Zempléni Barátság, 1947. január- október (2. évfolyam, 1-44. szám)

1947-10-25 / 44. szám

A pofozkodó Kiss Kálmán rendőrhadnagy nyilatkozata Megszökött a vőlegény az esküvő előtt — Hét ellátási körzetre osztják az országot A városi képviselőtestület gondjai Mi lesz a malommal és olajüíőveS? — A kereskedelmi iskola úíjáépítése Mindennapi kenyerűnként Nem tudni, hogy aratás előtt néhány héttel mi áilott ama hírverés mögött, amely 6 és fél mázsás holdankénti átlagter­méssel kecsegtette az ország népét, holott már akkor szem­mel látható volt az aszálykár. Most aztán rá kell ébiednünk a valóságra, hogy az idén 12 %-al kevesebb búza termett, mint tavaly. Ám ma is vannak, akik azt állítják, hogy az or­szágban több a gabona, mint amennyit a hivatalos kimuta­tások jeleznek. Ez is lehetsé­ges, bár ez a többlet nem olyan jelentős, hogy közellátási viszonyainkat befolyásolhatná. A leplezetlen valóság az, hogy a kenyérellátás terén jelentős hiányaink vannak. S ez az álla­pot, amelyen nem lehet változ­tatni semmiféle eréllyel és kö­nyörtelen rendszabályokkal. Más megoldás nem lehet, mint az, hogy ami kevés van, azt igazságosan osszuk el. Ennek legegyszerűbb módja a jegy­rendszer. Nem szeretjük, ide­genkedünk tőle, a pokolba kí­vánjuk, de a szükség törvényt bont elve alapján mégis ra­gaszkodnunk kell hozzá, amíg áruhiány lesz, mert csak így biztosítható, hogy a legszük­ségesebb fogyasztási cikkek eljussanak a dolgozókhoz. Kényszerhelyzetünkben nem lehet más megoldás, mint az, amit Révész Mihály elvtárs, a Szociáldemokrata Párt vezér­szónoka az országgyűiés kor­mányprogram feletti vitájában megjelölt: a legszigorúbb kő tött gazdálkodás. Európának majdnem minden országában — még a győző államokban is — fenntartották a háború alatt bevezetett jegyrendszert és kötött árakat. Amíg a bel­földi termelésből kell szükség­leteinket kielégíteni, addig nem lehet szabadforgalom a köz­szükségleti cikkeknél. Szabad­Sáioraijaújhely m. város kép­viselőtestülete dr Szentandrássy Pá! helyettes polgármester elnök­lete atatt október 20-án hétfőn rendes közgyűlést tartott, ame­lyen a tárgysorozat rendkívüli fontosságára tekintettel a képvi­selőtestületi tagok csaknem teljes számban résztveítek. A képviselő­testületi közgyűlésen városunk több fontos anyagi ügye került elbírálásra. halotti és olajütő A mostani közgyűlés legfon­tosabb részét a város által eddig bérelt malom és a város által nem régiben létesített olajütő ügyei képezték. Ezek az ügyek egész bonyodalmas szövevényt képeznek, amelybői -megnyugta­tásra szolgáló kivezető utat a képviselőtestületi közgyűlés a legjobb akarat mellett sem talál­hatott. Tudvalevőleg a város a mal­mot ez évi augusztus 1. napjától kezdődőleg dr Burger László és kiskorú Waldbott Antal tulajdo­nosokkal együtt társbérletben eddig üzemben tartotta, Az erre vonatkozó határozatot Zemplén vármegye kisgyűlése azért nem hagyta jóvá, mert a malom to­vábbi fenntartását a jelenlegi forgalom és szabadár csak olyan cikkeknél engedhető meg, amelyek kivitelre kerülnek. De nem csupán az ipari és mező- gazdasági cikkek termelői árát kell megvizsgálni és össz­hangba hozni, hanem a köz­vetítő kereskedelem haszon- kulcsát is. A dolgozó népet minden­felől fojtogatja-a mindinkább fokozódó drágaság. Az irá­nyított termelés és árudosztás mellett szükség van erélyes és következetes intézkedésekre is, amelyek alkalmasak arra, hogy véget vessenek a feketéző spekulánsok harácsolásának. Sok szó esik mostanában a gazdagok fokozottabb meg­adóztatásáról. Szinte jelszó lett, hogy »fizessenek a gazdagok«. Ámde éppen a feketézéssel aszályos termésre tekintettel nem találta kifizetődőnek. Felmerült az a lehetőség, hogy a malomért a társtulajdonosoknak évi 300 q búzabér ajánltassék fel a város részéről, ha ezt a társ- tulajdonosok nem fogadnák el, úgy magát az olajütőt kellene méltányos bér ellenében Burger és Waldbott társtulajdonosoknak bérbeadni. Megállapítást nyert, hogy a malom augusztus 8 án történt üzembehelyezése óta ráfizetéssel, míg az olajütő örvendetes nye­reséggel működött. A képviselőtestület közgyűlé­sén kellemetlen meglepetést kel­tett az a bejelentés, hogy a kép­viselőtestület előzetes határozata és a vagyon-felügyéleti hatóság jóváhagyása nélkül beszerzett olajütő 72.000 Ft os összvétel árából még 42.000 Ft adósság egy év óta törlesztetlen, viszont a diósgyőri vasgyár e hóban azt a követelését jelentette be, hogy a hátralékot a város hat hónap leforgása alatt okvetlenül fizesse ki, mert különben a biztosított tulajdonjogánál fogva az olajütő berendezését leszereli és elszállit- tafja. Ilyen helyzetben a város képviselőtestülete nem intézked­hetett az olajütőnek sem bérbe­harácsoló, az úgynevezett csa­vargó tőke birtokosainak jö­vedelme a legnehezebben el­lenőrizhető az adózás szem­pontjából. A csavargó tőke az, amely a kisparasztság és a városi dolgozók életét meg­keseríti. Ezzel szemben kell felvenni a legkíméletlenebb harcot a demokrácia minden becsületes tényezőjének. Mert ez a demokrácia legveszedel­mesebb ellensége. Ebben a harcban az ország népe egy­öntetű elszánt akarattal, teljes odaadással támogatja a kor­mányzatot. Hisszük, hogy a kormány­zat le fog sújtani a demo­krácia ellenségeire és bizto­sítja a dolgozók mindennapi kenyerét, ha egyenlőre szű­kösen is. adása, sem más helyiségbe való áttelepítse iránt, mert az olajütő berendezése végeredményben ez idő szerint még nem Sátoralja­újhely város tulajdona. A képviselőtestületi közgyűlés ezen kényszerhelyzetben az olaj­ülő ügyében úgy határozott, hogy a polgármester azonnal keresse meg a diósgyőri vasgyár vezető­ségét a hátralék hosszabb időn át leendő letörlesztésének enge­délyezésére, ennek sikeres meg­oldása esetén pedig a kereske­delmi olajütésnek illetékes helye­ken leendő kieszköziése érdeké­ben haladéktalanul járjon el. Utasította a képviselőtestületi közgyűlés a polgármestert, hogy a munkások érdekeinek szemelőtt tartásával az üzemek fenntartása érdekében a várost a Szabad­szervezet és a Malomipari Mun­kások Országos Szövetsége is megfelelő módon támogassa. Az eljárás eredményéről a pol- gáJmester-helyettes még az e hónapban összehívandó képvi­selőtestületi rendkívüli közgyű­lésen fog beszámolni. Kereskedelmi iskola A város kereskedelmi közép­iskolája által használt épület meg­felelő tatarozására Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter elvtárs 30.000 Ft költ­séghozzájárulást oly feltétel mel­lett engedélyezett, hogy a város egyfelől megvásárolja a tulajdo­nosoktól a Munkácsi utcai telket és épületei, másfelől maga is 30.000 Ft-ai járul hozzá az is­kola épületének helyreállításához. A képviselőtestület mind a két feltételi elfogadta és utasította a polgármestert az ingatlan meg­vásárlására és a hozzájárulás összegének az 1947—48. évi költségvetésben leendő előirány­zására. A leányosztályok felállítása foly­tán a kereskedelmi iskola 7 főből áiió tanári testületé nem képes feladatának szakszerűig megfe­lelni. Épp azért a képviselőtestü­leti közgyűlés elhatározta, hogy újabb 8 tanerő alkalmaztassák a helybeli kereskedelmi középisko­lában. Megjegyzendő, hogy ez újabb tanerők illetményeit a ke­reskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium fogja viselni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom