Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1926-08-20 / 16. szám

6. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 16. szám. Gyümölcsészeti rovat. Rovatvezető : gróf Széchenyí-Wolkenstein Ernőné A csemegeszőlő csomagolásáról. A szőlők kései és vontatott viritása, nemkü­lönben a szükséges nyári napmeleg elmaradása miatt a csemegeszőlők érése is késik ezidén. De megjelent már piacainkon a Csaba gyön gye s nyomon követik a Madelaine-ek a Precoce de Mallingre s utánuk a piacosabb és mutatősabb fajokkal megkezdődik a csemegeszőlők idénye. Sajnos, tokajhegyaljai szőlősgazdáink ezidén elmaradnak a csemegeszőlő-piacról, ezt is elvitte az idei Isten csapása. Nem is igen karolták fel a Hegyalján a csemegeszőlő termelést, sőt a régi csemegeültetvények is kipusztulóban vannak. Pe­dig való igaz, hogy itt izesebb szőlő terem, mint az Alföldön, emlékszem, hogy a fővárosi üzletek is annakidején drágábban fizették a hegyaljai cse­megeszőlőt. A háborús idők rossz posta- és vasúti vi­szonyai lehetetlenné tették az itteni csemegeszőlő­termelést, de az idők változtával megint fel kel­lene karolni, mint a szőlő értékesítésének gazda­ságosabb voltát. A csemegeszőlő a múltban jelentős kiviteli cikkünk volt, s hazai piacainkon is nagy mennyi­ségben fogyott, bár korántsem oly tömegben, mint az alma, szilva, dinnye — jóllehet kifejezetten al­kalmas arra, hogy mint tömegélelmezési cikk sze­repeljen. — Hogy ezzé tenni nehezen sikerül, egyebek között a kényes és nehézkes csomagolá­sának tulajdonítható. S hazánkban a dolog most úgy áll, amint a földmivelésügyi minisztérium szőlészeti osztályának a múlt évben sajnosán megállapítania kellett, hogy a csemegeszőlő csomagolása Magyarországon úgy­szólván minden szakértelem nélkül történik, ami ezen termény értékesítésének és külföldi exportjá­nak igen nagy akadálya. — A csomagolás mellett hasonló fontos kérdés a szállításra alkalmas és érdemes fajták megválasztása s a szőlő szedésének ideje és végrehajtása. Most tér hiányában csak a csomagolás ak­tuális kérdését tárgyaljuk. Nálunk a legkevésbbé ajánlatos 5—6 kilo­grammos csonkakupalaku vesszőkosarakba való szőlőcsomagolás van leginkább elterjedve; Kecs­kemét és vidékének exportja már jórészt az u. n. alpári kosarakban bonyolódik le, mely az előbbi­hez hasonló alakú, de jóval erősebb, kétfüles fe­deles kosárka, 8—10 kiló szőlő csomagolására al­kalmas. A finomabb árut szállító par excellence csemegeszőlő termelőink alacsony, négyszögletes idomú vesszőkosarakban szárítanak. Ilyen kosa­rakban és hasonló idomú ládácskákban szállította be Mathiász János a német császár és az orosz cár asztalára pompás kecskeméti szőlőfűrtjeit, mely- Iyel világszerte versenyen kívül állott. Nem utolsó­sorban a szállítás módszerének is tulajdonítható, hogy a legtávolabbi kiállításokon is a legmutató- sabb fürtökkel tudott megjelenni és a legjobb dijakat hozta haza, A ménesi állami szőlőtelepről 4 kilós kis fa- ládácskákban vitte a posta másodnaponként Őfel­sége Ferenc József asztalára a rózsás Bakatort. Az olaszok, portugálok és spanyolok is ilyen desz- kaládácskákat használnak a külországokkal való postai és vasúti darabáru forgalomban. A földmivelésügyi minisztérium legújabban az oregoni ládákhoz hasonló, de kisebb, 28X46XH cm. méretű faládikákat ajánlja szőlő- és őszibarack szállítására. Az u. n. 5 kilós postai kosarak rendesen gyenge minőségben készülnek, nem elég szilárdan és gyakran hibás formában. Szükséges, hogy a kosár bordázata erős legyen, annak még nagy nyomásra sem szabad elhajolnia. A vesszőfonat sürü legyen. A gyenge kosarakban vékony héjú csemegeszőlőink tönkremennek. Ha a kosár fene­ke nagyon keskeny, szája pedig aránytalanul szé­les, akkor egyensúlyi helyzete igen bizonytalan, hamar oldalára dűl, s a kosár és tartalma köny- nyen préselődik. Általában e kosarakkal a tért sem a vasúti vagonokban, sem a szállító kocsin nem lehet jól kihasználni. Egyébként ha jó a kosár, az az előnye két­ségtelenül megvan hogy itt a szőlőfürtök a szál­lítás közben megkívánt rögzítést és szilárd hely­zetet nem kizárólag a gerezdek felülről lefelé nyo­másával érik el. A kosár oldala mint kupfeliilet a gyűrű rétegekben szorosan rakott fürtöket mozdu­latlan feszes helyzetben tartja. A rossz csomago'ásnál a kupfelület ezen elő nyét nem veszik figyelembe, s azt látjuk, hogy egyedül a lenyomott és levarrott kosárfedél tartja présben a szorosan egymás felé nyomkodott gerez­deket, de a bogyók vékony héján a legelső külső inzultusra ki is buggyan a szőlő leve, s a vonat rázása mellett a kosár tartalma alaposan átázik, összetörődik. A postakosárba való csomagolás helyesen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom