Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-05 / 13. szám
8. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 13. szám „FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN legjobb Használata egyszerű. — Kapható használati utasítással: Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. 100 gramm (1 deciliter) 12.5oo K 4 1 kilogr. (1 liter) lOO.ooo K 3. ábra. helyes ültetés. Ültetés után azonnal és alaposan öntözzük meg a palántákat, ez egyszer rózsával az öntözőkupán, és ezt gyakran ismételjük. Közben a talaj fölszinét lazítsuk. Hat hét leforgása alatt a fiatal epertövek végleges helyükre mehetnek. Az anyatelepet, ha több palántára nincs szükség, most szabadítsuk meg minden fölös indától, alaposan kaoáijuk meg, ha csak tehetjük a sorközöket rakjuk be érett trágyával, lombbal, komposzt- tal, hogy ily módon már most erőt gyüjthessen a jövő évi terméshozamra. Ha a sorokban itt-ott egy tő elpusztult volna, úgy persze rövid utón a szomszédbokorról egy indát lehomlitunk a helyére, mint ahogy azt már magyaráztuk. Ez esetben elmarad az átültetés és az uj növény mindjárt a vég'eges helyén gyökeresedik. (Folytatjuk.) Gazdasági szemle. Peronoszpora, lisztharmat. Szőlősgazdáink s a munkások együtt említik szőlőink e két legveszedelmesebb kártevőjét. Ha fellép a peronospora, legott együtt említik vele a lisztharmatot is. Pedig a védekezés és anyag megtakarítása szempontjából a két kártevő között különbséget kell tenni, ösmerni kell tehát a peronoszporát, ösmerni kell a lisztharmatot. A „Növényvédelem« c. szaklap hasábjain dr. Sántha László tollából megjelent közlemény alapján csak pár szóval kívánunk rámutatni a két gomba ismertető jeleire. Mindkét gomba Amerikából vándorolt hazánkba. Mindkettő alkalmas arra, hogy legszebb terméskilátásainkat tönkre tegye. Mindkettő külső formájára piszkos, lisztszemü por. Ez a közös vonásuk. Amiről a kettő közötti különbséget fel lehet ismerni, az a következő. A peronospora a lomb alsó felületén piszkosfehéres poralakban, a lomb felső felületén sárgás olajszinü foltokban, a bogyón (ez a fürtperonos- pora) piszkos fehér poralakban, már kifejlett, borsónagyságu bogyón ólomszinü elváltozásokban jelentkezik. Az igy elváltozott bogyó később ösz- szezsugorodik s lehull. A lisztharmat jelenségei: a szőlőlevél széleinek sajátságos felkunkorodása: a levél felső felületén szürkésfehér, vastag lisztszerü lerakodás, melyet barnás pontok tarkáznak. Ha a levelet megszagoljuk sajátságos penészszagot érzünk. A lisztharmat által megtámadt bogyók felrepedeznek any- nyira, hogy a szőlőmagvak kilátszanak. S ez okozza a fürt pusztulását. A peronospora létfeltétele az esős idő folytán előállott nedvesség s középhőmérsék: a hidegben nem virágzik, a túl meleg leperzseli a gombát. A lisztharmat nem igényli a nedvességet, életföltétele á magas hőfok. Tudni kell ezt, tudni kell a kettőt megkülönböztetni. A peronoszpora ellen egyedüli védő- szer a különböző módon kikészített réz, a lisztharmat ellen kizárólag a kén védi a szőlőt. Fölösle ges tehát a porozás, ha nincs lisztharmat, viszont kárba veszett költség a lisztharmat ellen téz védőszerekkel (rézgáiic, perosan, noszperal stb.) védekezni. Méhésznap. A gödöllői járás méhészegyesülete f. év augusztus hó 7-én d. e. 9 órakor kezdődően Gödöllőn a Preszler-féle vendéglő színháztermében kiállítást, illetve méhésznapot rendez. A kiállítást, illetve gyűlést közebéd követi, amelyen való részvételre augusztus hó 6 ig Sóváry Sándor egyesületi pénztárosnál — Gödöllőn lehet jelentkezni. Védekezés a peronoszpora és liszthar- mat ellen. A szokottnál erősebben fellépett fürt- peronoszpora és lisztharmat ellen célszerű a réz- gálic, illetve a rézkénpornál is hatékonyabb Sul- farollal és Verdolával védekezni.
