Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-05 / 7. szám
7. szám. ZEMPLÉNI GAZDA 7. oldal. 7. A saját termésű boroknak álló vendégek részére való poharazására jogosító engedély iránti ; kérelmek teljesítését meg kell tagadni. 8. A bortermelők saját termésű boraikat nagy- j ban (25 liter, vagy azt meghaladó mennyiségben) j külön engedély (illetve bornagykereskedői jogo- j sultság) nélkül nemcsak a termelés helyén és a j bortermelő lakóhelyén, hanem bárhol is eladhatják. ! 9. Ha a bortermelők boraikat akár kimérés, i (elárusítás), akár nagyban való eladás céljából a termelés helyéről idegen község (város) területére viszik, termelői igazolványukat is magukkal kell vinniök s azt az ellenőrző közegeknek kívánatra felmutatni kötelesek. 10. Különösen kötelességévé teszem a pénz- i ügyőri közegeknek annak szigorú ellenőrzését, ; hogy a bortermelők fent körülirt jogosultságaikat | visszaélésekre fel ne használhassák, . nevezetesen ; j hogy másoktól szerzett borokat saját termésű bo- | raik gyanánt forgalomba ne hozhassanak A visszaélések megakadályozhatása és kellő i szigorral leendő megtorolhatása érdekében reá kell í mutatnom arra, hogy : a) a kizárólag saját termésű borainak kimérésére (e'árusitására) jogosult engedélyes abban az esetben, ha nem a saját termését méri ki (árusítja el), az 1921. évi IV. t.-c. 32 §-ának2. pontja szerint minősített jövedéki kihágást követi el, amelynek ismételt elkövetése esetében tőle az engedély | az idézett t.-c. 33 §-a alapján mellékbüntetésként j elvonandó ; b) attól, akinek engedélye az előbb előadottak szerint elvonatik, az 1921. évi IV. t.-c. 3. §- ának 3, pontja és 17. §-ának 1. pontja alapján el kell vonni az idézett t.-c alapján kiadott valameny- nyi engedélyét is; c) az a bortermelő, aki nagyban nem a saját termését adja el, az 1921. évi IV. t.-c. 1 § ában előirt előzetes bejelentés nélküli bornagykereske dőnek tekintendő, s mint ilyen, az idézett t.-c. 32. ! §-ának 1. pontja szerint minősített jövedéki kihágást követi el. 11. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép i életbe. €laíó gyümölcsfák Mindenféle gyümölcsfák és vadoncok, amerikai sima és gyökeres szőlővesszők, málnatövek és szamóca-palánták kaphatók gróf Széchenyi Aladár faiskolája Monok, Zemplén megye. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 27 öyümölcsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné. Arzénpermetezések a tavaszi rovarkártevők ellen. A mind nagyobb mértékben fellépő rovar- kártevők szükségessé teszik a gyümölcsfák rendszeres permetezését. Hogy a permetezés költsége a terméseredményben többszörösen megtérül, erre számos hazai és külföldi tapasztalat áll a gazdák rendelkezésére. Schweizban a wädenswilli gyü- mölcsvédelmi kongresszuson a múlt évben ismertették egy ilyen irányú kísérlet eredményét. A kísérletezésre 10 15 éves almafákat állítottak be. A fák azonos életkoruak, hasonló körülmények között voltak. Az összes kísérletek azt mutatták, hogy a kontrollként kezeletlenül, azaz permetezet- lenül hagyott gyümölcsfák átlagtermése 70 kg. volt, annak is nagy része férges. Ezzel szemben az arzénkészitményekkel (ilyen pl. az Arzóla) permetezett fák átlag 250 kg. kifogástalan termést hoztak, tehát 180 kg. terméstöbblet mutatkozott a permetezés javára, egy egy gyümölcsfánál. Magyarországon a rágókártevők között főleg az almamoly okozza a legnagyobb kárt. A fa kérgében, a kerítés karóinak repedéseiben, esetleg a gyümölcskamrában áttelelt hernyó tavasszal alakul át lepkévé, amikor az almafán már kicsi, kötődött almák vannak. Egy nőstény lepke kb. 200—240 petét rak le. Évente két nemzedéke van, nálunk az Alföldön legtöbbször három. A tojásból 8—10 nap múlva kikelő apró hernyó fejlődési időszaka meleg időjárás esetén kb. 30, hűvösebb időjárás esetén 50—60 nap. A tojásból kikelt apró hernyó befurakodik az alma belsejébe s miután a magházat kirágfa, kibújik a földre hullott almából, ismét felmászik a fára s tovább pusztítja az egészséges almákat. Kártételének megakadályozása ma már nehézséggel nem jár, de pontosan végrehajtott permetezést vagy porozást követel. Már több éve teljes megelégedéssel használják az „Arzólát“. Az Arzóla permetezést közvetlen virágzás után kell elvégezni, hogy a tojásból kikelt apró hernyó azonnal mérgezett eledelre találjon s attól elpusztuljon. Egyszeri permetezés nem elégséges, mert mint fentebb emlitettem, évente 3 nemzedéke is van és ezek sem rajzanak pontosan meghatározott időszakban. Az első permetezést 2—3 héttel ké-
