Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-12-20 / 24. szám
6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 24. szám. Gyümöicsészeti rovat. Rovatvezető: gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernőné. Az őszibarackfáról. Irta : gróf Széchenyi Wolkenstein Ernőné IV. rész: Az őszibarackfa nevelése. A magyar gyümölcs tömegtermesztéséről irt könyvében Czapáry Bertalan kertészeti igazgató a 113. lapon a következőket írja: ,, Olyan nagy területen mint pl. egy szoba, vagy legyen a terület egy hold, vagy legyen 10 hold, megássuk a talajt jó mélyen, közönséges ásási móddal: forgatni nem szükséges. Ha nagyobb a terület, akkor mélyen szántjuk és a felszínét elegyengetjük szekéroldallal vagy tüskés boronával. Ezt a munkát karácsonyig okvetlnnül el kell végezni. Mihelyt a terület el van egyengetve, azonnal 80 cm. sor és 60 cm. tőtávolságban egymástól, 10 cm. mélyen ledugdosunk hegyével lefelé egy-egy szem keményhéju mandulamagot. A talaj fizikai Összetétele nem határoz. A magvak felett meg kell nyomkodni a földet. Az ősszel elvetett mandula tavasszal kikéi. A csemeték oly szépen fejlődnek, hogy augusztus végén, vagy szeptember elején az alvó szemzés idején, kivétel nélkül mindegyiket őszibarackkal beszemezhetjük. Szükséges, hogy a szemzőhajtásokat helyben találjuk, azért célszerű a termesztendő fajtákból anyafákat először beszerezni. A szemzést nyolc naponként kétszer-háromszor átvizsgáljuk és minden meg nem fogamzottat újból szemezzünk. A jövő évben a kora tavasszal a szem felett 20 cm. hosszú csapot hagyva minden csemetét visszametszünk. A rozsét felkötözzük csomóba, jó lesz fűteni. Ha a szemek kihajtottak s már 20 — 30 cm. hosszúra nőttek, ezen hajtásokat a csapokhoz huzva függőleges állásban megkötjük raffiával s egyúttal a vadhajtásokat úgy a tőről, mint a csapról tenyerünkkel ledörzsöljük. A kötözést többször át kell igazítani s a vadhajtásokat mindannyiszor leszedni. Augusztusra kifejlődnek s megerősödnek oltványaink, amikor éles késsel tőben simán lemet- szük a csapokat. (Kérem, kérem csakis késsel!!! Sz-W.) Ahol nem ered meg a szemzés, ott a vadat is kiássuk; egyébként minden nemes barackfa megmarad, kiritkitani nem kell, hanem csak a satnyákat eltávolítani. A következő évben kapjuk rendes körülméi nyék között a termést azokról a fajtákról, amelye- | két ajánlottam. (Lord Palmerston, Würtemberg 1 király, Foster, Amsden, Early of all.) De ne hogy i valakinek eszébe jusson e szép és egészséges fács- kákhoz hozzányúlni, hogy megmetssze őket! Isten őrizzen! Még az a fácska is, amely csak egy ágú és nem több mint 40 cm. hosszú, olyan 5—7 barackot terem, hogy köny gyűl a szemünkbe bámu- j latunkban meg örömünkben. Lehet, hogy jön rá < oly kései fagy, mely minden eddigi fáradalmainkat egy éjjel tönkre teszi s learatja a termést még virágjában ; azonban ha megmaradt a termés, abban teljes örömünket fogjuk találni. Még egy, esetleg két évig hagyjuk fácskáin- kat e helyen. Elszáradt ágacskáikat éles késsel leszedjük ; a talajt kapálás által tisztán tartjuk, ősz- ! szel pedig mélyen kapáljuk vagy felássuk. Három évnél tovább nem hagyjuk e fácská- | kát, hanem kiássuk és tüzelőnek használjuk el. j Négy évig szolgál a föld e célra: ősszel elvetjük i a mandulamagot és azt az első évben beszemez- | zük, a második évben kifejlődik a nemes ősziba- j rackfa, a harmadik évben és a negyedikben terem. Ha már most ezen termesztési móddal aka- I runk évenkint termést nyerni folytonosan, akkor ! valamennyi területen minden évben megtesszük a telepítést.“ Én okvetlen megakarom kísérelni Czapáry j ezen módszerét, de már előre jelzem, hogy hive i vagyok a helyes metszésnek, amellyel az őszibarack ! életét és terméshozamát sok éven keresztül bizto- | sithatónak vélem. Most még a magvetésről szeretnék szólani : A keserű mandula legkönnyebben kel ki tavasszal, ! az őszibarackmag sokkal nehezebben, néha csak j a második esztendőben. Legjobb a vad vagy fél- í vad aprószemü őszibarack magjait felhasználni, i két éves magot sohse használjunk. Célszerű a ma- ; gokat rögtön húsúk eltávolítása után nyirkos homok közé rétegezni és csak tavasszal a kórógyö kérke eltávolítása után ültetjük állandó helyükre, ahol többnyire ugyanaz esztendőben végezhetjük az alvó szemzést. Az t szibarack alanyt legjobb később, augusztus második felében vagy szdptem- ber elején beszemezni, mikor az alanyban a nedvkeringés már lassúbb. Kis faiskolámban mindég utoljára hagyom. A mandula alanyokat jobb előbb beszemezni, még az almafélék előtt. Minden t a- pasztaltabb kertész vagy vincellér néhány próba utján meggyőződhetik arról, hogy mikor van ennek legjobb ideje, azaz mint mondani szokták, „mikor adja fel jól a héjját.“ (Folytatjuk.)
