Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-04-05 / 7. szám

4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 7. szám. csájtja le gyökereit, tehát még a száraz nyári hó- ; napokban is oly rétegből képes táplálkozni, mely soha ki nem szárad. Szereti a kötött agyagos ta­lajt, de az álló vizet nem tűri. Tizenkét évig is megállja a helyét és évente 3 — 4 kiadós takar­mánytermést szolgáltat. Az említett cikkel kapcsolatban és tekintet­tel arra, hogy most van a tavaszi lucernavetés ideje, hasznosnak találjuk olvasóinkkal közölni a lucernamag tisztaságának külömbözö nálunk szok­ványos fokait. A vetőmagvak tőzsdei árjegyzésében legin­kább négyféle megjelölést szoktunk találni a lu­cerna és lóheremagvaknál m. p. kezdve a leg- rosszabbnál: 1. nagyarankás, nem tisztítható 2 j nagyarankás, tisztítható 3. piros bárcás, ólomzá- j rolt, 4. fehér bárcás ólomzárolt. 1. A nagyarankás, nem tisztithatat ó mag olyan, mely erősen fertőzött a nagyaranka magja által. Az ilyen mag arankatartalmának nincs felső határa s aki ilyent vesz, takarmány helyett csak­ugyan arankát kaszálhat, ezenfelül pedig sok évre elarankásithatja a földjét. Ilyen magnak termelő részére való eladása egyébként törvénybe ütköziK. 2. A nagyarankás, tisztítható mag olyan, hogy erre alkalmas gépekkel túlságosan nagy veszteség nélkül meg lehet tisztítani annyira, hogy legalább a piros bárca követelményeinek megfe­leljen. Ilyen gépek azonban rendkívül drágák, a tisztítást csak gyár vagy nagy uradalom végezheti, s az mindig kétséges marad. Ilyen magot vetésre szintén nem lehet használni. 3. A piros bárcával ellátott és ólomzárolt lu cernamag meg van ugyan tisztítva, azonban kilo- grammonkint mégis tartalmaz néhány szem nagy arankamagot, amiért az ilyen ólomzárral ellátott mag csak takarmánytermelés céljára alkalmas és magnyerésre csakis abban az esetben használható, ha az esetleg fellépő arankafoltok a leggondosab- j ban kiirtatnak. A piros bárcás mag elvetése után tehát a táblák állandó és annál szigorúbb ellen­őrzést igényelnek, mert s nagyarankát nehéz meg­látni ; az esetleg fellépő foltoknak irtása pedig költséget okoz. Csakis nagyon gondos gazdának kezébe való. 4. A fehér bárcás ólomzár azt jelenti, hogy minden egyes zsákból kivett és megvizsgált IV2 kg.-nyi mennyiségben a magvizsgáló arankát nem talált. Az ilyen áru teljes megnyugvással vethető el, bár ez sem zárja ki teljességgel azt, hogy aran­kafoltok elvétve fel ne lépjenek; az árunak ugya­nis csak 1 V20/o—át vizsgáljuk meg, az árunak á nem vizsgált 98‘5%-ában pedig természetesen még akadhat arankamag. Általánosságban azonban a fehér ólomzár megnyugtathat abban az irányban, hogy ilyen magvak elvetéséből komoly baj nem származhatik. Mindezekről a kérdésekről kimeritő felvilágosítást nyerhet az érdeklődő az „Útmutató a budapesti állami-vetőmagvizsgálő állomás igény- bevételéhez.,, (II. kiadás 1920, kapható a „Pátria“ könyvkereskedésben.) Mezőgazd. osztály. Egyöntetű lótenyésztés Irta : Oláh László, oki. gazda, Sátoraljaújhely. Ősszel a tattersali lóvásáron jártam. Képvi­selve volt ott Európa minden lófajtája, kezdve az angol telivértő! a francia nehéz percheronig. Az érdeklődés központjában az újonnan importált belga mének voltak. Áruk 50—100 millió. Elnéztem, hogy vásárolják őket a magyar gazdák, azzal a magukét lenéző és minden idegent felmagasztaló gesztussal, amilyennel veszi a magyar asszony az angol szövetet. Mennek a milliók idegen kézre. Gazdagabb országba. A kis Belgium ma egész Európát el­árasztja lóexportjával. 1912-ben a lókivitel a kül­kereskedelmi mérleg szerint 20 millió aranyfrank bevétellel zárult. A „Société de cheval de irait beige“ a legnagyobb belga lótenyésztő társaság, I elérte célját, sikerült Flamand, Condros, Ardenne, I Brabant lóállományát egy tökéletes formába gyur- ! nia s ezzel a világhírű belga nehéz igáslovat elő- : állítani. Ma a tenyésztő előtt a belga szó egy tö- I kéletesen kiegyenlített, homogén, világkeresletnek j örvendő igás lófajtát jelöl. E társaság, melyet 170 j tenyésztő szövetkezet támogat, az addig több tí­pusra felfektetett törzskönyveket egységesítette és igy a fajták összeolvasztásával állította elő a belga lovat. Ma mintegy 6000 csődör és 80,000 kanca van felvéve az országos törzskönyvekbe. A szövetkezetek keretén belül alakult állat­biztosító társulatokat és az ezeket viszontbiztosító társaságokat az állam nagy szubvenciókkal és egyéb kedvezményekkel támogatja. Az évenkint megtartott országos brüsszeli kiál­lításon, melyen az uralkodó is megjelenik, több mint 50,000 aranyfrank dijat osztanak a nyertes lovaknak és igy ez a kiállítás valóságos nemzeti ünnepévé vált a belga népnek. A belgák eljutottak idáig, de hol vagyunk mi most? Az állami ménesek termelése a háború tés román megszállás után annyira megcsökkent,

Next

/
Oldalképek
Tartalom