Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-05 / 1. szám
4. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 1. szám. adónak bizonyos kis százalékát odaadnák a szövetkezet támogatására ? Ilyen intézménynél legnehezebb az alapkövet lerakni; először támogatás kell, csak később verhet gyökeret ebben a kemény magyar talajban! Anyagi hasznot, alapot kel! keresni a megerősödéshez, mert az alapítók önzetlen lelkesedése az utódokban nincs meg. Anyagi alapot pedig akkor kap egy ilyen intézmény, ha törzskönyve, »sárga fülbélyegzője“ magasabb értéket ad az állatnak, ha „Belegscheinstier“-eket (bárcás törzsbikákat) tud előállítani és ha majd ezeknek az álla toknak, illetve a kitüntetéseknek általánosan elismert értékük lesz. Ha majd idáig jut egy magyar állattenyésztési szövetkezet, akkor mondható csak életerős, gyökeret vert intézménynek. Ehhez pedig idő kell! Meg kell tehát kezdeni a munkát a mi megyénkben is. össze kell állni minél előbb, hogy a hosz- szantartó és fáradságos tenyésztési munka eredménye minél előbb észlelhető legyen és megyénknek minéi előbb váljék hasznára. ződés elé. Bár a kerület — az ország legszerencsétlenebb választókerülete — nemzetgyűlési képviselője : Báró Maillot Nándor ur fáradságot nem ismerve, egész súlyát latba vetve, illetékes helyea könyörgött és rimánkodott mindent elkövetve, hogy a Hegyalja helyzetét feltárva, megértést és felkarolást érjen el s ezzel a vidéket a nyomor és végpusztulástól megmentse, sajnos nem tőle függött, fáradozásai hiába valók maradtak. Pedig amit ő tett, annál többet tenni nem lehetett. Ily viszonyok között, ha belátható időn belül nincs kilátás külföldi piacra, úgy minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy a belföldi fogyasztás emelkedjék. Ez pedig csak úgy érhető el, ha legalább 4—5 évre a borfogyasztási adó fel- függesztetik, a bor elárusitása mennyiségre való tekintet nélkül szabaddá tétetik, a tokajhegyaljai borok kedvezményes szállítása biztosittatik. Ezeknek, a létkérdésünket jelentő sürgős kívánalmainknak megvalósítása érdekében választó- kerületenként az egész országban szervezkedjünk, mert szervezkednünk keli. Ebbe a szervezkedésbe be kell vonni a választó kerület nemzetgyűlési képviselőit is, őket arra kérni, hogy úgy a fogyasztási adó eltörlése, mint a bor szabad elárusitása és a kedvezményes szállítás tekintetében az ügyet magukévá téve, foglaljanak állást s ha ezt a kívánságát a nyomorgó bortermelőknek a kerület képviselője, pártfegyelem szempontjából visszautasítaná, úgy a választó polgárok, kell hogy tudják önmaguk iránti kötelességüket. Lehetetlen dolog, hogy egy, a legnagyobb válsággal küzdő termelő osztály, mint amilyen a boílermelők osztálya, szőlőjük után, a szántóföld utáni jóval magasabb földadón kivül, más termelési ággal foglalkozók javára, a községi pótadó százalékát, a kereseti adó kulcsát, ilyen nyomorúságuk mellett csökkentsék. Végül csak azt kívánom megjegyezni, hogy mindazok, akik a borfogyasztási adó fentartásához ragaszkodnak, őszintén óhajtom, hogy a Hegyalján 40—50 hold szőlőbirtokkal bírjanak, mert, ha ez igy tovább tart akkor a szőlőbirtok hasonló lesz egy nagyfokú földrengés utáni porcelánkereskedéshez. * Megértést és gyors segítséget kérünk tehát az illetékesektől, ezekben az égetően sürgős, halogatást nem tűrő kérdésekben. A Brázay-féle sós- borszesz reklamirozza, hogy egy házból sem szabad hiányoznia. Ha a sósborszesz szükséges, akkor a világ minden táján gyógyszernek ismert hegyaljai sem hiányozhat egyetlen házból sem. Hogy azonSzőlőgazdasági rovat. Rovatvezető: Hegedű« Sándor kir. borászati főfelügyelő-igazgató. A borfogyasztási adó törlése. Irta: Kalmár János. A tokajhegyaljai bortermelés mai váltságos helyzetében sok szó esik a borfogyasztási adóról j Parlamenten kivül álló tekintélyes tényezők, szak- : értők foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hogy valami- ; képen a szőlő-, illetőleg bortermelők segítségére legyenek, hogy azok helyzetén segítsenek. Minden komoly igyekezet azonban meddő marad, megtör- i vén a kormány rideg és teljesen merev elzárkó- zottságán, akkor, amikor nyilvánvaló, hogy a tér- i melők, Isten igazában legyen mondva, teljesen a j tönk szélén állanak. Áll ez különösen a tokajhegy- ! aljai szőlőbirtokosra nézve, mert a mi sziklás ta- 1 Újunkból, amely csak szőlőmivelésre alkalmas, ha I egyszer kiveszett a szőlő, abban nem terem többé más, az legfeljebb kecskelegelőnek, vagy zergetenyész- tésre alkalmas. A homoki és másvidéki szőlők talaja ellenben más mezőgazdasági művelésre is használható. A tokajhegyaljai.szőlősgazdák nagy örömmel j és bizalommal néztek a lengyel kereskedelmi szer- j
