Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-07-05 / 13. szám
10. oldal ZEMPLÉNI GAZDA 13. szám. ,.FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható : Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. SA FAGOL* használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz időben használható. A vértetü által ellepett helyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOLM. Ahol a vértetü repedésekben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 gramm (1 deciliter) „FAGOLM 1 dl. terpentinolajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűbben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is hígított „FAGOL“-al kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára: 100 gramm (ooa 1 decllit) 1 P. 10 1 kiló (oca 1 liter) 8 P. Gazdasági szemle. Báró Waldbott Kelemen felsőházi beszéde. Báró Waldbott Kelemen, az Orsz. Szőlő- és Borgazdasági Tanács elnöke, Egyesületünk Szőlészeti és Borászati Osztályának alelnöke, junius hó 23-án a felsőházban felszólalt s beszédében főleg a szőlészet nagy kérdésével foglalkozott. Elsősorban háláját fejezi ki a földmivelésügyi miniszter iránt a külföldön létesített és jól bevált bor- értékesitő palotákért. Hibáztatja azonban, hogy a költségvetés ezeknek az intézeteknek megfelelő fejlesztéséről nem gondoskodik. A borkivitel erős csökkenése dokumentálja borgazdaságunk mai siralmas helyzetét. Mindenekelőtt a belső fogyasztás akadályait kell elhárítani. A belső fogyasztásnak legnagyobb akadálya a borfogyasztási adó, amelynek teljes eltörlését nemcsak a szőlősgazdák, de a törvényhatóságok is határozottan kívánják. A kérdés megoldásának vannak bizonyos nehézségei. A borfogyasztási adót a városoknak és a községeknek engedték át. Különösen felhívja a miniszter figyelmét a Tokajhegyaljára, amelynek százezer hektoliteres termését igazán nem lehetetlen elhelyezni a külföldön. Egyetlen nagyobb külföldi társaság egy év alatt könnyen átveheti az egész termést. A miniszter kezébe fekteti le Tokajhegyalja sorsát. Hosszúlejáratú rekonstrukciós kölcsönt sürget. Meg kell szervezni az egész magyar szőlősgazdaérdekeltséget. Ennek az érdekeltségnek a megszervezése politikailag sem képez veszélyt. — Végül az adóztatási kérdésekről beszél. Mégsem járja, hogy amikor a szőlősgazda kimutatja, hogy jövedelme egyáltalában nem volt, a pénzügyminiszter mégis jövedelmi adót vet ki rá. Külön felhívja a kormány figyelmét a külkereskedelmi szerződésekre. Ezeknek megkötésénél a magyar borgazdaság érdekeit mindig szem előtt kell tartani. Szőlészeti tanulmányút Németországba. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete aug. hó végén rendezi két hétre terjedő németországi tanulmányúját. A Rajna, Mosel Pfalz és Lahr, valamint Nahe szőlészetének és borászatának tanulmányozása képezi az ut célját. A németek részéről a legmelegebb fogadtatás várható annál is inkább, mert ők már két ízben élvezték a magyar szőlőgazdaság vendégszeretetéi. Az eddigi érdeklődés a tanulmányút iránt élénk, és ez utón hívja fel az egyesület az érdeklődőket a minél előbbi jelentkezésre, mert azt rövidesen lezárják. A múlt évi olaszországi tanulmányút kellemes emlékei után mindenesetre a legnagyobb reményekkel lehetünk a németországi tanulmányút iránt is. Bővebb felvilágosítást kapni az egyesület igazgatóságánál, vagy a Borászati Lapoknál Mindkettő cime Budapest. IX., Üllői ut 25. II. 11. Kóborcigányok letelepítése. A Felsődu- nántuli (győri) Mezőgazdasági Kamara a hozzá beérkezett panaszok folytán a kóborcigányok letelepítése letelepítése tárgyában véleményt kért a kerületéhez tartozó vármegyék alispánjaitól. A beérkezett vélemények között mint legtalálóbbat és legérdekesebbet a Kamara hivatalos értesítőjéből átvéve — közöljük Veszprémvármegye közönségének átiratát. „A kóborcigányok letelepítése országos érdek és követelmény, ennek keresztülvitelére épp ezért egy-egy törvényhatóság jogkörében tett intézkedéseket sikereseknek nem tartom, mert adott esetben oly területekről, ahol ellenük a kóborlás megakadályozása céljából redszabályokat léptettek életbe, csakhamar oly területekre vonulnának, hol ilyen rendszabályok nincsenek, vagy azoknál enyhébbek vannak hatályban, kóborlásaikat uj szállásaikról igy akadálytalanul tovább folytathatnák. A cigányok kóborlásának meggátlása tehát országosan csak törvényhozási, vagy kormányhatósági rendelkezéssel volna keresztülvihető.
