Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-05-01 / 18. szám
II. évfolyam, 18. szám. Sátoraljaújhely, 1947 május 1. Ara 40 fillér MÁJUS ELSEJE Irta: MAROSÁN GYÖRGY Május 1 1389 júliusa óta a Parisban iartott második Inter-. nacionálá hivatalos ünnepe a világ szocialista munkásmozgalmának. A világ dolgozói 1890-ben ünnepelték meg először május 1-éí nagy tömegdemonstráció keretében. Áz első május-elseje Európában, Magyarországon is inkább jelképes jelentőségű volt; később, "a magyar ás az egész világ munkásmozgalmának erő- j södéséve! hatalmas politikai és j társadalmi megnyilvánulássá vált. ; Az első május 1-én jelenik meg j a nemzetközi munkásmozgalmat j ■végigkísérő »három "8 órás* jel- í szó, amelynek a 8 órás munkanapért folytatott harcban döntő j jelentősége van. A 8 órai munka- i idő követelése mellett szociális | követelések is felléptek, munkás- védelmi követelések, balesetbiztosítás,- gyermek- és a női munka szabályozása és a munkaerőnek egy magasabb sikon való biztosítása. Ezek a mindennapi gyakorlati munkásmozgalom közvetlen céljai. De a közvetlen célok méllett ott szerepelt követelésként a világ dolgozóinak hátalmás célkitűzése: az igazságos gazdasági, politikai és társadalmi élet megteremtése, a szocializmus 1 megvalósítása. A világ szocialista mozgalma eredményeinek visszhangja Magyarországra is eljutott és a meginduló magyar munkásmozgalom útjait is végigkísérik a kezdeti május l ék nagyjelentőségű követelései. A kapitalista világ megdöbbenéssel látta á napról-napra, évről-évre növekvő proletariátus erejét és megtett mindent, magyar és nemzetközi vonatkozásban egyaránt, hogy a dolgozókat sikeres előrehaladásukban gátolja és akadályozza. De pár évtized alatt a világ dolgozói nemcsak a munkafeltételeket és az életfeltételeket javították meg ; kíméletlen harc folyt politikai célok megvalósításáért is. A világ dolgozói vetik fel a választójognak, a sajtószabadságnak, a gyülekezési és a szervezkedési szabadságnak — egy-, szóval a. demokrácia követeléseinek összes kérdését. Jó! tudlak, csak e szabadságjogok birtokában, a milliós tömegek erejével változtathatják meg a félfeucjáiis és a polgári, meghamasított tje-' mokrácia rendjét. Ha így visszatekintünk a harcos májusokra, elmondhatjuk: e iSdfBgfa ez a reg Iksz éjszaka fi tőle • * * föld^övér szaga ap csak a j*í csak az Ég ez 'az átJT a reggel ja daga^W^a lágyszívű pék enyereOrfmekizmú lsekkel ilnak/g^méla parasztik nezjújp lötyögő a Brnka a pvárhanjlEfesjj jpnijs hivatalban Jjre^v a kitártldinjpRkban W Énnekem is Ár ■pisi nedv . W (qusi kedv ^Bí-árad erembq ín a kedvese dalban t a^nunka íred a lomha rad a vér a karunkba rogy mi Zengett Alig tudta1 S míg gőz Szomjas szem Állok a kertbe' Ó milyen egyszeri? Csak a Nap csak a Ez a fény ez 'az á Most gyúrja dagrJ A kövér kenyer Most indulnak, A barna tnezj Megindul a A boltban Áramlik a Ó nekem, Csak a Csak a S kiszöä ■iézüémejjlF’a métiet a hódot a hangyát Kik/szünílen lázba nyüzsögnek A méztjn a vízben a bolyban D* jai#ie feledd sohse hangját 'haJTtalan életű lusta tücsöknek ftve remeg csupa gondban Uglk r.em elég még a kincs sem Kifmindíg arra gondol ami nincsen BizBny jó volna már csak egyszerűen élni Egymás közelében őszinte szavakkal Aludni ha éjszaka van s egyszerre kikélni appal kimenni reggel S gondos meleg kezekkel Ültetni krumplit és kölest a foTdet túrva árnyékba takarva Kivágni a barna Fenyőt s legyalulni a jószagú deszkát Néha belenézni a széles azúrba És egyszerűen, újra Lekapott kalappal tisztelni a régi keresztfát küzdelmek nem hiábavalók; termékenyek és jövőt alakítók voltak. Az első világháború előtt Magyarországon is hőskora volt a feltörekvő munkásmozgalom nak, amelynek hatalmas politikai megnyilatkozásairól tud a törté nejem. Tudunk rendőr és csendőr attakról és bizony sokszor foiy a-vér, nem egy ember esett el a harcban. 1919-ben tartották meg az utolsó szabad május 1 -ét, azután Magyarországon sötét korszak következik. 1920-tól 1945Tg, az első igazán komoly felszabadult május 1-ig Magyarországon nem úgy .zajlott le e nap, mint a többi európai államban. A magyar fasizmus lűzze] és vassal ki akarta irtani a szervezett munkásságból jnek még a gondolatát’ Barátaim olyan szép ez a reggel Hogy most mindenkinek így kellene tenni Dolgozni élni enni Jóllakni szőke meleg kenyerekkel Egymás szavát keresve Elbeszélgetni s ha jön az este Tárt ajtók mellett lepihenni is. De a magyar dolgozók, a föld alatt és a szakszervezetek a Szociáldemokrata Párt legális szervezeteiben módot találtak, áldozatok árán is, hogy tüntessenek, felvonuljanak és biücseik- ben is demonstráljanak a magyar és a némzetközi munkásmozgalom felé. • A felszabadulás óta május 1-e megmozgatja a magyar nép színe- javát.; Ellenálhafaiian erővel tört fel ismét a sókat, szenvedett magyar dolgozókban május 1-ének szelleme és most már megváltozott feltételek melleit, új reményekkel, új célokkal és új önérzettel, nemcsak részletkérdésekért folytatnak harcot, hanem a demokratikus Magyarország alapjainak megteremtéséért. A mostani május l e még mindig a küzdelem és a harc ünnepe. A végső győ-- • zelem ideje még nem érkezett el, május elseje még nenj népünnepély a magyar dolgozók számára, hanem harcos kiállás. Még megvannak azok az erők Magyarországon és máshol Európában,. amelyek nem akarják tudomásul venni a negyedik rend, a munkásosztály történelmi győzelmét. Az idei május 1-nek is meg van a maga történelmi jelentősége és politikai programja: felszámolni a fasizmus jnaradvá- nyait, megfékezni a tőkés reakciót és teljes szabadsághoz, több joghoz juttatni az ország három nagy társadalmi rétegét: a munkásságot, a parasztságot és értelmiséget. Ezen a májusi ünnepélyen megemlékezünk a szép és nagy csatákról, amelyek elvezettek bennünket odáig, hogy a negyedik rend mai generációja már nem csupán messziről vágyakozik a végső cél felé, hanem elmondhatja magáról, hogy harcaival, küzdelmeivel a szocializmus megvalósításának. narszedékévé vált. Legyen ez a május l e bizonyság amellett, hogy a magyar műit számára nincs többé visszatérés és bizonyítsa be mindenki egész hitével és erejével, hogy a magyar dolgozók azon a helyén, ahova őket a nemzetközi munkásszolidaritás állította, a magyar demokrácia arcvonalán megállják helyüket; előbbre viszik az igaz, helyesen értelmezett demokrácia ügyét. Méltók lesznek nagy elődeikhez, azok hősi küzdelméhez, ainely elvezeti a mi népünket és a világ többi dolgozó népét is a szocializmus világába. Elien máius I a dolaozók linnene!
