Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-05-05 / 9. szám
10. oldal. ZEMPLF. NI GAZDA 9 szám. Panaszrovat. Ily címen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyilunk a „Zempléni Gazdában“, oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség „A FAKSZ“. A falumbeli házhelyhez juttatott zsellérek nagy örömmel jöttek össze a dobszó utján hirdetett olcsó állami kölcsönre igényeiket bejelenteni. Nekem jutott a szerep mint a kölcsön igénylők elbírálására alakult bizottság elnökének, hogy a kölcsön igénybe vételének feltételeit és a kölcsön kérés módját, az igénylőknek megmagyarázzam. Ennek megtörténte után amily nagy örömmel jöttek, éppoly intenzitású szomorúsággal távoztak a kölcsönigénylők. Legyesbénye és Bekecs községek házhely tulajdonosai és kölcsön igénylői közül, pedig 149 a számuk, éppen 3, azaz nem egész három percent, volt oly helyzetben, hogy a mostani feltételek mellett, házának fölépítésére házhelyet igényelhetett. Hol itt a hiba! A kölcsönigénylőkben nincs 1 Azok kívánják a kölcsönt s szándékuk a becsületes törlesztés, sőt garancia is van arra, hogy képesek is a törlesztésre. A hiba a kölcsön feltételeiben van. Legelőször is le kell szögeznem, hogy a kölcsön három kategóriája közül csak az első jöhet szóba, a másik kettő teljesen észszerűden, kár róla még beszélni is, annál inkább irni. Az első kategória tűrhető összegű, de tűrhetetlen feltételű. A feltételek közül különösen kettő olyan, amely rikító példája azon intézkedéseknek, melyek a falu abszolút nem ismerésének folyományai. Először az egész kölcsön anyagban utaltatik ki. Hát a felépítésre az építkező a kölcsönt „Az éhes piócáról“ elnevezett bankból vegye ? A helyes megoldás az lett volna, hogy a kölcsön kétharmada anyagban, egyharmada pedig pénzben utaltassák ki. Másodszor: csak az kap kölcsönt, akinek oly ingatlana van, amelyre ez a kölcsön első helyen lesz betáblázva. Hihetetlen naivság! Szegény házhelyesek és az ingatlan oly messze esnek egymástól, mint az ég a földtől. Nincs bizony azoknak azon a háromszáz négyszögöl házhelyükön kívül semmijük. Helyesebb lett volna, ha az egész kölcsönt oly föltétellel adják, hogy az első helyen legyen betáblázva a házhelyre és a felépült házra. Az egész kölcsönakcióban két jó dolog van, első a papír, amire a kölcsönfelhivás nyomtatva van, a második az a kikötés, hogy a ház padlós és nagyablaku legyen. A többi rész hihetetlenül téves és lehetetlen. Nem lehetne-e ezeken a föltételeken változtatni ? Ha igen, változtassanak rajta hamar, mert megtörténik az a hihetetlen humoros dolog, hogy meg lesz a kölcsönadó szövetkezet szép fizetésű igazgatósággal, hivatallal, autóval, de nem lesz kölcsönvevő. Akkor pedig a nagyméltóságu igazgatóságot majd nem a kölcsönadott összeg kamataiból, hanem a kölcsön nem vett érintetlen tőkéből kellesz fizetni. Legyesbénye, 1927 ápritis 7. töv isi Füzesséry Károly. plébános. Gazdasági szemle. Kérelem Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaihoz. Zeinplénvármegye törvényhatósági bizottsága a f. év május hó 16-án tartandó rendkívüli közgyűlésen fogja tárgyalni Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának a borfogyasztási adó törlése tárgyában hozott határozatát, illetve azon megkeresését, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága e határozatot magáévá téve, hasonló szellemű felirattal forduljon a m. kír. kormányhoz. A Vármegyei Gazdasági Egyesület felkéri Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságának tagjait, elsősorban a szőlősgazdákat, hogy a közgyűlésen megjelenni és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megkeresését szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Halálozás. Havrila Mihály sárospataki birtokos, a sárospataki Gazdakör elnöke, a Zemplén- vármegyei Gazdasági Egyesület alapitó tagja, életének 60. évében április hó 25-én Sárospatakon elhalt. Kétharmadát pusztította el a pernosz- póra a tavalyi szőlőtermésnek és a gazdák még ma is tanácstalanul állanak a védekezés kérdésé-
