Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-04-20 / 8. szám

8. oldal. ZEMPLÉNI GAzDA 8. szám okt. Miniszter képviseletében dr. Széli József Zemplén vármegye főispánja jelent meg, kit útjá­ban elkísért a Főispánné Óméltósága is. Megjelent Bernáth Aladár Zemplén vármegye alispánja, Izsépy Zoltán a tokaji járás főszolgabirája, gróf Szirmay földbirtokos, Réthy Aladár gazd. főtanácsos, a ko­ronajavak főfelügyelője, Hubay Kálmán községi főjegyző, Braun László szentszéki tanácsos plébá­nos, a község képviselőtestülete teljes számban, továbbá Tárcái község intelligenciájából számosán a környék tanítósága és az érdeklődő gazdatár- sadalom. A miniszter képviselőjét, Széli József^főispánt, Bernáth Aladár alispánt, a minisztérium részéről kiküldött dr. Nevelős Gyula min. oszt. tanácsost és a vendégeket a tanfolyam vezetője üdvözölte meleg szavakkal és fölkérte Nevelős Gyula min. oszt. tanácsost, hogy a népművelésről a társada­lomnak szóló előadását megtartani szíveskedjék. Nevelős Gyula klasszikus tömörséggel muta­tott reá a népművelés gazdasági kapcsolataira és színes képekkel rajzolta meg a társadalmi osztá­lyoknak a népművelésben való részvétele szüksé­gességét. Majd a Főispán Ur Öméltósága emelke­dett szólásra, a tanítóságot további buzgó mun­kára lelkesítve, azon reményének adott kifejezést, hogy mint eddig, ezután is odaadóan fogják szol­gálni a nép gazdasági nevelés ügyét. Bernáth Ala­dár alispán az újonnan létesített községi faiskolai szabályrendelet révén felhívta a tanítóság figyelmét a nép gazdasági érdekeit szolgáló fatenyésztés fon­tosságára, egyben mint az iskolánkivüli népmiv bizotttság elnöke hiszi, hogy a tanítóság ezután is részt vesz ezekben a munkálatokban. A Hiszekegy eléneklése után a mindkét cik­luson részt vett tanítók megkapták igazolványukat és azzal távoztak el Tárcáiról, hogy valamennyien falujukban a gazdasági kultúrának apostolai lesznek. Egy résztvevő „FAGOL“ (védjegyezve) VÉRTETÜ ELLEN ^ Használata egyszerű. — Kapható használati utasítással: Behyna Testvérek üzletében és Hrabéczy Kálmán drogériájában Saujhely. 100 gramm (1 deciliter) 12.5oo K 4 1 kilogr. (1 liter) 100.ooo K Panaszrovat Ily címen, más szaklapok mintájára, uj rovatot nyitunk a „Zempléni Gazdában“, oly céllal, hogy abban minden olvasónk sérel­mesnek, vagy hibásnak talált közéleti ténye­ket, hatósági intézkedéseket, — közállapotaink hibáit, vagy fogyatékosságait elpanaszol­hassa. Kikötjük azonban, hogy ezen panaszok közérdekűek politikamentesek és illő hanguak legyenek. Szerkesztőség Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A tokaji borok jó hirneve érdekében szüksé­gesnek tartom az alábbi esetet az igen tisztelt Szerkesztő ur szives tudomására hozni. Egy igen tekintélyes cégnek : A Magyar Köz- tisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének asszubort ajánlottam megvételre. A minőségre nézve a való­ságnak megfelelő pontos megjelölést adtam s meg­mondottam, hogy a bor 1924. évi termésű 4 put- tonos asszubor, mely kétszer lefejtve és filtrálva van. Az árát, tekintettel a mai rossz viszonyokra, 50.000 koronában szabtam meg. Ajánlatomra a cég budapesti igazgatóságától azt a választ kaptam hogy ők csak ó-asszuborok iránt érdeklődnek, s- az ár egyébként is tulmagas, mert 5 puttonos ó-asszuborokra igen előnyös fize­tési feltételek mellett 40.000 koronás árban sok ajánlatuk van. Szomorúan jellemző dolog, hogy ily előkelő cég mily kevéssé van tájékozódva a tokaji asszu- borok kérdésében és komolyan vesz ilyen ajánla­tot, — ahelyett, hogy az ajánlattevőt feljelentené Mert nyilvánvaló, hogy aki 5 puttonos ó-asszubort 40.000 koronáért ajánl megvételre, — az csak csaló lehet. Elképzelhetjük ezek után, hogy asszubor el­nevezése alatt micsoda italokkal lehet elárasztva még Magyarország is — nem beszélve a külföld­ről — pedig idehaza igazán könnyű és indokolt volna a tokaji borok jó hírnevét megvédeni. A Szerkesztő Urnák Sátoraljaújhely, 1926. április 16. tisztelő hive: Dr. Búza Béla Gazdasági szemle. Kitüntetés. A budapesti tavaszi baromfiki- állitás alkalmából várbogyai Bogyay Elemér sáros­pataki birtokos fehér plymuth tyúkjával, pekingi kacsájával, emdeni ludjával és mexikói fehér puly­kájává' minden esetben az I. dijat nyerte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom