Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-02-06 / 6. szám

Sátsraljséjhely, 1947 február 6. Ara 40 fillér II. évfolyam, 6. szám. Köztársaság Hz ország dolgozó népének élet­fontosságú kérdéseit tárgyalta és utat mutató határozatokat hozott a 35. szociáldemokrata pártgyűlés Tizenegy nemzet delegátusai vettek részt a pártkongresszuson Egy esztendővel ezelőtt har- sant föl a lelkesült kiáltás a magyar nemzetgyűlés üléster­mében : Éljen a Köztársaság! A magyar történelem során immár harmadszor rázta le a magyar nép a feudális király­ság közjogi és alkotmányjogi béklyóit — harmadszor s ezúttal utoljára. És ma, amikor a megdönt­hetetlen magyar köztársaság első esztendejére visszatekin­tünk — ünnepelünk. Forró szavak, lelkes mon­datok tolakodnak toliunk alá sz ünnep pillanatában, de elhesegetjük őket. A magyrr köztársaságot az ajándékként kapott szabadságban csak munkánkkal valósíthatjuk meg, csak munkánkkal építhetjük föl s csak munkánkkal védel­mezhetjük meg. Hogy Magyarországon új államforma van, ez kétségte­lenül történelmi fordulatot hozott népűnknek, ami any- nyit jelent, hogy a munkásság, parasztság és a haladó értel­miség csak ebben az állam­formában képes tehetségét kibontakoztatni, nagyot al­kotni, a múltból visszamaradt hibákat és bűnöket megszün­tetni, egész életünknek új erényeket adni. A köztársaság kikiáltásakor érvényesült Magyarországon a baloldali politikai akarat, mely a múltban elnyomott népet úgy akarja szabaddá tenni hogy neki pozitív sza-# badságot és komoly cselek­véshez lehetőséget biztosít. 1946 február 1 örökké éles határvonal lesz életünkben, melyen túl a szegények el­nyomatása, innen pedig a közös munka és új eszmények megvalósításának lehetősége van. Egy év alatt sokat dolgoz­tunk és szép eredményeket értünk el. Újjáépítés terén viszonylag sehol a világon annyit nem produkáltak, mint Magyarországon. Ez is a köztársasági élet­formának ösztönző hatásával A Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusának első tanácsko­zási napját feszült figyelemmel várta a Szocialista dolgozók sok­százezres tömege, a világ szocial­ista közvéleménye- és a magyar A Szociáldemokrata Párt 35. párigyűiés-e visszautasítja Peyer Károlynak és társainak szociális tóhoz nem méltó, a munkásosz­tály legszentebb érdekeit sértő és háromnegyed évszázados hagyo­mányaival mindenben ellentétben álló akcióját, amely az úgyneve­zett memorandumban jutott ki­fejezésre. Peyerék akciója arra is alkal­mas, hogy biztatást és reményke­dést nyújtson olyan ele­meknek, amelyek Ieg­A másik nagyhorderejű hatá­rozati javaslatot Szakosíts Árpád elvtárs terjesztette a kongresszus elé és a párígyűlés egyhangú lel­kesedéssel emelte a javaslatot elvi jelentőségű határozattá. A pártgyűiés utasítja az új pártvezetőséget, hogy: 1. Tegyen meg minden lehetőt a mezőgazdasági dolgozók öntu­datosítása, szocialista nevelése- és megszervezése érdekében. 2. A demokrácia megszilárdí­tásának nagy munkájába vonja be a szellemi dolgozókat is. 3. A pár! teljes erejével harcol­jon az ellenforradalom és a fas­izmus maradványai ellen, poütikai életnek pártunk keretein kivüleső körei is. A pártgyűlés első napján két rendkívüli fontosságú határozatot hozott a kongresszus. Az első így hangzik: főbb célja a munkás- mozgalom, a demokrá­cia és a szocialista tö­rekvések megbuktatása, A pártgyűlés utasította a párt vezetőségét, hogy a hasonló ter­mészetű akciók kezdeményezői ellen személyre való tekintet nélkül, haladéktalanul alkalmazza a meghatáro­zott legszigorúbb meg­torlást. 4. A dolgozók tömegerejével vívja ki, hogy a demokratikus magyar köztársaság politikai rend­szere a munkásság, parasztság és haladó értelmiség igaz szö­vetségére épüljön. 5 Állapítsa meg újra a pártnak a Kisgazdapárthoz vaió viszonyát és kísérelje meg egy egységesebb és tisz­tább koalíció létreho­zását. Ha ez nem sikerülne, akkor tö rekedjék arra, hogy a nép dönt­hessen a magyar plitika sorskér­dései felől olyan választójogi tör­vény alapján, mely kizárja a vá­lasztók és választhatók soraiból a demokratikus köztársaság el­lenségeit. 6. Dolgozza ki és valósítsa meg a tervszerű termelést és gon­doskodjék a fokozódó nemzeti jövedelem és a közterhek igaz­ságos elosztásáról. 7. Szilárdítsa meg Magyaror­szág baráti kapcsolatait a világ minden haladó népével és szo­ciáldemokratáival. 8. Tegye megbonthatatlanul egységessé a munkásosztály harci frontját és küszöböljön ki min­dent, ami a két munkáspárt kö­zötti együttműködést zavarja. 9. Szilárdíisa meg pártunk vi­lágnézeti és politikai egységét és tisztítsa meg pártunkat minden olyan elemtől, mely akarva, vagy akaratlanul az új idők szellemét meg nem értve az ellenforrada­lom érdekeit szolgálja. Éljen a nemzetközi for­radalmi szociáldemo­krácia! Éljen a proletá­rok nemzetköz] szolida­ritása! Éljen a munkás­egység! Éljen a demo­kratikus magyar köztár­saság! * Az öntudatos szocialista dolgo­zók szervezett tömegerejének ha­talmas dokumentuma ez a hatá­rozat, amely a pártnak a kong­resszus által megszabott politikai irányvonalát adja meg. A kongresszus egyhangúan elítéli és meghélyegzi a káros és bűnös akciót Pártunk a forradalmi szociáldemokrácia útján magyarázliatów Éppen ezért minden okunk megvan aira, hogy a jövő elé, a mi jövőnk elé bizalommal és reményke­déssel nézünk. Hogy fejlődésünk és hala­dásunk nem volt akkora, mint ahogyan szerettük volna, en­nek egyik oka a demokráciá­ban való járatlanságunk. A másik oka pedig a elégedet­lenkedő réteg, mely a múltban önző, úri politikát folytatott, s most nem leli helyét az új hazában. A köztársaság egy éve gaz­dasági és politikai győzelmek sorozata volt. Stabilizáltuk pénzünket és legyőztük a tör­ténelem legnagyobb infláció­ját. Kétségtelen, hogy ez a magyar köztársaság erőfeszí­tésének egyik legragyogóbb dicsősége. Ebben az erőfeszítésben a munkásság példás viselkedése érdemel meg nagyobb dicsé­retet. Azon vagyunk, hogy országunkat egyre boldogabbá, nyugodtabbá és gazdagabbá tegyük. Ez a kötelességünk önmagunk és a tiszta köz­társaság iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom