Zempléni Gazda, 1927 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1927-06-05 / 11. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 11. szám. Szőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedűs Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. II. A peronospora és lisztharmat ellen miként védekezhetünk sikerrel. Irta dr. Prihoda László. A bordói lé elkészítését szabályszerűen végeztettem és lakmus papírral ellenőriztem. Nagyon jó eredményt tapasztaltam a permetezésnek akénti végzésétől, hogy a gépszóró végét a tőke lombozata közzé dugtam, 2 helyen kb. az alsó harmada és a középen alóli tájékára a tőkének — és ott a permetező csővel rázó mozgásokat végeztettem, amely művelettel a szétömlő lé a levélzet alsó részét és a fürtöket is alaposan be- p rmetezte. Ezen eljárás ott alkalmazható könnyen és sikeresen, hol a szőlő hajtásai lazán és tágan lettek kötve, hol tehát több üres tér van, a tőke belsejében az egyes hajtások között. Ezen eljárást határozottan, melegen ajánlom szőlőbirtokos társaimnak olyankor, amikor a peronospora nagy mértékben lép fel és félni lehet, hogy a levélzet alsó részein letelepedett spórák lepergésével fürt fertőzés fog fellépni. A permetezést esős időjárás esetén a szőlő fájának növése és az esős napnak arányában hetenkint, 10 naponkint kell végeztetni. Feltétlen szükséges az 1926 évihez hasonló időjárás esetén a rézkénporozás, még pedig ajánlom ennek elvégzését már viritás előtt, — ha ugyanekkor peronosporát jeleznek, avagy már szőlőnkben fellépett, — másodszor okvetlen viritás után és a többit szükség szerint, ha az esős időjárás, ködök, párás meleg levegő fennáll, 2 hetenként végezve. — Azt tapasztaltam, hogy a háti rézkénporzó a célt teljesen nem szolgálja, mert evvel a porozó egyén csak vaktában dolgozik 1—2 helyre bedugva a porozó végét, nem látja hogy hova jut a por, iegtöbbnyire levél kerül elébe, amikor is a kifuvott por legnagyobbb részét az elébe került nedves levél vagy levelek fogják fel és vajmi kevés töredék jut a fürtökre. Én kézi és olyan porozóval dolgoztatok 1912-től, amelyik csak az egyik kezét, a jobbkezét foglalja le a porozó- nak és ebből rázással fújja ki a rézkénport, úgy, hogy a másik kezében a porozó egyén egy botocskát tart, amellyel a levélzetet felfedi, ami által meglátja azt, hogy hol vannak a fürtök és egyenesen ezekre fújja a port, ezektől kb. 4 — 5 cm. távolságra tartva a porozó végét. A fürtök legtöbbször csoportosan ülnek a vesszőn, tehát 2—3 fujtatás elegendő ahhoz, hogy az egy tőkén levő fürtök a rézkénporral belegyenek fújva. A munka kitanult munkással gyorsan megy, az eredmény 30%-al jobb. Korán visszavágattam a szőlő hajtását és ezt azután hetenkint végeztettem az oldalhajtások eltávolításával együtt, nem engedtem, hogy friss, zsenge levélzet maradjon a tőkén, a melyen az esős és peronoszporás időjárás esetén azonnal megtelepszenek a spórák, ezen művelettel szép eredményt láttam, permetlevet is kevesebbet használok el, mert a tőke nem oly lombos és nem túl magas, nem árnyékol, a lombozatnak az esőtől keletkezett nedvessége is előbb felszárad. Különösen buja növésű szőlőknél használható ezen korai eljárás haszonnal. A korai csőn- kázástól sokan félnek, én semmiféle káros eredményt ettől egy ízben sem tapasztaltam, ellkező- leg a levágás alatti levélzet gyorsabban megerősödik, megvastagszik, a peronoszpora fertőzésére alkalmatlanabbá válik. Oly rendkívüli időjárás esetén, mint aminő 1926 évben volt, csak a gyors munkával, az 1—2 esőtlen napnak azonnali kihasználásával tudunk sikereket elérni, hogy pedig i ez elérhető lehessen, ezért minden 1—2 k. holdra egy permetező és egy rézkénporozó munkást kell beállítani, hogy ez által az 1, esetleg 2 esőtlen napon a védekezést végre tudhassuk hajtani. 1926 évben nagy járvány volt, a lefolyt telünk elég enyhe és a tavasz esős volt, az altalaj is át van ázva, sok a szunnyadó spóra csak alkalom kell, nem is sok esős nap és megfelelő meleg, hogy megjelenjen az első fertőzés, amely azután fejlődésére alkalmas időjárásra tovább terjedhet és újból pusztító veszedelemmé alakulhat. Valószínűnek tartom az 1926 évi nagy peronoszpora miatt, hogy ezen éven a tőkék kevés, vagy nagyon közepes fürttel fognak hajtani, *amely hozamot igyekeznünk kell bármi nehéz védekezéssel is, de megmenteni, mert a terméshozam megtartására égetően szüksége van minden birtokosnak A legtöbbnek pincéje üresen áll, a munkáltatást kölcsönből fedezzük és mégis anyagi erőnk utolsó megfeszítésével is, de igyekezzünk a szőlőnk megművelését, jó karban való tartását fenntartani, különben tovább nem fogjuk bírni és tönkre megyünk. *) Azóta ezt a kevés fürtöt is megtizedelte a májusi Szerk. fagy.
