Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-20 / 8. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 8. szám. disznót ma már nem keresik annyira mint régebben. Mindhárom tenyésztőt az Országos kiállításon elért szép sikerük alkalmával Egyesületünk mező- gazdasági osztálya szívélyesen köszönti. W. Szarvasmarhn tenyésztési területek beosztása. Az alis; án úr döntése. Egyesületünk mezőgazdasági osztálya a febr. 20-án tartott gazdaéríekezlet határozata értelmében fölterjesztést intézett a vármegye alispánjához, melynek alapján az alispán ur f. hó 9 én 4530/1926. sz. alatt kibocsájtott rendeletében hivatalosan megállapította a szarvasmarha tenyésztési területek beosztását. Ezen intézkedését a vármegyei sza- bá'yrendelet 1. és 2. paragrafusaiban nyert jogánál fogva tette meg az alispán ur. A főszolgabirák- hoz és Sátoraljaújhely polgármesteréhez intézett id. rendelet idevonatkozó része a következőképen szól: „A köztenyésztésben követendő tenyészirányt a következőleg osztottam be: a) magyar marha tenyésztése: a Bodrog balpartján fekvő összes községekben, az egész Bodrogközön, továbbá a tokaji és szerencsi járá soknak a sikvidéken fekvő községeiben, a dombvidéken pedig azon községekben, melyek azt kifejezetten kívánják, igy Erdőhorváti, Komlóska, és Hercegkút községekben, b) nyugati u. n. pirostarka marha tenyésztése: a Bodrog jobbpartján fekvő községekben, igy az u. n. egész Hegyközön s folytctólag a dombvidéken fekvő községekben le egészen Szerencsig, valamint Tokaj község. A tenyésziránynak megfelelő fajta a magyarmarha tenyészkörletében az ismert, egységesen kitenyésztett magyarmarlia, a nyugati marha tenyésztési körzetében azonban csak a simmentháli jellegű engedélyezhető. Az egyes községek jogos érdekeinek megvédése végett a fent megállapított tenyészirány esetleges sérelmes rendelkezése elleni észrevételeiket akár a községek képviselőtestületei, akár az egyes birtokosságok Főszolgabíró ur utján 15 nap alatt tehetik meg hozzám.“ A rendelet ezen legutóbbi része mutatja az alispán urnák bölcs belátását és a gyakorlati gazdasági élet követelményei iránti igazi megértését, a mennyiben ott ahol az csak valahogyan lehetséges, az érdekelt gazdák kívánságait tekintetbe akarja venni. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a gazdasági életbe minél kevesebbet szabad erőszakos intézkedésekkel beavatkozni és pedig csak ott és akkor, ahol ez a köz érdekében okvetlenül szükséges. Ily esetben is lehetőleg kerülni kell a beavatkovás rideg alakját, és amennyiben csak lehetséges, tekintetbe kell venni a gazdaérdekeltség kívánságait. A lenyészirányzat diktatórikus megállapítása határozottan oly intézkedés, mely minden országban vagy országrészben, a köztenyésztés egységessé tétele érdekében, okvetlenül szükséges és nélkülözhetetlen és előbb-utóbb bizonyára meghozza a kívánt eredményt. Oly esetben azonban, mint a mi vármegyénkben, ahol két egymástól lényegben teljesen eltérő tenyészirány között nagy körültekintéssel kell a területet megosztani, ezen két tenyészterület érintkezési pontjain előreláthatóan súrlódások fognak elő- állani. Ezeket csakis a helyi érdekeltségek kívánságainak szemelőtt tartásával lehet lesz célszerűen kiküszöbölni. Nézetünk szerinj p. o nem lényeges az, hogy Szerencs lesz-e a pirostarka tenyészterület nyugati végpontja, avagy Szerencsen túl eső egyik vagy másik község, ahol talán már igen szép pirostarka marha lett meghonosítva. Épugy helyesnek tartjuk azt az intézkepést, mely megengedi a magyar tenyészterületnek Sárospatak mellett a Bodrog jobb partjára való átnyulását Hercegkút, Komlóska és Erdőhorváti felé. Fölhívjuk tehát e helyen is a községi elöljáróságok és közbirtokosságok figyelmét az alispán ur föntidézett rendeletére, valamint az abban foglalt terminusra és fölkérjük hogy a vázolt tenyész- területi beosztás ellen esetleg teendő észrevételeit mielőbb jelentsék be az illetékes főszolgabírónál. Reméljük, hogy ezen adatok összegyűjtése után az alispán ur részletes, minden községet névsze- rint fölsoroló rendelkezéssel fogja a kérdést egy- szersmindenkorra szabályozni, és hogy ezen az alapon meg fog majd indulhatni a köztenyésztés minőségi fejlesztése is. Ezt a célt fogják szolgálni az idézett alispáni rendelet azon részei, melyek az apaállatok törzskönyvezésével, az állatdijazásokkal és más ily- irányu fontos teendőkkel foglalkoznak. Fogadja az alispán ur Ő Méltósága bölcs intézkedéséért e helyen is a vármegyei gazdaközönség hálás köszö netét. A Vármegyei Gazd Egyesület Mezőgazd. Osztálya.
