Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-08-24 / 34. szám

I ( A Demokrata Néppárt sárospataki választási gyűlésén kisajátította magának az Istent, hazát, családot, függet­lenséget és igazi demokráciát Mindszenthy hercegprímás ellenzi, hogy a vallásos­ságot a napi politika tárgyává tegyék 6 ZEMPLÉNI „BARÁTSÁG“ Sárospataknak augusztus 20-án „fekete“ napja volt. Zászlót bon­tott a Barankovics éle „Demo­krata Néppárt", amely az Egy­ház támogatásával kérkedik. A gyűlés időpontját és szín­helyét is fortélyosan eszelték ki, olyformán hogy az ünnepi misén megjelent hívők a templomból kitódulva, máris a népgyűlés színhelyén találták magukat, ahol a hatalmas feszület árnyékában politikai agitáció céljaira hasz­nálták fel őket. A gyűlés első szónoka Csépe Lajos polgári iskolai igazgató volt, A párt programját ebben a jelszóban jelölte meg : „Szabad ember független országban.“ Az ember szabadságát abban látja, hogy mindenki pártígazolvány nélkül érvényesüljön. Közben igyekezett a jelenlevőket saját pártjának igazolványával ellátni. Az ország függetlenségét a nem­zetek szöyetsége útján akarja biztosítani, ami nem nagyon zseniális és még kevésbbé ere­deti gondolat, Csépe tehát nem szíveket csépelt, ahogy Barta plébános mondotta, hanem üres szalmát. A jelenlevő földmíve­sekre azzal akart hatni, hogy ők megvédik a kisemberek földjét, ami üres szólam, mert a mun­káspártok nemcsak hogy nem akarják elvenni a kisemberek földjét, hanem ellenkezőleg, ők juttatták földhöz a nincsteleneket, nem tekintve, hogy az a nagy­birtok világi, vagy egyházi. Jo­gosan feltételezzük, hogy ennek az új pártnak az alapításával egyeseknek éppen az a szán­déka, hogy elvegye a földet az újgazdáktól és újra összeragassza ezerholdas birtokokká. A gyűlés tulajdonképeni sztár­jaként Barta sárospataki plébá­nos beszélt. Választási beszédtől senkise igényel akadémiai nívót, de az a „színvonal“ amin ez a beszéd mozgott, alig éri el az országút szintjét és oly olcsó érvekkel igyekezett hatni,** hogy — saját szavaival élve — még egy hatost se értek.. . Egész beszéde á többi pártok ócsár- lására épült. A szoc. dem. párt­tal kapcsolatban például az volt az érvelése, hogy pártunk nem szabad és nem független párt. Nem szabad, mert kilépett be­lőle Peyer Károly. Holott éppen az bizonyítja egy párt szabad­ságát, hogy abba bárki beléphet, vagy kiléphet onnan, ha azt jó­nak látja. Szerinte azért nem független a pártunk, mert azt „rebesgetik" róla, kogy a vá­lasztás után beolvad a kommu­nista pártba. Bár e tekintetben Szakasits elvtárs és pártunk több vezetőemberének nyilatko­zata eloszlatott minden kételyt, a plébános úr még ilyen pletyka igénybevételétől se retten vissza, ha a porhintés legsilányabb cél­jait szolgálhatja. Beszédének egyetlen találó mondata az volt, amikor Balogh páter pártjának jellemzésére azt mondotta, hogy „ez a párt már azért is gyanús, mert pap áll az élén". Ez a gyanú az ő pártjával szemben is fennállhat. Talán éppen az ő személye miatt. A szónokok egyébként lojáli­sán elismerték, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, főleg pedig a munkáspártok tömérdeket tet­tek a magyar népért. így a fo­rint stabilizációjával új életet teremtettek, kiemelték Magyar- országot a porból, ahova éppen a nacionalista háború taszította. Joggal kérdezheti tehát a vá­lasztó, hogy akkor mi szükség van erre az új pártra. Hogy feleletet adjanak e kérdésre, új csomagolásban feltálalták a „ke­resztény erkölcsi világnézetet“. Senkinek sincs szándékában vitába szállni a keresztény er­kölccsel. Pártunknak mindig az volt a nézete, hogy a keresz­ténységet nem szabad beleke­verni a napi politikába, mert ez szennyel fröcskölheti be tiszta­ságát. Barta plébános beszéd­jéből arról értesültünk, hogy Mindszenthy hercegprímás­nak és a magyar klérusnak is ez a véleménye és határo­zottan megtiltotta, hogy a kereszténységet belevigyék a választási harcba. Az ú. n. Demokrata Néppárt tehát szellemi dugárut akar be­csempészni a választók leikébe és ehhez maga az egyház se ad néki fedezetet. Azt elfelejtették megmondani a gyűlés szónokai, hogy mit is értenek a gyakorlati politikában a „keresztény erkölcsi elvek" megvalósítása alatt. Ám, ha ők elfelejtették, megmondjuk mi. Aki emlékezni tud, vagy akar a közelmúltra, az keserű tapasz­Meglepően kevesen voltak ki- váncrsiak'a román bajnokság 4. helyezettjének játékára. A 35, éves fennállását ünneplő Sátor­aljaújhelyi Egyetértés Sport Club pályaavató ünnepélyére egy cse­megével akart kedveskedni a | szurkolóknak, de úgylátszik Sá­toraljaújhely nem érdemli meg, hogy jó csapatot hozzanak le az egyesületek, vezetői. Eél 6 kor az ülőhely előtti részen felállnak a csapatok és dr Berényi Sándor, az egyesület elnöke ünnepi beszéddel üd­vözli a vendégcsapatot, melynek minden egyes tagja többszörös román válogatott. Kovács I. és Szaniszló II. pedig tagjai voltak a magyar válogatottnak is. Gyönyörű játékban volt része a kisszámú, de lelkes közönség­nek. Az első félidőben Gombos kivédte Kovács IV, 11 - esét, de falatokat vonhat le arról a „ke­resztény politikai rendszerről“ amit most újra fel mernek tálalni, Horthy vezérlete alatt huszonöt évig „éltünk“ olyan rendszer alatt, amely nyíltan és hivalkodva „keresztény nemzeti uralomnak" nevezte magát. Ez uralom alatt embernek csak a kegyelmes, mél- tóságos és nagyságos úr számí­tott, a nép, amelynek most any- nyira udvarolnak csak arra volt jó, hogy az úri passziókat szol­gálja. . Ez az éra a most annyira ócsárolt demokráciának még egy milliomod részét sem valósította meg. (Választások lévén, elég arra utalni, hpgy alattuk nyílt szavazással volt kénytelen sza­vazni a nép.) Erkölcsösnek sem lehet mondani ezt az érát, mert amíg az urak Lillafüreden, Pes­ten és más fürdőhelyeken tob­zódtak, amiről beszámoltak az akkori idők színházi és társasági lapjai, amikor a rádió bömbölte, hogy az „előkelőségek“ milyen díszruhában páváskodtak a bá­lokon és díszelőadásokon, ugyan­akkor a szegény nép nyomorá­ról megrázó képeket festett a falukutató írók könyvsorozata. A most annyira reklamált füg­getlenség se volt erős oldaluk, mert szíves-örömest alávetették magukat a német szoldateszká- nak és vélük egy sorban léptek be egy reménytelen háborúba, amelyben az ország elvérzett. És senki sem panaszkodott ak­kor, hogy nem így képzeli a ke­resztény, nemzeti politikát. Aki tehát emlékezni tud, an­nak elég volt a „keresztény vi­lágnézet" ilyen negyedévszáza- zados uralmából. Mindszenti hercegprímás tilalmával nyilvánvalóvá tette, hogy lehet jó ke­resztény az, aki bármely más pártra, így a mun­káspártokra szavaz. Aki pedig vallási meggyőző­désén túl saját és családja sor­sát tartja szem előtt, az a szoc. dem. pártra szavaz, mely pártról maga Barta plébános is kényte­len volt elismerni, hogy két év alatt produktiv munkát végzett. Elsősorban a választók érdeke, hogy ezt az építőmunkát tovább­fejlesszük a béke, jólét és biz­tonság jegyében. j Gergely öngóljával vezetést sze­reznek a vendégek. Szünet után Gombos helyett Varga véd, Var- jassyt Huszti váltja föl. A 3. percben Váczy lövése Gergely lábából pattan be. Utána Kovács I. és Bonyhády lő újabb gólt. 4 :0 állásánál Nagy rúgja az Egyetértés gólját. Utána Fe- renczy lövi az ötödik gólt. A labdarúgás minden szépsé­gét bemutatták a Vasas játéko­Margarin, Fűszer­éi Italáruk, Háztartási cikkek, Gyümölcs legolcsóbban beszerezhető Bánhegyi József fűszerkereskedőnél Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. 2. sz. Pályát avatott az Egyetértés Kolozsvári Vasas—Egyetértés 5:1 (1:0) Sátoraljaújhely, 1000 néző. Vezette : Haskó. sok ezen a mérkőzésen. Régen- nem játszott Ujhelyben ilyen szépen vendégcsapat.' Az Egyet­értés átvette a vendégek lapos játékát és elég jól tartották ma­gukat. A Kolozsvári Vasasból különösen a két hátvéd, Radnai és a Kovács testvérek mutatták be a labdarúgás magasiskoláját, Az Egyetértésből Riskó, Gom­bos, Végvári és Palicskó játszott jól, de a többiek is igyekeztek. A sportkedvelő közönségnek az a része, aki nem jött ki a pályára, nagyon sajnálhatja,, hogy nem részesült ebben a csemegében. LP. Ne rontsd le, amit eddig építettünk! Segíts bennünket szavazatoddal, hogy tel­jessé tegyük a békét, jó­létet, biztonságot!-as a Szociáldemokrata Párt száma Beiratkozások Állami általános és pol­gári fiúiskolában a javítóvizs­gálat augusztus 29-én reggel 8 órakor kezdődik. Beiratások augusztus 30-án és szeptember 1-én 8 órától 12 óráig lesznek. A beiratkozni szándékozó tanulók, vagy kísé­rőik hozzák magukkal a követ­kező okmányokat: 1. iskolai bi­zonyítvány, 2. anyakönyi kivo­nat, 3. újraoltási bizonyítvány^ A beiratási díj 2 Ft. Az évmegnyító szept. 2-án, a tanítás kezdete szept. 3-án lesz. Iparostanonciskolában a beiratások szept. 2-án és 3-án d. u. 5 órától 6 óráig lesznek. Az első ízben jelentkező tanon- cok munkaadójuk vagy megbí­zottjának kíséretében jelenjenek meg és születési anyakönyvi kivonatukat, utolsó iskolai bizo­nyítványukat és tanoncszerző- désüket bemutatni tartoznak. A beiratás alkalmával 12 Ft tanszerdijat kell fizetni. Az ok­nélküli későn iratkozók mulasz­tása bírságot von maga után, A tanítás szept. 4-én kezdődik. Pályázati hirdetmény A városi mozgószínház vezető­sége 1947. évi augusztus hó 15- tő!—augusztus hó 29 ig terjedő időtartamra pályázatot hirdet a városi mozgószínház cukorkaárusítás bérletére Pályázati feltételek a mozgó­színház pénztárában a pénztári órák alatt megtudhatók. Zárt lepecsételt ajánlatok 1947 augusztus liő 30-án déli 12 óráig a mozgószínház pénztárába nyúj­tandók be. Sátoraljaújhely, 1947 augusz­tus hó 11. Városi mozgószínház vezetősége A Szociáldemokrata Párt zemplénvármegyei lapja, Felelős szerkesztő t KOVÁSZNAY REZSŐ Felelős kiadó KAPROS BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Molnár I.-utca 2 Nyomatott a Pávay-,,Barátság“ nyomdában Nyomdatulajdonos: özv. Pávay Jánosné Sátoraljaújhely Deák-utca 14 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 403.200

Next

/
Oldalképek
Tartalom