.) F. hó 14-én Tarcalon tárgyalás volt a tokajhegyaljai kölcsön ügyében, melyre a fővárosból leutazott báró Prónay György földmivelésügyi államtitkár, dr. Balázsi Ferenc min. tanáesos, Vargha Zsigmond m. kir. gazd. főtanácsos. A Tokajhegyalja vezető egyénei közül a tárgyaláson megjelent báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, báró Maillot Nándor országgyűlési képviselő, Széli József főispán, Hegedűs Sándor a tarcali iskola igazgatója, Réthy Aladár gazdasági főtanácsos stb. Mint ismeretes, a tokaji kölcsön tisztázásának módjai körül bizonyos elvi különbségek voltak az érdekeltek és az illetékesek között, ami legfőbb oka volt a kölcsön késedelmes folyósításának. A most lefolyt értekezleten, amit báró Prónay György államtitkár vezetett, sikerült megtalálni azt a közös elvet, mely elsősorban a tokajhegyaljai szőlők rekonstrukciója szempontjából szükséges. A termelési kölcsön gondolatát —
