Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-05 / 13. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAzDA 13. szám. TTlezőgazdasági rovat Rovatvezető: dr. báró Waldbott Frigyes a Zemplénvármegyei Gazdasági ^Egyesület mezőgazdasági osztályának elnöke. Egy és más szarvasmarhatenyésztésünkről. Irta Pókay Dezső, nyug. m. kir. jószágigazgató. A sátoraljaújhelyi gazdagyülésen kialakult vélemény alapján, a vármegye megfelelő részein, a köztenyésztés terén simmenthali fajta bikák alkalmazása engedélyeztetett, kimondatván egyszersmind, hogy csakis törzskönyvezett tenyészetekből származó bikák nyerhetnek tenyészigazolványt. Ezen tenyészirányváltoztatás, annál is inkább szükséges és kívánatos, mert a községi csordák egyszerű szemléje is igazolta, hogy a pirostarka marhák száma még oly helyeken is állandóan szaporodott, ahol évtizedek óta csakis ezüstszőrü magyar fajta bikák nyerhettek tenyészigazolványt. Előidézte ezen körülményt az, hogy az általános tudat szerint, a pirostarka tehenek átlagosan bővebben tejelők és hogy gyorsabb fejlődésük lévén, tenyésztésük és tartásuk nagyobb jövedelmet biz tosit. A magyar fajta tehenek között is találni ugyan bőven tejelőket, de ez igazán kivételes. Pirostarka marhafajtákban, nem is vévén figyelembe az angol és francia tenyészeteket, elég nagy a választék ; Németországban, Dániában és Hollandiában tulnyomólag a lapályfajtákat, az osztrák tartományok egy részében a pinzgaui és kuh- landit, Sveicnak nagyobb részében az egyszínű vörösbarna marhát, a nyugati kantonokban leginkább a bernit találjuk elterjedve, mely utóbbit azonban az abból kitenyésztett simmenthali már csaknem teljesen kiszorít. Hasonló a jelenség hazánkban is, itt is a simmenthali marhafajta szorítja háttérbe a magyar fajtát, a hires bonyhádit, a krassómegyei bernit és pinzgauit, épen úgy, mint a Szeben és Fogaras—Brassó vidéki pinzgauit is. Hogy mi mozdítja elő a simmenthali marhának ily nagymérvű térhódítását, arra nehéz magyarázatot találni, mert tudjuk bár, hogy nagytestű, jó! hizó, elég gyorsan fejlődő és a közepesnél valamivel jobban tejelő is, de mindezen tulajdonságokban vannak nálánál jobb marhafajták is. Valószínű tehát, hogy sokoldalúsága teszi kedveidé. A simmenthali marhának ezen többoldalú, mondhatnám alkalmazkodási képessége tette lehetővé, hogy az egyik tenyészetben a gyors fejlődés és hizodalmasság a másikban nagy testű jármos ökrök nevelése, a harmadikban a tejelőképesség fokozása tekintetett főcélnak, miután pedig mindezen tenyészetek, mint fajtiszták törzskönyvezettek, azon megszorítás téhát, hogy a köztenyésztés céljaira csakis törzskönyvet vezető tenyészetekből származó bikák vásárolhatók, még éppen nem képez biztosítékot arra, hogy az ilyen, bár fajtajelleg szempontjából és alakilag is kifogástalan bika, célunknak megfelelő is lesz. A köztenyésztésre bikákat vásárló közegeknek ezen körülményre tehát különös figyelemmel kell lenniök. Megjegyzem különben, miszerint kétlem, hogy ma még a szükségletnek megfelelő számú törzskönyvezett tenyészetekből származó bika álljon rendelkezésre. A szarvasmarhatenyésztésről szólva, még egy körülményről kívánok megemlékezni, nevezetesen arról, hogy a vérfertőzéstől való félelem miatt, bizonyos korhatáron túl (272 — 4 évi használat után) a különben még tenyészképes legjobb minőségű bikák is ktselejteztetnek. Nálunk, ahol a csordákban való szabad hágatás van gyakorlatban, ez nagyon helyes is, de ebből úgy a tenyésztést, valamint a gazdákat is tetemes károsodás éri. A tenyésztést azért, mert ilyként éppen a legjobban bevált bikák selejteztetnek ki, holott azzal, hogy 3- 4 éven át kaptak tenyészigazolványt, éppen kiválóságuk bizonyittatott, hiszen ha nem lettek volna kiválók, már korábban kiselejteztettek volna. A közvetlen anyagi kár pedig abból származik, hogy az ilyen kiselejtezett bikák sok esetben a beszerzési árnak egy harmadáért sem értékesíthetők. Ezen károsodástól két módon lehetne csak megmenekülni, nevezetesen: vagy az által, hogy a páholy vagy karámban való hágatás hozatnék szokásba s ezzel mindazon helyeken ahol legalább 2 bika van, a vérfertőzés veszélye könnyen el volna kerülhető, vagy pedig az által, ha az apaállatszemlélő bizottságok ilyen korhatáron túli bikákra is adnának tenyészigazolványt és hogy segédkezet nyújtanának arra nézve, hogy az ilyen bikák más községekben elhelyeztessenek. peöő nád. 500 kéve jóminőségü fedő nádat keres í megvételre a sárospataki főiskola gazdasági választmánya. 50
