Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-09-05 / 17. szám
VI. óvíciyaiti. Sátoraljaújhely, 19?6. Szeptember 5. 17. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely Vármegyeház II. udvar, 1. emelet. ZEMPLÉNI GAZDA MEZÓ- ÉS SZÖLÖGAZDASÁGI SZAKLAP Megjelenik minden hó 5. és 20-án. Előfizetési ár: Egy évre 50000 K. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő; Dr báró WALDBOTT FRIGYES osztályelnök. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: ILLÉSHÁZY ENDRE ügyvezető titkár Olvasóinkhoz Hálás köszönetünket kell kinyilvánítanunk olvasóinkkal szemben lapunknak páratlanul álló felkarolásáért, azon áldozatkészségért, amellyel törekvésünket az előfizetés legpontosabb befizetése által elősegítik. Amennyire bátorít és lelkesít e körülmény a további munkálkodásra, annyira leverőleg hat reánk s bénítja munkakészségünket az, hogy akadnak — ha nem is sokan — olvasóink között olyanok is, akik megtartják lapunkat és nem utasítják vissza, ámde nemcsak a folyó, de a múlt évről js hátrálékban vannak. Föl kell tennünk, hogy tisztán kényelemszeretetből, feledékenységből történik ez. Ezen olvasóink részére lapunk jelen lappéldányához a hátrálékos előfizetési dij beküldése céljából chekk-lapot mellékelünk azzal, hogy ha ennek dacára sem küldik be hátrálékos előfizetésüket, legközelebb postai megbízás utján fogjuk azokat beszedni, Tisztelettel a Zempléni Gazda kiadóhivatala Szőlészeti alkalmazottak gyűlése, A szőlőkezelők és pincemesterek tokajhegy- aljai csoportja, mely csoporthoz a Tokajhegyalja, Szabolcs és Beregvármegyék területén alkalmazott szőlőkezelők és pincemesterek tartoznak, népes gyűlést tartottak Hegedűs Sándor rr. kir. borászati főfelügyelő-igazgató elnöklése alatt a f. évi aug. hó 28-án Szerencsen. A gyűlésen megjelent dr. Baross Endre a M. Sz. G. O. E.-nek igazgatója, a Szőlőkezelők Országos Szövetségének elnöke. A gyűlés első tárgya az ez idei peronoszpo- ravész (egyik felszólaló más alkalmasabb magyar elnevezés helyett „szölörém“ néven nevezte el e valóban rémes gombabetegséget) elleni védekezés során szerzett tapasztalatok s eredmények feltárása volt. Maródy Ferenc kisvárdai szőlőkezelő nagyon érdekesen adta elő tapasztalatait, amely abban csúcsosodott ki, hogy az eddig gyakorlatban volt egy fél, egy százalékos permedénél erősebb — 2, 2V 2°/o — permedé használásával legtöbb helyen sikerült a termést megmenteni. Szólották a tárgyhoz többen is, legtöbben írásban nyújtották be szerzett tapasztalataikat. Elhatározták, hogy az ekként egybegyüjtött tapasztalatok a Zempléni Gazda hasábjain a szőlőbirtokosság tudomására hozassanak. Foglalkoztak a szőlőkezelők jogviszonyukat tárgyaló kérdésekkel, majd a hegyközségekről készülő törvényjavaslattal, melynek során Illésházy Endre gazd. egy. titkár indítványára elfogadtak egy olv felterjesztést, amelyet ha a kormány honorálna, néhány száz, ma állásnélküli szőlőkezelő azonnal elhelyezést találna és sok gondtól, bajtól menekül majd a szőlőbirtokosság is. A tisztujitás során Hegedűs Sándor kér. felügyelőt a csoport újból elnökül választotta. Ügyvezető alelnöknek Illésházy Endre kir. Gazdasági tanácsost, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület titkárát, jegyzőül Koroknay Károlyt, a sárospataki rcf. főiskola szegi i szőlőkezelőjét választották meg A gyűlést közebéd követte, amelyen részt vett dr. Baross Endre is. Kívánatos volna, ha a szőlőbirtokosság nagyobb érdeklődéssel kisérné a szőlészeti alkalmazottaknak — akiket méltán nevezhetünk a sző- lőkultura mártírjainak is — törekvéseit. A szőlőkezelők érdekei mindenben azonosak a szőlőbirtokosság érdekeivel.
