Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-01-30 / 5. szám

II. évfolyam, 5. szám. 30. Sátoraljaújhely, 1947 január Ara 40 fillér Tervszerű munka, magas éSetszínvonai: ez a Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusának célja Tilcfy, Károlyi, külföldi vendégek, a testvérpárt az ünnepségen Belföldi vendégeink a————a——ag—i——mo—p—H—— —38— Tovább folyik a szlovákiai magyarok kíméletlen üldözése Osztrák kiküldöttek: Dr Adolf Schärf, alkanceüár, az osztrák szociáldemokrata párt elnöke, a kormány egyik kiemel­kedő tagja. Gabriele Profft, a parlament tagja, a párt nőbizottságának el­nöke, Peter Strasser, az osztrák szo­cialista ifjúság elnöke, kiváló ifjú­munkás szervező. y Északi szocialista elvtársak: Olaf Läsinnen, a finn szociál­demokrata párt főtitkára, a parla­menti frekció vitarendezője. Azé Lions, a norvég szociál­demokrata párt nööizoíiságának elnöke, a képviseiőház tagja. Csehszlovák kiküldöttek: Anna Jungwirth, a nőmozga­tom titkára. Dr Jiri Hajek, a cseh munkás­párt külpolitikai szakértője, fiatal ember, résztvett a claytoni kon­ferencián. Ladisiaw Skaunitz, az ifjúsági mozgalom egyik vezetője. Királyheímecről 41 személyt, Per- benyikről 27, Bácskáról 12, Kis- dobrárói 8 és Bélyből 6 családot hurcoltak el. A kitelepített magyarok he­lyére szlovákiai lakosok jöttek és azonnal be is költöztek. Azok a magyarok, akiket a népbíróság akár csak 1 napra is elitéit, va­gyonelkobzást határozatot, kaptak. Menekülők százai Vármegyénkben Zemplén- agárdra 50, Nagyrozvágyra 7 menekülő, Dárnóc, Láca és Cséke községekbe 12 menekülő család érkezett. Kis- és Nagytárkány magyar lakosainak kb 50%-a jött áf magyar területre. Párt­kongresszus előtt Feszült várakozással tekint az ország népe az idei párt- kongresszus elé. Mondhat­nánk, ennek a kongresszus­nak az, összetétele, hozandó határozatai és döntései nem­csak a párt, hanem az egész ország jövője szempontjából is sorsdöntő fontosságúak lesznek. A kongresszus legnagyobb jelentőségű kérdése: tervgaz­dálkodási programmunk meg­alkotása és ennek keretén belül mezőgazdaságunk újjá­építése. Amikor még ebben az or­szágban senki tudomásul sem vette, hogy a magyar nép legértékesebb része: a pa­rasztság a legmegalázóbb helyzetben él, a Szociálde­mokrata Párt volt az, amely gyűlésein és lapjaiban fel­hívta a figyelmet erre a sors­kérdésre és a proletár mun­kások voltak az elsők, akik kimentek a magyar falvakba, hogy megszervezzék a nincs­teleneket és reményt öntse­nek a földmíves dolgozókba. Az elnyomatás ideje alatt, egészen a földreform végre­hajtásáig és ma is a Szociál­demokrata Párt viszi tovább a harcot a falvak népéért és ebből az elkeseredett harcból született meg a Szociáldemo­krata Párt agrárprogramja. Kongresszus után felállít­juk parasztfőiskolánkat, hogy a tehetséges parasztifjak szá­zait küldhessük ki a falvakba, hogy közös cselekvésre szer­vezzék meg a kis és. törpe- birtokosokat és mezőgazda- sági munkásokat. A kongresszus természete­sen foglalkozik az ipari újjá­szervezés, általában gazdál­kodásunk tervszerű megszer­vezésének problémájával és mindazokkal a kérdésekkel, melyek a dolgozó tömegeket érdeklik s amelyek demokrá­ciánk megszilárdításával kap­csolatosak. ­Harmincötödik történelmi kong­resszusunkon a magyar politikai és művészi élet színe-java is meg­jelenik, élén Tildy Zoltán köztár sasági elnökkel. Ugyancsak ott lesz Károlyi Mihály, a magyar Az utóbbi napokban a szlo­vákiai magyarság áttelepítése már a Bodrogközre is kiterjedt. Riasztó hirek érkeznek a várme­gyénket környező falvakból, ahová egyre több és több menekült érkezik. Amint elmondják, a csehszlo­vák katonaság és csendőrség körülzárja a falvakat és bizottság jelöli ki az áttelepítendő csa.á dókat. Sokaknak kedvük szerint való lenne a munkásegység felbomlása, a Szociáldemokrata Párt szétszakadása, mert ez megfelelne reakciós törekvé­seik számára. Előre meg­mondhatjuk, a pártkongresz- szus csattanó« választ ad majd a reménykedőknek, amelyből egy tanulságot me­ríthetnek csak, azt, hogy hagy­janak fel minden reménnyel, mert a magyar munkásosz­tály sohasem volt olyan egy­demokrácia nagy alakja; képvisel­teti magát természetesen a Kom­munista Párt és a többi párt, va­lamint személyesen résztvesz a főváros polgármestere és a nem­zetgyűlés elnöke is, Gépfegyverekkel állják e! az utcák bejáratait és a legkisebb szökési kísérletre sor- tüzet adnak.. A családok kiválasz tása teljesen rendszertelen és senki sem tudhatja, mikor kerül rá a sor. Fűtetlen vagonokba zsú­folva száliílják el a magya­rokat és csomagjaikat és élelmiszereiket elveszik. Legújabb ért-süiésünk szerint Lelesz községből 70 családot, séges, mint most, ezekben a sorsdöntő, időkben. A Szociáldemokrata Párt mindég forradalmi párt volt, a parasztok, munkások s a szabad értelmiség érdekeinek védelmezője. A múltat végkép el kell törölnünk, űj életet kell teremtenünk ebben az országban, olyan új életet, amely a magyar parasztot, a . suukásí, férfiakat és asszo­ny okát és az egész dolgozó népet egyaránt szabaddá, bol­dog emberré teszi. Pártkongresszusunk ennek a jegyében ül össze, ebben a szellemben dolgozik. Hisszük és reméljük, hogy nagy fel­adatait sikerrel oldja meg s mögötte a milliós munkás és paraszt-tömegekkel bátran és hősiesen folytathatja a har­cot azért az új Magyarorszá­gért, melynek álma az üze­mekben, a műhelyekben s a falvak szegényeinek kunyhói­ban született meg. Akik sí kostgressztissogi az ^nyol szocialista pártot képviselik Denis Healey, a Labour Party külpolitikai osztályvezetője, 100 pályázó közül nyerte el ezt a nagy tudást és diplomáciai fel- készültséget igénylő állást, Őr­nagy, résztvett a 2. világháborúban. Mrs. Barbara Ayrton Goutd, A francia testvérpárt vezetői kongresszusunkon A kongresszuson résztvesz Ouy Mollet elvtárs, főtitkár, S. Grum bach, a francia parlament kü! ügyi bizottságának elnöke és Ro­bert Verdier, a *Populaire« küi­munkáspáríi képviselő, a Labour Partynaic volt elnöke Lasky pro­fesszor előtt. Tagja az angol mun­káspárt végrehajlóbizotíságának és nőbizottságának. .Régi szoci- I alista, kitűnő nemzetközi kapcso- I tatai vannak. politikai szerkesztője, Svéd test vérpártunk képviseletében Rickard Lindström jelenik meg, a nemzet­közi munkásmozgalomnak egyik legmarkánsabb alakja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom