Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-06-20 / 12. szám

8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 12. szám Ezekben óhajtottam, csak körvonalaiban, ré- | szemről elgondolt visszaszerzési akciót megindítani. | Nagyon örülnék, ha a Gazdasági Egyesület e gondolatot magáévá tenné és a megvalósítás stádiumába hozná. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető^: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. A gyümölcsfa ellenségei. Irta: Tucca Szilárd v. hercegi intéző, „A gyümölcsfa ápolása“ c. könyvében. Monilia vagy gyümölcspenész Mig a Monilia Fructigena leginkább a meggy­fákat virágzásuk alatt támadja meg és pár nap alatt az egész évi termést tönkre teszi, addig a M. Cinerera nemcsak a meggyet, de a cseresznyét, sőt a kajszinbarackot is megtámadja. Ugyancsak sok kárt okoz a monilia fellépte az alma és körte fajtáknál is. Ezen gombabetegség jellegzetes tünete az, hogy az éretlen gyümölcs a gyümölcsfán elszárad és mint egy múmia összeaszva egész télen a fán marad. Ezen úgynevezett gyümölcs múmiák ter­jesztik tavasszal millió és millió spóráik által to- vábbb a betegségeket. A gombabetegség az almán és körtén vánkosszerü, kerekded rothadási foltokat idéz elő. Mindezideig a védekezés abból állt, hogy a visszamaradt gyümölcsmumiákat összeszedték és elégették. 1910-es években a Koburg hercegi ura­dalom 70 holdas szőlő és gyümölcsösében éveken át a nagytermés elpusztult. Sem a bordói lével való permetezés, sem 10%-os vasgálic oldattal folytatott kísérletezés a kívánatos eredményt nem hozta meg. Ma már a „Sulfarol“-al való védekezés sike­resen gátotja meg a gombabetegség romboló pusz­títását. És amennyiben a betegség mégis mutat­kozik, úgy már őszkor gondos munkával gyűjtsük össze a gyümölcsmumiákat. A fiatal hajtásokat vágjuk vissza, kora tavasszal pedig, rügyfakadás előtt, 2°/o-os Sulfarol vagy 3°/o-os Polybar-oldattal alaposan permetezzük meg, közvetlenül pedig vi­rágzás után — minthogy rendszerint ekkor lép fel újra a fertőzés — enyhébb, Va—1%-os oldat­tal újból permetezünk Ha a Monilia betegség erősen mutatkoznék, úgy 3—4 hét múlva harmad­szor is permeteznünk kell A gyümölcspenész teljes kiirtása csak kitartó munkával érhető el. Vértet ü. Almafáink legnagyobb ellensége. Szétnyomva vérvörös szinü nedv ömlik ki belőlük. Innen kapta elnevezését. A vértetü 1h mm. hosszú állatkák, melyek részben szárnyasok, részben szárnyatlanok. Vértetü rendszerint az almafákon, de körtén és birsen is előfordulnak. Kártevésük abban nyilvá­nul, hogy a fa kérgét és héjját átfúrják egészen a fa belsejéig és a nedvességet kiszívják. A kiszí­vás helyén kóros kinövéseket idéznek elő. E rák- szerü fekélyek nem forradnak be és sok beteg­ségnek okozói. Ezenkívül a nedv elszívása után a fa annyira elnyöngül, hogy 5—6 év múlva el­pusztul. Eleinte a megtámadott fánál csak az tűnik fel, hogy éves szervei nem növekednek, — a fa növekedésében megáll és a termés elmarad. Ké­sőbb a fa derekán, ágain vagy hajtásain gyapjas, fehér váladékot látunk, melyek alatt a tetvek van­nak. Ahol már több ilyen állat csoportosult, ott rákszerü, forradásos seb is támad. A t leveleket nem támadja meg, de igen gyakran a gyökérzetre is levonul. Hazánkban, sajnos, már egészen el van terjedve és igy az ellene való védekezésnek a legradikáli- sabbnak kell lennie különösen akkor, ha azt akar­juk, hogy a többi gyümölcsfáinkat is megment­hessük. Ha már az egész fát megtámadta a vértetü, úgy az kivágandó és gyökerestől elégetendő. Ki­sebb mérvben való támadás esetén, lombhullás után a fa törzsét, vastagabb ágait, drótkefével alaposan meg kell kefélni, A fán lévő elszáradt, vagy beteg részeket le kell vágni. A sebhelyeket éles késsel simára eleven, egészséges részig kell kivágni. Ezek után 10—15% os gyümölcsfakar- bolineum, mint pl. Enda-oldatot készítünk és ma­gasba hordó gyümölcspermetező géppel az egész fát, (koronát, törzset, kibontott vastagabb gyökér­zetet) alaposan megpermetezzük. Ügyelni kell. hogy a permetezőiéből a fa minden részére bősé­gesen jusson. A gyökérzet permetezése azért szük­séges, mert a vértetü ott telel át. A permetezés megtörténte után a fán levő összes sebhelyeket „Almola“ gyümölcskátránnyal kenjük be, hogy azok szépen behegedjenek. Az Almolával bekent sebhelyeken nem telepedhetnek meg a különböző gombabetegségek, rovarkártevők, igy a vértetü sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom