Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)
1947-10-25 / 44. szám
A pofozkodó Kiss Kálmán rendőrhadnagy nyilatkozata Megszökött a vőlegény az esküvő előtt — Hét ellátási körzetre osztják az országot A városi képviselőtestület gondjai Mi lesz a malommal és olajüíőveS? — A kereskedelmi iskola úíjáépítése Mindennapi kenyerűnként Nem tudni, hogy aratás előtt néhány héttel mi áilott ama hírverés mögött, amely 6 és fél mázsás holdankénti átlagterméssel kecsegtette az ország népét, holott már akkor szemmel látható volt az aszálykár. Most aztán rá kell ébiednünk a valóságra, hogy az idén 12 %-al kevesebb búza termett, mint tavaly. Ám ma is vannak, akik azt állítják, hogy az országban több a gabona, mint amennyit a hivatalos kimutatások jeleznek. Ez is lehetséges, bár ez a többlet nem olyan jelentős, hogy közellátási viszonyainkat befolyásolhatná. A leplezetlen valóság az, hogy a kenyérellátás terén jelentős hiányaink vannak. S ez az állapot, amelyen nem lehet változtatni semmiféle eréllyel és könyörtelen rendszabályokkal. Más megoldás nem lehet, mint az, hogy ami kevés van, azt igazságosan osszuk el. Ennek legegyszerűbb módja a jegyrendszer. Nem szeretjük, idegenkedünk tőle, a pokolba kívánjuk, de a szükség törvényt bont elve alapján mégis ragaszkodnunk kell hozzá, amíg áruhiány lesz, mert csak így biztosítható, hogy a legszükségesebb fogyasztási cikkek eljussanak a dolgozókhoz. Kényszerhelyzetünkben nem lehet más megoldás, mint az, amit Révész Mihály elvtárs, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka az országgyűiés kormányprogram feletti vitájában megjelölt: a legszigorúbb kő tött gazdálkodás. Európának majdnem minden országában — még a győző államokban is — fenntartották a háború alatt bevezetett jegyrendszert és kötött árakat. Amíg a belföldi termelésből kell szükségleteinket kielégíteni, addig nem lehet szabadforgalom a közszükségleti cikkeknél. SzabadSáioraijaújhely m. város képviselőtestülete dr Szentandrássy Pá! helyettes polgármester elnöklete atatt október 20-án hétfőn rendes közgyűlést tartott, amelyen a tárgysorozat rendkívüli fontosságára tekintettel a képviselőtestületi tagok csaknem teljes számban résztveítek. A képviselőtestületi közgyűlésen városunk több fontos anyagi ügye került elbírálásra. halotti és olajütő A mostani közgyűlés legfontosabb részét a város által eddig bérelt malom és a város által nem régiben létesített olajütő ügyei képezték. Ezek az ügyek egész bonyodalmas szövevényt képeznek, amelybői -megnyugtatásra szolgáló kivezető utat a képviselőtestületi közgyűlés a legjobb akarat mellett sem találhatott. Tudvalevőleg a város a malmot ez évi augusztus 1. napjától kezdődőleg dr Burger László és kiskorú Waldbott Antal tulajdonosokkal együtt társbérletben eddig üzemben tartotta, Az erre vonatkozó határozatot Zemplén vármegye kisgyűlése azért nem hagyta jóvá, mert a malom további fenntartását a jelenlegi forgalom és szabadár csak olyan cikkeknél engedhető meg, amelyek kivitelre kerülnek. De nem csupán az ipari és mező- gazdasági cikkek termelői árát kell megvizsgálni és összhangba hozni, hanem a közvetítő kereskedelem haszon- kulcsát is. A dolgozó népet mindenfelől fojtogatja-a mindinkább fokozódó drágaság. Az irányított termelés és árudosztás mellett szükség van erélyes és következetes intézkedésekre is, amelyek alkalmasak arra, hogy véget vessenek a feketéző spekulánsok harácsolásának. Sok szó esik mostanában a gazdagok fokozottabb megadóztatásáról. Szinte jelszó lett, hogy »fizessenek a gazdagok«. Ámde éppen a feketézéssel aszályos termésre tekintettel nem találta kifizetődőnek. Felmerült az a lehetőség, hogy a malomért a társtulajdonosoknak évi 300 q búzabér ajánltassék fel a város részéről, ha ezt a társ- tulajdonosok nem fogadnák el, úgy magát az olajütőt kellene méltányos bér ellenében Burger és Waldbott társtulajdonosoknak bérbeadni. Megállapítást nyert, hogy a malom augusztus 8 án történt üzembehelyezése óta ráfizetéssel, míg az olajütő örvendetes nyereséggel működött. A képviselőtestület közgyűlésén kellemetlen meglepetést keltett az a bejelentés, hogy a képviselőtestület előzetes határozata és a vagyon-felügyéleti hatóság jóváhagyása nélkül beszerzett olajütő 72.000 Ft os összvétel árából még 42.000 Ft adósság egy év óta törlesztetlen, viszont a diósgyőri vasgyár e hóban azt a követelését jelentette be, hogy a hátralékot a város hat hónap leforgása alatt okvetlenül fizesse ki, mert különben a biztosított tulajdonjogánál fogva az olajütő berendezését leszereli és elszállit- tafja. Ilyen helyzetben a város képviselőtestülete nem intézkedhetett az olajütőnek sem bérbeharácsoló, az úgynevezett csavargó tőke birtokosainak jövedelme a legnehezebben ellenőrizhető az adózás szempontjából. A csavargó tőke az, amely a kisparasztság és a városi dolgozók életét megkeseríti. Ezzel szemben kell felvenni a legkíméletlenebb harcot a demokrácia minden becsületes tényezőjének. Mert ez a demokrácia legveszedelmesebb ellensége. Ebben a harcban az ország népe egyöntetű elszánt akarattal, teljes odaadással támogatja a kormányzatot. Hisszük, hogy a kormányzat le fog sújtani a demokrácia ellenségeire és biztosítja a dolgozók mindennapi kenyerét, ha egyenlőre szűkösen is. adása, sem más helyiségbe való áttelepítse iránt, mert az olajütő berendezése végeredményben ez idő szerint még nem Sátoraljaújhely város tulajdona. A képviselőtestületi közgyűlés ezen kényszerhelyzetben az olajülő ügyében úgy határozott, hogy a polgármester azonnal keresse meg a diósgyőri vasgyár vezetőségét a hátralék hosszabb időn át leendő letörlesztésének engedélyezésére, ennek sikeres megoldása esetén pedig a kereskedelmi olajütésnek illetékes helyeken leendő kieszköziése érdekében haladéktalanul járjon el. Utasította a képviselőtestületi közgyűlés a polgármestert, hogy a munkások érdekeinek szemelőtt tartásával az üzemek fenntartása érdekében a várost a Szabadszervezet és a Malomipari Munkások Országos Szövetsége is megfelelő módon támogassa. Az eljárás eredményéről a pol- gáJmester-helyettes még az e hónapban összehívandó képviselőtestületi rendkívüli közgyűlésen fog beszámolni. Kereskedelmi iskola A város kereskedelmi középiskolája által használt épület megfelelő tatarozására Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elvtárs 30.000 Ft költséghozzájárulást oly feltétel mellett engedélyezett, hogy a város egyfelől megvásárolja a tulajdonosoktól a Munkácsi utcai telket és épületei, másfelől maga is 30.000 Ft-ai járul hozzá az iskola épületének helyreállításához. A képviselőtestület mind a két feltételi elfogadta és utasította a polgármestert az ingatlan megvásárlására és a hozzájárulás összegének az 1947—48. évi költségvetésben leendő előirányzására. A leányosztályok felállítása folytán a kereskedelmi iskola 7 főből áiió tanári testületé nem képes feladatának szakszerűig megfelelni. Épp azért a képviselőtestületi közgyűlés elhatározta, hogy újabb 8 tanerő alkalmaztassák a helybeli kereskedelmi középiskolában. Megjegyzendő, hogy ez újabb tanerők illetményeit a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium fogja viselni.
