Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-05-05 / 9. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 9. szám. A Gazdasági Mellékfoglalkozások Osztályának alakuló ülése. A Gazdasági Mellékfoglalkozások Osztálya április hó 26-án tartotta dr. Mizsák József osztály- alelnök elnöklése alatt alakuló ülését. Az elnök megnyitó beszédében rámutatott azon feladatokra, amelyek ez osztályra a gyümölcs- termelés, a méhészet és a baromfitenyésztés fellendülése körül várnak. Az elnöki megnyitó elhangzása után az alosztályok megalakítása került sorra A gytimölcsészeti alosztály előadójává Kneiszl Emil tanító, tagjaiul: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné dr. Máriássy Mihály, Thuránszky László és Hódossy Béla; a baromfitenyésztési alosztály előadójául dr. Szén József rk. lelkész, tagjaiul: báró Waldbott Frigyesné szül. Mária Alice kir. hercegnő, várbo gyay Bogyay Elemér, Frazanelli Zoltán gazd. felügyelő és Szourál Lajos tállyai urad. intéző; a méhészeti alosztály előadójául Lázár Károly tanítóképzői tanár, tagjaiul: báró Waldbott Frigyesné, dr. Potoczky Dezső, Hauer Béla és Jakab Ödön ösmert méhészek választattak meg. Az alakulás megtörténte után dr. Máriássy Mihály az őszibarack termeléséről és hasznáról, Kneiszl Emil a faiskolákról, dr. Szén József a baromfitenyésztésről, Bogyay Elemér a baromfiaknál a vérfrisitésről és keresztezésről beszéltek; amely után az osztály a gyümölcsfáknak gomba és állati ellenségek elleni védelme és az éneklő madarak tárgyában hozott határozatokat. JIövenDékmarhát legelőre fölfogadunk. Kihajlás május elején, behajtás október végén. Legelődij: első füves : 341— P. másod füves: 38’— P. L é p f e n e elleni oltás kötelező. Mételyes községből csak disztolozott állatot fogadunk. dr. báró Waldbott Frigyes gazdasága, Sátoraljaújhely. mező gazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Tennivalók a baromfitenyésztés terén. Irta Szécsényi István, magyaróvári postafőnök, a Dunántúli Baromfitenyésztők Egyesülete ügyv.-.gazgatója. Örömmel tapasztaltam, hogy a Zempléni Gazda az utóbbi időben nagy érdeklődéssel foglalkozik baromfitenyésztési kérdésekkel s törekszik a zemplénmegyei gazdaközönséget a mezőgazdaság eme igen kifizetődő ágazatával megismertetni. Amikor ezt jóleső érzéssel állapítom meg, engedtessék meg nekem, hogy az eddig megjelent I közleményekre vonatkozólag észrevételeimet megtegyem. Teljes egészében magamévá teszem báró Waldbott Frigyesné Öméltósága cikkében (a Z. G. 1926 21-ik számban) foglaltakat annál is inkább, mert ma, amikor olyan égető szüksége mutatkozik a magyar mezőgazdaság talpraállitásának, a gazdaközönség anyagi helyzetén való gyors segítésnek, nem szabad továbbra is sportként kezelni a baromfitenyésztést, amint azt eddig kezelték, hanem teljes erővel kell munkálkodni azon, hogy külföldi mintára, szakszerű kezelés mellett ki kell használni annak haszonhozóságát üzleti alapon. Az állattenyésztés egyetlen más ága sem alkalmas arra, hogy ilyen rövid időn belül annyi hasznot produkáljon, mint éppen a baromfitenyésztés. Ez az állattenyésztési ág az, melyben a legminimálisabb tőkebefektetéssel igen jelentős hasznot lehet kimutatni s éppen ezért még a legkisebb tőkével rendelkező törpebiitokos is bátran hozzáfoghat. Hogy hazánkban eddig a baromfitenyésztés lekicsinyelt, lenézett volt, az annak tudható be, hogy sehol, egyetlen gazdaságban sem foglalkoztak vele szakszerűen, rábízták azt egy cselédasz- szonyra, mert a gazda, a férfi, méltóságán alulinak tartotta, hogy holmi apró állattal vesződjék, mint amilyen a baromfi. Soha gazda még nem foglalkozott nálunk a tyúkok tojáshozamának emelésével, a baromfiállomány nemesítésével s általában olyan kérdéssel, amely ennek az állattenyész- I tési ágnak Üzletszerű kihasználásával járt volna. ! Ez az oka annak, hogy Magyarországon a leg-
