Zempléni Gazda, 1926 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-05 / 15. szám
2. oldal. ZEMPLÉNI GAZDA 15. szán.. mesités, fajta- és trágyázási kísérletek folynak. Az egyik német nitrogén műtrágyagyár folytatott igen kiterjedt, nagyszabású kísérletet búzával, árpával, zabbal. A kísérlet annyiban igen érdekes volt, hogy láttuk, milyen eredményeket lehet intenzív talajmunkával és erős műtrágyázással gyenge homok, sőt kavicsos talajból kihozni. Ez alkalommal tűnt fel először, hogy a kalászosok széles sorokba vannak vetve és vala- I mennyi kalászosokat kapálják. A zab között Neu- kirchben egy fehér mustárra emlékeztető olajnövényt, a Camelina Vulgárist (Leindotter) termelik, állítólag jól jövedelmez a normális zabtermésen felül. A gazdaság növénynemesitő üzemében búzával és burgonyával foglalkozik, azonkívül kiterjedt fajta-kipróbálást is folytat, idegen nemesitésü fajtákkal. Az összes kísérleteket a Mezőgazd. Kamara specialistája állítja be s ellenőrzi a kísérletek lefolyását, ugyancsak ő dolgozza fel a kísérletek eredményét. A gazdaság nekünk szokatlanul van instruálva állatokkal és gépekkel. Tehenészet, szép igásló- állomány, jó ökrök, motoros szántógép, stb. van a gazdaságban. A gazdaság megtekintése után Herda őrnagy látott vendégül tízóraira s oly szives fogadtatásban volt részünk, hogy nehezen tudtunk a kedves helytől megválni. De a napi program meg volt állapítva s tovább kellett mennünk, mert máshol is vártak. Felültünk tehát a Kamara által rendelkezésünkre bocsátott két autóbuszra s tovább mentünk Malkwitzra. Malkwitz Breslautól kb. 30 kilométerre fekszik, sik vidéken, a birtok kb. 1000 m. holdnál valamivel nagyobb kiterjedésű. Igen intenzív növény- és állatgazdasággal foglalkozik a tulajdonos, ki igazán nagy szívességgel látott minket. Sajnos, a gazdaságot az állandóan szakadó eső miatt csak felületesen lehetett áttekinteni. Mindnyájunknak feltűnt egy zabtábla, amelyet hajlandók lettünk volna búzának nézni, annyira erősen fejlett volt. A kalászosok itt is széles sorokba vannak vetve, kapálják s valamennyi gazdaság igen sok műtrágyát használ fel, különösen feltűnőek nekünk a nagy nitrogén műtrágya adagok. Az aratás júliusban kezdődik, a búza julius végén, augusztus első feléhen érik be. így érthető a művelési mód s a nagy nitrogénműtrágya adagok, valamint a bőtermő, későn érő buzafajták használata, különösen tekintetbe véve a normálisan hűvös nyarat. A csapadék, bár évi átlaga nem több mint nálunk, tehát kb. évi 600 m/m., egyenletesen oszlik el. Malkwitzban szintén intenziven foglalkoznak úgy fajtakipróbálással, mint nemesítéssel s itt is folynak mütrágyázási kísérletek. Úgy a lóállomány, mint a szarvasmarha, elsőrendű példányokból áll. A tehenek fekete-tarka frízek. Itt találkoztunk a cukorrépa termelés legújabb csapásával, a répaléggyel, mely úgyszólván teljesen tönkretette a cukorrépatáblákat. Valamennyi birtokon, amit alkalmunk volt látni, kiterjedt cukorrépa termelés folyik, a cukorrépa egyik fő műveleti növényük, bár mint mondják, jelenleg nem a legrentabilisebb a termelése. Még az sem hoz nagy hasznot, hogy a cukorjövedelemből is részesednek, mert a cukorgyárak szövetkezési alapon a gazdák tulajdonában vannak. A birtok megtekintése után hideg ebédet kaptunk szives házigazdánknál s détután folytattuk utunkat, bár számunk erősen megcsappant, sokan hazamentek a délutáni vonattal. Az eső rendületlenül szakadt s két órai ut után Häutchen-be érkeztünk, mely már a hegyes vidéken fekszik. Jó későre járt az idő, mikor Häu‘ chenbe érkeztünk, úgy, hogy sietve kellett a gazdaság megtekintésére indulni, hogy valamit még láthassunk a sötétség beállta előtt. A birtok nálunk középbirtoknak felel meg, igy feltűnő volt a nagyszámú, igen jó karban levő, tartósan épített gazdasági épület és munkáslakás. A mi viszonyainkhoz képest szokatlan sok munkással dolgoznak, úgy hogy Häutchen kb. 500 m. holdnyi területén 75 állandó munkás van s azonkívül sok időszaki munkás. A munkások fix fizetést kapnak s azonkívül a végzett bizonyos minimálison felüli munka után prémiumot, mely, mint a főintéző mondja, igen beválik, úgy hogy a munkások nagy ambícióval és szívesen dolgoznak. A gazdaság főleg cukorrépát, burgonyát és kalászost termel, szabad gazdálkodási rendszer szerint, mindenkor az árviszonyok szerint állapítva meg az egyes termények arányszámát. A tejgazdaság intenzív, a tejet helyben értékesítik. A gazdaság vetőmag termeléssel és fajtasza- poritással is foglalkozik. A gazdaság megtekintése után megvacsorál- tunk s fél kilenckor útnak indultunk viszza Bres- lauba, hová éjfélkor érkeztünk meg, meglehetősen kifáradva. (Folytatjuk.)