Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-07-05 / 13. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 13. szám Panaszrovat. Ily címen, más szaklapok mintájára, u rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“, oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérelmesnek, vagy hibásnak talált közéleti tényeket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszolhassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség „Faksz“ Véletlenül a kezembe került a .Zempléni Gazda“ május 5-én megjelent száma, melynek Panaszrovatában olvasom tövisi Füzesséry Károly plébánosnak a „Faksz“ cimü közleményét. A cikk bevezető soraiból megtudtam, hogy az iró a falusi kislakásépitö akció lebonyolításánál közreműködő helyi bizottságnak az elnöke, ami közleményének az avatatlanok előtt kétségtelenül bizonyos súlyt biztosit. Az elnök ur bírálat alá vonja a „Faksz“- nak a falusi kislakásépitési akció lebonyolítása tekintetében tett intézkedéseit. Az általa felhozott két fő kifogására akarok csak reflektálni. A szenzáció-éhes napi sajtó egy napos igazságokat termelő cikkeivel feleslegesnek tartom a polémiát; de egy számottevő megye gazdasági életét irányitó komoly szaklap megnyilatkozásait (különösen amikor annak cikkírója ily fokú tájékozatlanságot árul el), nem hagyhatom szó nélkül. A cikkíró azt irja: „Először az egész kölcsön anyagban utaltatik ki. Hát a felépítésre az építkező a kölcsönt „éhes piócáról“ elnevezett bankból vegye ? A helyes megoldás az lett volna, hogy a kölcsön kétharmada anyagban, egyhar- mada pedig pénzben utaltassák ki.“ — Válaszul idézem a Faksz. körleveléből a következőket: „az anyaghitelben részesített a hitelösszegnek legfeljebb 20%-át a ház felépítésével, úgyszintén az építési anyag fuvarozásával Kapcsolatban tényleg .felmerült és számszerűleg igazolt munkadijakra és fuvarozási költségekre felhasználhatja.“ A cikk írójának az akció ellen másik fő kifogása igy hangzik : „csak az kap kölcsönt, akinek oly ingatlana van, amelyre ez a kölcsön első helyen lesz betáblázva. Hihetetlen naivság! Szegény házhelyesek és az ingatlan oly messze esnek egymástól, mint az ég a földtől. Nincs bizony azoknak azon a háromszáz négyszögöl házhelyükön kivül semmijök. Helyesebb lett volna, ha az egész kölcsönt oly feltétellel adják, hogy az első helyen legyen betáblázva a házhelyre és a felépült házra.“ A Faksz. körlevele értelmében az 1500 P-ős hitel első helyű, a 640 P-ős hitel pedig első vagy másodhelyü bekebelezés mellett adható. Természetszerűleg kizárólag a házhely és az azon felépült héz szolgál az engedélyezett anyaghitel jel- zálogi biztosítékául. Soha még csak fel sem merült az a gondolat, hogy más ingatlant is kívánjon a Faksz. biztosítékul, mint a kiosztott házhelyet. Ez világosan kitűnik abból is, hogy az 1500 P-ős hitelt első sorban „földnélküli“ mezőgazdasági munkások kaphatják. De minden kétségen felül megállapítható ez a Faksz. körlevelének következő rendelkezéseiből is: „Az a körülmény, hogy az országnak több helyén a kiosztott házhelyek telek- könyvileg még nincsenek az uj tulajdonos nevére Írva, nem lesz akadálya a hitel elnyerésének, mert a Faksz. megfelelő módon gondoskodni fog arról, hogy követelése zálogjogilag biztosittassék.“ A cikk írójának, mint a helyi bizottság elnökének lenne első sorban kötelessége, azokat az egyszerű falusi embereket, akiknek érdekében a kormány az egész akciót megindította, megfelően felvilágosítani. Hogy ezt megtehesse, ahoz természetesen az elnök urnák legalább annyit meg kellett volna tennie, hogy a Faksz. körlevelét alaposan áttanulmányozza. Nem hiszem, hogy ezt megtette volna, mert akkor a Faksz. intézkedéseivel homlokegyenest ellenkező állításokat még sem tenne. Az elnök ur nagyfizetésü igazgatóságról, autóról is említést tesz anélkül, hogy ennek valódiságáról meggyőződést szerzett volna. A Faksz.-nak sem nagy fizetésű igazgatósága, sem pedig autója nincsen. Egy plébánostól mindenki elvárhatja, sőt joggal meg is követelheti, hogy állításainak valódiságáról előbb objektiv meggyőződést szerezzen. Az ilyen légből kapott, köny- nyelmü állításokból pedig keletkeznek azok a kósza hírek, amelyeknek éppen a kis emberek dőlnek be, saját kárukra. Budapest, 1927 június hó 10. Dr. Tamássy József országgyűlési képviselő, a Faksz. ügyvezető elnöke. Jt.
