Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-06-20 / 12. szám

10. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 12. szám szonyokat nem ismerem, de amit írtam, a legjobb szándékból Írtam es ez szolgáljon mentségemül. * Ipolyparti jó barátunkat, mint negyedszázados ösme- rősömet, ott a legendás Drégelyi vár tövében, midőn me­legen üdvözlöm kis lapunk hasábjain, ugyanakkor szíve­sen invitálom meg ide, a Tisza s Bodrog közelében, kis kápolnánk alá, hogy tovább füzzük azon szép gondolato­kat, melyeket cikkében megpendített. — Hátha ki tudunk hozni valamit a tokaji bor érdekében. Mert a pezsgőgyártási kísérleteink nem jártak siker­rel, egyebek között azért sea, mert boraink túlságosan ka­rakteresek pezsgő céljára. Ahhoz inkább egy indifferens anyag kell, hogy abban föltétlenül a hozzá töltendő likőr adta zamat érvényesüljön, tehát könnyebb, vékonyabb bor amellett finom bor Rovatvezető Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné A kerti eper termesztése. Több közlemény, írja : „öreg; kertÓBZ*. in. A főszerkesztő ur azt üzente nekem, hogy a mai számban kevés a férőhelye, hát ez egyszer rövid leszek. Előbbi közleményeinkben eljutottunk a gyümölcsök aratásáig. Ebben vajmi kevés örö­münk lehetett e nyáron, mert a rendellenes foly­tonos esőzésben a gyümölcs nagyrésze megromlott, elrothadt. Annál dusabban fejlődtek a tövek s ezek most oly tömegben eresztik az indákat, hogy alig bírunk velünk. Az idei nyár alkalmas nagymeny- nyiségü uj palánta nevelésére, uj epertelep létesí­tésére. Jó lesz kihasználni! jól megfigyelhető az indákat bocsájtó epertő, mely­ről legfeljebb három indát engedünk meggyöke­resedni, a többit késsel, ollóval levágjuk. Ha régi. sziikültetésü, összekuszált az epertelepünk, ajánla­tos itt-ott néhány tövet kiszedni, ezek helyét mint­egy tányérnagyságban föllazítani, egy kis kom­posztál vegyíteni és ide összpontosítani a körü­lötte fekvő tövek indáit. Jó erőben levő tövek in­dái 30—40 cm. távolságban fejlesztik az uj pa­lántát, tehát a második tőről is oda lehet még vezetni. Az indákat amint az ábra mutatja, száraz gatyból vágott apró kampókkal szorítjuk le a kí­vánt helyre s igy szépen elrendezzük őket az elő­készített tányérnyi foltokon, egymástól 5 — 6 cm.-re. Ugyanilyen szaporító helyeket készíthetünk a telep szélein is. Ha szép sorjában és kellő távolságra volt ültetve régi telepünk, úgy legcélszerűbb két sor között egy kis barázdát fölkapálni s erre jó földet összehúzni, úgy hogy kb. 3 ujnyi magasságú apró földtöltés képződjék. A két sor epertövön képződő indákat most úgy lendezzük el, hogy az uj gyö­keret bocsájtó részük éppen ezen a kis földtölté­sen feküdjék, melyen azután rövid időn belül az uj palánták egész hosszú sora fog gyökeret verni. Innen később a fiatal palánták könnyű szerrel ki­emelhetők. Az eperpalánták nevelése voltaképpen nem más, mint egy földfölötti homlitás, tehát minden szőlővel is foglalkozó olvasónk azt könnyen meg fogja érteni. Az indán, 30—40 centiméternyire a tőtől, előbb két-három apró levél képződik, majd az ellenkező oldalon néhány halavány szinü, cérna- szerű gyökér. Ha ezek laza, nedves talajra akad­nak, pár nap alatt belenőnek a földbe, az uj nö­Ha van saját kartünkben jó fajtájú epertő, I vényke meggyökeresedik és vígan fejlődik tovább, ezekről neveljünk uj palántát. A mellékelt ábrán | Az inda is tovább nő és 20—30 cm. távolságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom