Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-02-20 / 4. szám

6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA i 4. szám. való. Szőlőink nagy része ugyanis idősebb telepí­tés már és vagy túl járnak a 30 éven, vagy meg­közelítik azt. Ezeknél legcélszerűbb 5—6 részre beosztani a munkát s minden évben egy részt kiirtani és az üres területet valamelyik alkalmasnak látszó vete- mény termelésére felhasználni egy-két éven ke­resztül. Ilyen, a szőlőbe nézve pihentetésben része­sülő részt azután az eléggé ismert és szükséges módon késő ősszel, vagy a tél folyamán 60—65 cm. mélységig rendesen megforgatunk és újra te­lepítünk a rákövetkező tavasszal. Meg kívánom jegyezni, hogy azon 1 — 2 rész­letet, amelyek a következő két évben kerülnek ki­dobásra, a bővebb termés nyerése végett megcsa­polhatjuk. A kidobott részek újra ültetését azonban két­szer is fontoljuk meg, hogy ha különösen a bor- értékesitési kilátások nem javulnak telepitsük-e egyáltalában, avagy ha egyébként kertgazdaságilag vagy mezőgazdaságilag tűrhetően hasznosíthatók, ne maradjunk-e meg amellett? A fekvés, a talaj, annak termőereje, a meg­közelíthetősége legyenek irányadók. Mily kiváló gyümölcsösök lehetnének sok olyan szőlőből, amelyek szőlőknek, különösen pedig tokaj- vidéki szőlőknek éppen nem kiválóak. Persze itt az elfogultságát le kell tudni győzni az embernek. Amilyen világhírűvé lett a kecskeméti kajszin barack, amelyből bár hetenkint szállítják vonat­számra, egyszer annyit is megvennének; éppen olyan világhírű lenne a Tokajhegyalja őszibarackja, amelynek felséges zamatját alkalmunk van ösmer- hetni. A külföld, noha mutatós, de izetlen gyü­mölcse elbújhat mellette. (Folytatjuk.) Hegedűs Sándor kir. bor. főfelügyelő-igazgató MOTORFŰRÉSZE» " 4—8 lóerős nagyságban, 700 m/m fűrészlappal, könnyű szállító szerkezeten, a legmodernebb kivitelben kaphatók. Részletfizetési kedvezmény. Árajánlattal szívesen szolgál fehér jYiiklós Q ép gyár R t 5 Budapest, Váci-ut 80. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Fölszólitás minden gyümölcs- termelőhöz és gyümölcsbaráthoz. A m. kir. földinivelésügyi minisztérium a ma­gyar gyümölcstermesztés megszervezése, kifejlesz­tése és az értékesítés biztosítása céljából országos akciót indított. Az e tárgyra vonatkozólag kidol­gozott tervezet, amelynek végleges megállapítása és részleteiben való konkretizálása évekre terjedő munkát kíván észrevételek, tapasztalatokból leszűrt javaslatok tétele, helyi adatok közlése céljából a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületnek is meg­küldetett. Az egyesület — tekintettel arra, hogy Zemplénvármegye egész terjedelmében kiválóan alkalmas mindenféle gyümölcsnem termesztésére s ennélfogva vármegyénkben a gyümölcstermesztés a kellő felkarolás esetében igen jövedelmező gaz­dasági ággá fejleszthető — a földmivelésügyi mi­nisztériumnak ezen akcióját teljes erejével támo­gatni óhajtja. Ezúttal arról van szó, a) hogy a gyümölcs- termesztés jelenlegi méretei s anyaga megrögzit- I tessék, b) hogy a tömeges köztermesztésre vidé- | kénként ajánlható néhány gyümölcsnem és ezeken belül egy pár legjobb fajta megállapittassék. E tekintetben a Gazdasági Egyesület nem rendelkezik elegendő adattal. Miután ily irányú, a valóságnak megfelelő kataszter, illetőleg térkép csak akkor készíthető el, ha minden zemplénvár­megyei község gyümölcstermesztési adatai egybe- gyüjtetnek, ezért a Gazdasági Egyesület nevében dr. báró Waldbott Frigyes a „Zempléni Tanító“ szerkesztőségét is felkérte, hogy ezen adatgyűjtés közérdekű munkájában segítségére legyen, ami már folyamatban is van. A Z. G. E. azonban ezúton is felkér minden gyümölcstermelőt arra, szíveskedjék az alábbi kér- ; désekre azon község vagy vidéke gyümölcster- j mesztése illetően — amelyben lakik, illetve ame- i lyet közvetlen tapasztalatból ismer — az alábbi j kérdésekre levelezőlapon vagy levélben választ j adni; a) Van-e a községben gyümölcstermesztés, ! ha igen, milyen méretű; milyen gyümölcsnemek | teremnek ott a legjobban s egyes gyümölcsneme- i ken belül milyen fajták; ha egyáltalán nincs ter- ] melés, mi ennek az oka? b) Milyen gyümölcsöt s I főleg téli almát lehetne-e a községben a legjobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom