Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-05 / 5. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 5. szám. áll rendelkezésükre, vagyis ha tarka nincsen, jó a magyar is. Ezen az állapoton elsősorban csonka Zemplén vármegyének körzetekké való alakításával kellene segíteni és akár rendeletileg is kimondani, hogy a városokhoz közel fekvő községekben a jobban tejelő nyugati, vagy valamely hazai tájfajta (bonyhádi, mosonvidéki) a városoktól távolabb fekvő községekben pedig a magyar fajta tenyésztése engedélyeztetik. A városokhoz közel fekvő községekben a pirostarkáknak, mint jó tejelőknek azért adok előnyt, mert ezzel biztositom a városok tejellátását és különösen biztosítom a szociális szempontból felette fontos szegényebb városi gyermekek tejellátását. A városoktól távolabb fekvő községekben a magyar fajtának a tenyésztését tenném kötelezővé célul tűzvén ki megfelelő kiválasztással a küllem, általában az egész szervezet szilárdságának és tejelő képességének fokozását addig, mig a tulajdonságok, melyeket magam elé tűztem, konstansakká nem válnak. Természetesen ugyanezeket az elveket kell szem előtt tartanunk a pirostarka marha tenyésztésénél is. Bűnnek tartanám és országos szempontból is károsnak, akár a pirostarka, akár pedig a magyar tenyésztésnek az elejtését. Mindenik jó a maga helyén, mert mig a tarkával biztositom a városok tejellátását és ez az anyag szolgáltatja az exportképes elsőrendű hizó anyagot, addig a hazai fehér adja a világhíres, szívós, kitartó, az idő mostoha- ságaival szemben edzett és különösen az Alföldön nélkülözhetetlen igás anyagot. A két fentebb javasolt fajtáknak körzetekbe való beosztása azonban még nem elég ahhoz, hogy azok a hibák, melyek állatállományunk de- generáltságát okozzák, ki legyenek küszöbölve, mert még szükséges, hogy az igényeinknek legjobban megfelelő tulajdonságait is fokozzuk addig a fokig, ahol igényeinket kielégítik és ahol már az általunk célul kitűzött tulajdonságok konstansakká, állandókká válnak. Ezt elérhetjük, ha úgy az apa, mint az anyaállatokat faluról-falura szelektáljuk és csak az igy kiválasztott elsőrendű anyagot törzskönyveljük. Ezen kiválasztott anyag képezné az alapját úgy a magyar, mint a hazai tájfajták helyes irányban való kitenyésztésének. Az igy törzsköny- } vezeti anyag ivadékait 2-3 éves korban szakemberekből álló bizottság bírálná meg, vájjon azok téri yésztésre alkalmasak-e vagy sem, mert a leghíresebb tenyészetekben is van visszaütés, az ilyen | egyede k a tenyésztésből feltétlenül kivonandók. Ha i az egyed alkalmas a továbbtenyésztésre, akkor a törzskönyvbe bevezetendő ; ha nem, akkor a törzskönyvből kihagyandó, azonban megjegyezvén az okot, mely miatt a tenyésztésből kizáratott. A tenyésztésre alkalmas bikák tenyészigazolvánnyal látandók el éppen úgy, mint az a tenyészméneknél szokás. Tenyészigazolvány nélkül bikát tenyésztésre használni büntetendő cselekményt képezne, ezt rendeletileg kellene szabályozni. A Vármegyei Gazdasági Egyesület karöltve a kir. gazdasági felügyelőségekkel alakítson bizottságot, melynek feladatát képezné a körzetek beosztása, tenyészegyedek kiválasztása, azok törzskönyvezése és a tenyészirány helyes megválasztása. Az ily gondos kiválasztással, szakértelemmel tenyésztett állatok időnkénti bemutatása, különösen ha az kiállítás alakjában díjazással is lesz egybekötve: buzditólag fog hatni a kisgazdákra, kifejleszti bennök az egyéni versenyt és ha ezt elérjük, célt értünk: a hazai tenyésztésünk nemcsak, hogy megmentve lesz, de virágozni is fog. Hricsovinyi János. * Levélíró, aki Egyesületünknek nagyértékü, oszlopos tagja, volt szives még a tárgysorozat egyébb pontjaira is hozzászólását Írásban velünk közölni. Ezeket az értékes véleménynyilvánításokat más alkalommal fogjuk lapunkban közölni. Mezögazd. osztály. A méhek tavasza. Irta: Eberleiii Antal méhészeti felügyelő, Miskolc Szorgalmas falusiak behozták a városba az első hóvirágot. Virág ! A szabad föld termése, nem üvegházi növény. A nap kezdi életre ébreszteni a természetet. Téli dermedtségükből méheink is ébredezni fognak, nemsokára viszontlátjuk őket. A legtöbb méhész alig várja a méhállamnak ezt a feltámadási ünnepét. Sokan szeretnék siettetni is. Sokan pedig nyugtalankodnak, mert a méhek még nem repültek ki. Nem lesz emiatt semmi baj! Sőt jobb, ha későn kezdik a röpködést, legalább nem indul meg tulkorán a fiasitás. A január—februárban született méh nagyon sok öreg méhnek az életébe kerül. A zárt helyen való teleltetésnek éppen az volna egyik legfőbb előnye, hogy a méhcsaládot egy jó késői időpontig hideg helyen (-j-6 C°) tud- nók tartani és csak akkor hoznók szabadba, ha a levegő hőmérséklete 10 foknál magasabb.
