Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-20 / 14. szám
14. szám. ZEMPLÉN GAZDA 5. oldal. hogy 20 évre visszamenőleg igazolják a magyar állampolgárságukat, még talán a szépapjukét is: a borértékesítésnek ez is ártalmára van, mert ha valaki ma engedéllyel bir, holnap kiránthatják lába alól a gyékényt. E bizonytalanság miatt nem mer üzlete részére nagyobb mennyiségű bort venni, ez is pangást jelent a borpiac terén. A szőlők jövedelmi adója, ha komoly bírálat tárgyává tesszük, alaptalan, mert amint előbb említettem, a szőlő számbavehető jövedelmet nem hoz, tehát az olyan birtok után, ami jövedelmet nem hoz, nincs miből adót fizetni. Egy ilyen birtok ma még vagyonnak sem tekinthető, csak egy holt tőkének. Megjegyzem, hogy nézetemet kizárólag a Tokajhegyaljára értem. Mindezen terhek után jön még az a csodabogár, amit luxusadónak neveznek Hogy mióta luxus a tokajhegyaljai gyógybor, ez szinte megfoghatatlan, mert hiszen a nehezebb szamorodni és aszú gyengélkedőknek, kimondottan betegeknek való gyógyszer, miért kell hát a gyógyital után luxusadót fizetni, hiszen akkor minden igazán drága gyógyszer után ugyancsak luxus-adó járna. Lássuk tisztán a dolgot most és a múltban : Az I. oszt. szőlőknek kataszteri tiszta jövedelme békében 42 aranykorona, ezzel szemben a szántóföldé 17 aranykorona ; A II. oszt. szőlőé 34 aranykorona, a szántóföldé 15 aranykorona; A III. oszt. szőlőé 28 aranykorona, a szántófölddé 13 aranykorona stb. s ez az állapot még ma is fenn áll, amikor a bor értékesítése egyenesen lehetetlen és a szőlők pusztuló félbe vannak. Békében a földadó a kataszteri tiszta jövedelem 20 %-a volt, ma 29 V2 o/0. A házadó békében 42 aranykorona volt, ma pedig a pénzügyminisztérium megállapítása szerint 74 aranykorona 50 fillér. Mi következik mind ebből; az, hogy szőlőket a Tokajhegyalján az adóztatás szempontjából a szántóföldekkel kellene arányosítani. Békében a magas kincstár a fogyasztási adót a községnek adta bérbe, hogy a polgárok meg legyenek védve minden zaklatástól s ezen a téren a községnek szabad keze volt s a fogyasztási adókat kiegyezés alapján szedték be. A kis termelő fizetett 2 — 4 koronát, a nagyteemelő pedig 20—40 koronát; mindkét fél megtalálta a maga számítását. Ma, részben mert egyenesen utasítva van, rész- I ben mert rá van utalva, a község a legmesszemenőbben használja ki e javadalmat, pedig ameny- nyivel többet szed a község az rámegy az admi- nistracióra s ha a szegény szerencsétlen bortermelő bánatában, mert borát értékesíteni nem tudja, saját keservesen termett borát megissza, meg kell fizetnie a literenkénti 1520 korona borfogyasztási adót. Az adókivető hatóságok, a termelők pontosan összeállított adóbevallásait rendszerint félreteszik, úgynevezett „becslés“ alapján vetik ki a jövedelmi adót. Arra kellene törekednünk, hogy a magas kormány rendelje el, hogy a kivető adóhatóság a bevallásokat nagyobb változtatás nélkül fogadja el, mert hisz az úgy is nyilvánvaló, hogy mibe kerül egy hold szőlőnek az egész évi meg- munkáltatása a Tokajhegyalján. Mikor a filoxera pusztítása után szőlőinket újból betelepítettük, senkisem kérdezte, hogy mibe kerül a telepítés, hogy honnan vesszük a pénzt. És azzal sem törődött senki, hogv miből veszi a a bortermelő a drága szüretelési felszereléseket. A mezőgazda, ha dohányt termel, csak úgy tömik pénzzel: pajta építésre, palántákra, mindenre kap pénzt és senkisem néz a gyomrába, nincs any- nyi zaklatásnak kitéve, mint mi bortermelők. Rettenetesen nehéz a helyzete a tokajhegyaljai szőlőbirtokosnak és leírhatatlan az elkeseredés az egész Tokajhegyalján: egyetlen bizalmunk az, hogy vannak hála Istennek Zemplén vármegyének agilis és nagytudásu férfiai, ezek között elsősorban vármegyénk jóindulatú és nagytudásu főispánja áll, aki első perctől kezdve, ahogy hivatalát elfoglalta, kezébe vette a Hegyaljánk sorsát. Mi bízunk benne és bízunk abban, hogy felsőbb helyen is megértik főispánunk intencióit és segítségére jönnek a pusztuló Tokajhegyaljának. Kalmár János gróf Csáky Viktor szőlőgazdaságának intézőj e.----------------------------------------------------------------------------•*i*~i~i*~i'‘i~i-r-|-inrinnnj~LA Kezdő méhészek figyelmébe ! Helyszűke miatt El adó méh-családok szép, erős tavalyi családok, legalább 12 darab mézzel megtöltött országos méretű kereten, 30 keretre méretezett fakaptárral együtt 450.000 korona, erős idei rajok, félig kiépített szalmakasban 150.000 korona, garantált egészséges méhek 1 Méhcsaládok előzőleg megtekinthetők! báró Waldbott Frigyesné méhészete 45 Sátoraljaújhely, postafiók 11.
