Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-02-20 / 4. szám
4. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 3. eldal. jenlegi állapot fönntartása mellett foglalnak állást: Schultz Aurél, Etlényi János, Gruber Andor, dr. Csobaji Gyula, Mlgály Sándor, Fuchs Jenő. Végül : 257/1926. az osztály túlnyomó többséggel úgy dönt, hogy a jelenlegi októberi föl mondási és újévi költöztetési időpont törvényes intézkedésen alapulván, annak megszüntetésére nem lát komoly okot, mert minden évközi költöztetési terminusnál oly nagy gazdasági hátrányok merülnének fel, hogy azok az újévi zord időben tagadhatatlanul keserves hurcolkodás hátrányait még messze túlhaladnák. (Ezen kérdés részleteit a Z. G.- ban külön közlemény keretein belül fogjuk ismertetni. — Szerk.) 3. A gazdasági cselédek készpénzilletményei. Elnök előadja, hogy több oldalról olyirányu megkeresések érkeztek hozzá, hogy a gazdasági cselédeknek a természetbeni illetményeiken kívül adott készpénzpótlékot egyöntetűen kellene megállapítani. Ez békében évi 20 és 80 aranykorona között váltakozott, majd pénzünk devalvációja idején az egyes gazdaságok ehelyett különböző egyéb pótlékokat léptettek érvénybe, melyek legtöbb helyen kb. évi egy mázsa termény körül mozognak. Ezek egyöntetűvé tételét a Gazdasági Egyesület el nem rendelheti legföljebb ajánlhatja. Dr. CsoDaji Gyula a teljes, Szourál L. a részleges valorizáció mellett foglal állást. Migály Sándor előadja, hogy az ál tala vezetett gazdaságban e címen egyelőre évi egy mázsa búza értékét véve alapul évi 32 pengőt és korpótlékot fizetnek. Schultz Aurél inkább az állatj tartás terén kiván a cselédségnek kedvezményt adni, hasonlóan foglal állást Kerekes József. Nagyobb vita után 53/1927. az osztály úgy határoz, hogy a megyebeli cselédtartó gazdáknak azt ajánlja, fizessenek a legalsóbb rangú cselédeknek e címen mint minimumot évi 32 pengőt, a magasabb ranguaknak és a tovább szolgálóknak megfelelően többet. Ez a minimum a gazdasági helyzet jobbrafordultával okvetlenül emelendő Miután evvel kapcsolatban fölmerült az ösz- szes cselédilletményekben bizonyos általános és egyöntetű irányelvek lefektetésének szükségessége, ami viszont csak igen alapos és az egész vármegyére kiterjedő adatgyűjtés alapján volna lehetsé ges az osztályülés megbízza az elnököt tegye meg ezen adatgyűjtés iránt a kezdeményező lépéseket, a begyült adatokat esetleg publikálja az Egyesület lapjában, igy módot adva a hozzászólásokra, majd pedig az ilymódon tüzetesen előkészített kérdést tűzze ki valamely későbbi értekezlet napirendjére. 4. Az 1927. évi állaldijazások helye és időpontja. Dr. Novy Ferdinand kir. gazd. felügyelő előadja, hogy az Egyesületnek ez éven is, úgy mint tavaly és két éve, egy-egy díjazással egybekötött állatkiállitást kellene rendeznie a Bodrogközön és a megye nyugati részében Ez évre ajánlja Ricsét és Tiszalucot. időpontul pedig június elejét, mint amely időben a gazda legjobban ráér, az állatok pedig a friss legelőn jó kondícióba j jutottak. Elnök beszámol arról, hogy a januári i „gazdahét“ alkalmával az OMGE.-ben országos ; értekezlet volt az ilyen állatdijazások egyöntetűvé tétele céljából. Az értekezleten bizonyos országos irányelvek lettek lefektetve, melyekhez lehetőleg alkalmazkodni kellene Alapos megbeszélés és több hozzászólás után 54/1927. az osztály úgy dönt, hogy az 1927. évben, junius hó elején Ricsén és Tiszalucon állatdijazást kíván rendezni, melynek részletes előkészítésével, az országosan megállapított irányelvek szem előtt tartása mellett, megbízza az elnököt és hathatós támogatásra fölkéri a m. kir. gazdasági fel ügyelőséget. 5. A szarvasmarhák törzskönyvezésének és a tejellenőrzésnek meghonosítása vármegyénkben már az 1926. évi febr. 20-iki ülésén elhatároztatott. Dr. Novy gazd. felügyelő részletesen előadja az általa azóta e tárgyban tett előkészítő lépéseket és rámutat az e téren a gazdák részéről tapasztalható nemtörődömségre. Fölkéri a jobb minőségű pirostarka vagy szimentáli tehenészettel rerdelkező gazdaságok vezetőit, jelentsék be sürgősen a tejelés- ellenőrzésre és törzkönyvezésre alkalmas teheneket, hogy a mindenben előkészített törzskönyvezés mielőbbi kezdetét vehesse. Szerinte a törzskönyvezést a magyar fajtájú szarvasmarhára is ki kellene terjeszteni. Berzeviczy Zsigmond kamarai igazgató azon bejelentésére, hogy a szükséges lépésok a mezőgazd. kamara részéről is folyamatba vannak, 55/1927. az osztály az előadottakal örömmel tudomásul veszi, a gazdasági felügyelő ur fölhívását teljes mértékben magáévá teszi és fölkéri úgy a kamarát, mint a kir. gazd. felügyelőséget, hogy az annyira kívánatos törzskönyvezés megindithatása céljából a jövőben is tegyenek minden lehető intézkedést. 6. A műtrágya ára és rendelése. Illésházy
