Zempléni Gazda, 1928 (8. évfolyam, 5-24. szám)
1928-04-05 / 7. szám
7. szám ZEMPLÉNI GAZDA 3. oldal. Szőlőgazdaság! rovat. A Tokajhegyaljáról. A „Zemplénvármegye“ cimü politikai lap egy hosszú cikkben tárgyalja a Tokajhegyalja sorsát s e cikk során közli a vármegye főispánjának véleményét, megjegyzéseit, melyet a vármegye főispánja a lap munkatársának elmondott. A „Zemplénvármegye“ közleményét eddig illetékes helyről nem cáfolták ir.eg s igy azokat tényleg elmondottaknak kell tekintenünk s érdé kességüknél fogva foglalkoznunk is kell a főispán ur megállapításaival. A vármegye főispánja nyilatkozatában a többi között, a lap szerint, a következőket mondja : „Nem kérdés, hogy a Tokajhegyaljával mit kell csinálni, hanem az a kérdés, hogy mii lehet, lltetékes helyen a Tokajhegyalja felöl nem úgy gon dolkoznak, mint mi idehaza, ott a legkisebb a hajlandóság arra, hogy a tokajhegyaljai kérdést különválasszák a kecskeméti, nyiri, visontai vagy badacsonyi és baranyai borkérdéstől. Ezek a borvidékek is telve vannak panasz- szal, nekik is vannak kívánságaik s ők is hivatkoznak tradíciókra, közgazdasági érdekekre éppen úgy, mint a Tokajhegyalja. Az pedig nem kétséges, hogy Csonka-Magyarországon oly óriási a tulprodukció a bortermelés terén, hogy mindegyiken segíteni lehetetlen ; igy ha volna is hajlandóság állami beavatkozással segíteni a Tokajhegyalján, nem lehet azért, mert rögtön megindulna a körömszakadtáig menő féltékeny- ségi roham a többi borvidék réséről. — De ettől eltekintve egy eredménnyei kecsegtető, mélyebb állami belenyúlás a tokajhegyaljai problémába egy olyan átformálódással járna együtt, amelynek egyelőre itt a Tokajhegyalján is jelentős ellenzéke lenne, amely körülmény egy mindig kéznél levő ok azok számára, akikre a tokajhegyaljai kérdés amúgy is terhes s szívesen szabadulnak tőle. ‘ Az interjú során a — „Zemplénvármegye“ szerint — a főispán ur még a következő kijelentést tette: „Csüggedésre azonban még sincs ok. Én egy jottát sem engedtem s nem engedek abból a programból, amelyet a tokajhegyaljai probléma megoldása tekintetében magam elé szabtam és ami a jelek szerint egységes fogadtatásra talált a Hegyalja érdekeltségénél, ami remélhelőleg a gyakorlati kivitelnél sem fog lazulni. — Szerencsénkre ellentétben azzal az idegenkedéssel, amit a földmivelésügyi minisztérium egyes osztályán a tokajhegyaljai kérdéssel szemben tapasztalni lehet, a miniszterelnök maga a legélénkebb rokonszenvet tanúsítja a'Tokajhegyalja iránt, ami rövid időn belül kell, hogy éreztesse hatását, annál inkább, mert Prónay György személyében is, e kérdés iránti jóiddulatot mutaó főtisztvi- viselő került e szakminisztérium kötelékébe. Ezt az időt mindenesetre meg kell várnunk.“ A .Zemplénvármegye“ cikkírója ezek után összetartásra s munkára hívja fel a Tokajhegyalja szőlőbirtokosságát a tokajhegyaljai sajtóhoz pedig azon kérelmet intézi, hogy kezdje meg a felvilágosító, lelkesítő munkát. Ez a felhívás adta kezünkbe a tollat jelen cikkünk megírására s nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy a Zemp- lénvármegyei Gazdasági Egyesületet s a „Zempléni Gazdát“ mulasztás ebben az irányban nem terheli. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület minden alkalmat megragadott, ahol a Tokajhegyalja érdekeit szolgálnia kellett: a feliratok egész tömegét terjesztette a földmivelésügyi minisztérium elé, de bármily kellemetlen helyzet előtt állott is, a szőlészeti osztály egy gyűléséből felkérte a földmivelésügyi miniszter urat, hogy a Tokajhegyalja ügyét vegye el a minisztérium szőlészeti ügyosztályától s bízza azt önállóan oly referens kezére, aki a Tokajhegyalja ügyeit alaposan ismeri s nagyobb megértéssel viseltetik a Tokajhegyalja különleges érdekei iránt. Csak örülni tudunk azon, hogy a főispán ur Öméltósága ebben a kérdésben arra a meggyőződésre jutott, amil egyesületünk szőlészeti osztálya ezelőtt három évvel már megállapított. Ami a „Zempléni Gazdá‘-t illeti, a „Zempléni Gazda“ számtalan cikKében kelt síkra a Tokajhegyalja védelmére s mindazokat, amiket a főispán ur Öméltósága a , Zemplénvármegye“ mun katársának interjúéban leszögezett, cikkeiben már megállapította. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületre a Tokajhegyalja mindenkor számíthat: hegyközségek létesítésével, a Tokajhegyalja meg szervezésével úgy az Egyesület, mint a „Zempléni Gazda“ már eddig is többször foglalkozott s minden a Tokajhegyalját érdeklő kérdésben a Tokaj- hegyaljának tántoríthatatlan harcosa volt eddig is és lesz a jövőben is. Hogy a Tokajhegyalja talpraállitása, megsegítése végett a legintenzivebb munka van folyamatban s hogy kétségbeesésre a Tokajhegyaljának
