Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1927-06-05 / 11. szám

11. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 9. oldal. „FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb I j Használata egyszerű. — Kapható : Behyna 1 Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. ,,A FAGOL' használati utasítása : „FAGOL“ az év bármely hónapjában száraz ! időben használható. A vértetü által ellepett he­lyeket, ha az a kéreg felületén van, kemény sörteecsettel bekenjük és ugyanazzal bedörzsöljük a tiszta „FAGOLM. Ahol a vértetü repedések­ben és famélyedésekben ütötte fel tanyáját, 100 gramm (1 deciliter) „FAGOLM 1 dl. terpentin­olajjal keverünk és ezzel a keverékkel locsoljuk be a vértetü fészkeket. A locsolás legcélszerűb­ben olajozóval történik. Nagyon gyakori eset az, hogy ott, ahol a törzs a gyökérbe átmegy, a vértetvek nagymennyiségben ellepik a fát, ezen helyeket is hígított „FAGOL“-al kell bőven belocsolni, sőt a gyökérről elkapart földet is. Ára : 100 gramm (ooa 1 declllt) 1 P. 10 1 kiló (oca 1 liter) 8 P. Panaszrovat. Ily címen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“, oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérel­mesnek, vagy hibásnak talált közéleti ténye­ket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszol­hassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek, politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség Tisztelt Főszerkesztő ur! A „Magyar Erdőgazda“ cimü, Sátoraljaújhe­lyen megjelenő kitűnő szaklap utján lettem figyelmes­sé olyankörülményre, mely általánosabb gazdakörök ben is érdeklődésre számíthat és amely belekiván- kozik az Önök „Panaszrovat“-ába. Arról van ugyanis szó, hogy az 1920. évi XV111. t.-c. értelmében a Mezőgazdasági Kamarák részére való hozzájárulás címén a földadó 2%-át kell fizetni, mely hozzájárulást a községi elöljáró­ság, illetve adóhivatal a községi és egyébb pót­adókkal együtt szokták kivetni és behajtani. Legtöbb helyen azonban nem tudják azt, hogy ezen Mezőgazdasági Kamarai illetéket a ka­taszteri birtokivben „erdő“ rovatban fölsorolt par­cellák kát. tiszta jövedelme ill. földadója után nem kell fizetni! Már csak azért sem, mert az erdők és az erdészet nem tartozik a Mezőgazdasági Ka­marák hatáskörébe. Mégis a legtöbb helyen az erdők után is kivetik az illetékeket, ami ellen az idézett törvény 48. §-ára való hivatkozással lehet és kell erélyesen tiltakozni. Ajánlom ezt az erdővel biró gazdatársaim figyelmébe. Oly súlyosak manapság a közterhek, hogy fölösleges többletet senkinek sem áll módjá­ban fizetni. Kitűnő tisztelettel Erdőbirtokos Gazdasági szemle. A borfogyasztási adó. Pest Pilis Solt-Kiskun vármegye, s megkere­sésére a többi vármegyék is feliratban kérték a kormányt, hogy a borfogyasztási adót sürgősen szüntesse meg. A feliratra megérkezett a pénzügy- miniszter válazza s a következőket mondja: „A bortermelést ért súlyos válságában az ér i dekeltség a legfontosabb orvosszert a borfogygsz | tási adó eltörlésében, vagy legalább is minimumra j való leszállításában keresi és találja me. Mint I Nagyméltóságod előtt is ismeretes, a borfogyasz­tási adó a városok és községek bevétele. Ennek az adónak eltörlése tehát az államkincstári érdekek szempontjából nagyobb jelentőséggel nem bírna, ha a városok és községek háztartási egyensúlyukat enélkül az adóbevétel nélkül is a községi pótadó- zás megszabott keretei között biztosítani tudnák. A beszerzett adatok tanúsága szerint azonban a borfogyasztási adó oly jelentékeny támasza az ön- kormányzati háztartásnak, amelynek elvonása ezek­nek az önkormányzati testületeknek a pénzügyi helyzetét ingatná meg. Ezért a borfogyasztási adó eltörlésének nincs meg a lehetősége, különösen most, amikor a növekvő szükségletek mellett a községi háztartás alapvető rendezést igényel. Mindamellett, hogy a bortermelők helyzetén könnyítve legyen és számolva az érdekeltség köz­hangulatával, lehetővé kívántam tenni a borfo gyasztási adó lényeges leszállítását és ezért hozzá­járulásomat adtam a m. kir. belügyminiszter ur által velem egyetértőleg a törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városok közönségéhez, valamint a vármegyék alispánjához intézett 50.363/1926 és 59.453/1926. B. M. számú körrendeletéinek kiadá­sához. E körrendeltek megengedik, hogy a váró­

Next

/
Oldalképek
Tartalom